A nyájimmunitást felejtsük el egyszer és mindenkorra?

Az omikron nem az utolsó fejezete a koronavírus-járványnak – mondta Duda Ernő immunológus professzor a KeLjfeLjancsiban Fiala Jánosnak. Egyetértett Jakab Ferenc professzorral, hosszú távon a Covid enyhe vagy középsúlyos tüneteket okozó fertőzéssé szelídülhet. A nemzetközi, főként amerikai adatokból kiolvasható, hogy ugyan nagyon sok a fertőzött, de csökken a súlyos megbetegedések és a halálozások száma. Mindez nem jelenti, hogy az omikron után már csak szelídebb variánsok jöhetnek.

A nyájimmunitást egyszer és mindenkorra el kell felejtenünk a Covid esetében

– Mi történt az elmúlt másfél évben, aminek következtében szertefoszlottak a nyájimmunitáshoz fűzött remények?

– A Covid megjelenése idején a vírus reprodukciós rátája 2 és 3 között mozgott, amiből arra lehetett következtetni, hogy 70 százalékos átfertőződés fölött már nem képes tovább terjedni. Akkoriban azt gondoltuk, a természetes fertőzés képes lesz tartós immunitást kialakítani. Később derült ki, hogy a védettség csak néhány hónapig tart. Mindez felülírta a kezdeti elképzelést, hogy a vírus nem terjedhet tovább.

– Megfelelő átoltottsággal megelőzhető lett volna az újabb és újabb mutációk kialakulása a járvány kezdeti szakaszában?

– 2020 nyarán, az Európai Unión belüli 80 százalékos átoltottság mellett, megszűnhetett volna a járvány ebben a térségében, de ez nem maradhatott volna tartós eredmény ugyanakkor a globális világban. A világ gyógyszeripara – Kína, az Egyesült Államok, India – ma már képes ellátni mintegy 7-8 milliárdnyi populációt legalább egy védőoltással, viszont még nem megoldott, hogy a trópusi országokba is eljuthasson elegendő vakcina. Az afrikai hőségben ma nem tárolható megfelelő körülmények között a Pfizer. Ugyanakkor jó hír, hogy közeli a kifejlesztése a hűtést nem igénylő vakcináknak. A Covidról immár elmondható – nemzetközi és magyar tapasztalatok alapján –, hogy

többnyire az 55 év feletti, egyéb betegséggel küzdők számára szokott halálos kimenetelű lenni.

Az afrikai kontinens több országában ugyanakkor 20 év alatti az átlagéletkor. Számukra a Covid nem okoz súlyos tüneteket, viszont a szervezetükben szaporodóképes marad akár egy évig is, ami újabb és újabb mutációk felbukkanását teszi lehetővé. Az evolúció mindig abba az irányba hat, hogy egyre kevésbé okozzon súlyos betegséget a vírusgazdában, mivel így tud tovább terjedni. Az, hogy egy náthává szelídülő variáns mikor jelenhet meg, a véletlen műve lesz.

– Hogyan éljünk együtt azzal a jelenséggel, hogy a járvánnyal kapcsolatban merőben ellentétes iniciatívák vannak? Hogyan élje a hétköznapjait egy polgár? Viseljen maszkot, hányat, milyet? Járjon vendéglőbe, színházba, focimeccsre?

– Kezdettől fogva hangsúlyoztam, hogy egy demokratikus társadalom civilizált, értelmes társas lényeken alapul, ilyen körülmények között nem lehet értelme az erőszaknak. Ezért nem tartom jó ötletnek a kötelező oltást. Időközben kiderült, hogy a demokratikus társadalmak sem kizárólag felvilágosult, értelmes emberekből állnak. A társadalomnak van egy antiszociális rétege, amely a saját és mások életének kockáztatását opciónak tekinti. A speciális védőmaszkokkal kapcsolatban probléma, hogy meg kellene tanítani a helyes használatukat.

Önmagában a maszk nem jelent biztonságot a fertőzéssel szemben, mivel ha az anyagon nem is jut át a vírus, a nem megfelelő illesztéseken keresztül igen. Abszurd dolog, hogy volt olyan időszaka a pandémiának, amikor egymással szomszédos országok nem hangolták össze a járványkezelési intézkedéseiket.

Amikor például Csehországban különösen súlyos volt a járványhelyzet, a szomszédos Ausztria és Németország gyakorlatilag megszüntette a korlátozásokat. Nem vagyok híve a diktatórikus rendszereknek, de Kína megmutatta, hogy egy Európánál nagyobb területen is lehet hatásosan kontrollálni a járványt egységes intézkedésrendszerrel. Milyen tapasztalat támasztja alá, hogy egy oltás nagyjából fél évig hat?

A korábbi – Ebola és hasonló - betegségek elleni vakcinák hatékonysága alapján az volt az eredeti elképzelés, hogy legalább egy évig fognak hatni, aztán kiderült, hogy nem. Az emberek immunrendszere különböző, egyetlen vakcinától sem várható el, hogy a populáció minden egyes tagjára egyformán hasson. Azt kellene mondani irányelvként, hogy az 55 évnél fiatalabb egészséges emberek durván félévente oltassák be magukat, az idősebb és veszélyeztetettek pedig 3-4 havonta. És igen, rendszeresen mérjük meg az ellenanyagszintünket. A keringésben lévő ellenanyagszintet meg lehet mérni, és minél nagyobb ez a szám, annál kisebb lesz a megfertőződés veszélye. Az ennél gyakoribb oltással sem okozhatunk egyébként kárt magunknak, mivel az oltások csak növelik a védettséget.

– Milyen vakcinákkal oltassuk be magunkat. Van erre aranyszabály?

– Közel 1 milliárd beadott oltás tapasztalatai alapján az mRNS-alapú Moderna és Pfizer a befutók. A Johnson & Johnson részéről marketingfogás volt azt mondani, hogy a Janssen-ből egyetlen oltás is elég lesz. Negyedik oltásként az mRNS-alapúakat javasolom, illetve megfelelő lehet a vektor-vakcina is kizárólag azokban az esetekben, ha valaki korábban mRNS-t kapott.

– Rusvai Miklós egy korábbi interjúban arról beszélt, hogy akár már idén május végére kialakulhat a nyájimmunitás. Kinek higgyünk?

– A legtermészetesebb dolog, hogy a tudományban úgy alakul ki konszenzus, hogy azt megelőzik az eltérő vélemények. A tudomány hosszú távon gondolkodik, az igazságszolgáltatás nem a mi asztalunk. Elképesztő történeteim vannak az ön-gyógyszerezésről. Állatorvos barátom mesélte, hogy nem tud Ivermectint biztosítani a megbetegedett jószágoknak, mert felvásárolták a szert annak dacára, hogy ellenjavallt volt. Hatásosságát semmiféle tudományos kutatás nem támasztotta alá. Ugyanakkor az is tény, hogy a Favipiravir bár bizonyítottan hatásos a vírus szaporodásának gátolásában,

de hatását csak a tünetek megjelenése előtti szakaszban tudja igazán eredményesen kifejteni.

– Mikor lesz az egészségügy olyan állapotban, hogy normális mederben működhet, és egyidejűleg lesz képes ellátni a covid és nem covid betegeket? Egyáltalán, megítélése szerint egy tízes skálán ma mennyire tud helyt állni a szó hétköznapi értelmében a magyar egészségügy? Végül, de nem utolsó sorban kommentálná a szerdai adatokat?

– Mi volt az első kérdés? Igen, emlékszem. Nos szerintem egy tízes skálán 8-ra áll helyt a magyar egészségügy. Azt a véleményemet akarom hangsúlyozni, hogy sokkal nagyobb állami propagandát kellene kifejteni az oltatlanok meggyőzésére. Azzal, hogy valaki nem oltatja be magát, tönkreteszi az enélkül is sokszor rozoga lábakon álló egészségügyet. Van tehát mégis olyan pillanata az életnek, amikor úgy érzem, lenne értelme a kötelező oltásnak, vagy olyan kényszerítő intézkedéseknek, aminek következtében az oltatlanul kórházba kerülőknek ki kellene fizetniük a kezelési költségüket.

Ami pedig a szerdai adatokat illeti, nos, szerintem a beoltottak száma nem releváns, ehelyett a valóban védettek összesítését kellene közölni. Hányan estek át a koronavíruson az elmúlt 3 hónapban, hányan vették fel a védőoltást az utóbbi 4 hónapban. Pozitívnak mondható, hogy csökken a lélegeztetőgépen lévők száma, de a Covid annyi meglepetést okozott már, hogy nehéz bármit is mondani a jövőre nézve. Tudja, amikor az iskolában a jövőbe látást oktatták, én mindig hiányoztam.

(Fotó: Merész Márton/168)