A Dunának is keményen betesz a klímaváltozás
Napjainkban már csak a Duna-delta legidősebb lakói emlékezhetnek arra, hogy a folyó a múltban szinte minden téllel befagyott. A XX. század második felétől ugyanis egyre ritkábban borítja be jég Európa második legnagyobb folyóját. Egy új, német-román kutatás szerint a jelenség hátterében a közép- és kelet-európai felmelegedés áll – írja a phys.org nyomán a 24.hu.
A romániai kikötővárosban, Tulceában a Duna Bizottság 1836 óta minden télen feljegyzi, hogy befagyott-e a folyó, mennyi ideig borította jég a vizet, illetve hogy mikor tűnt el a jég. A feljegyzések szerint nagyjából 70 évvel ezelőttig a folyó szinte minden télen befagyott.
A XX. század közepétől azonban egyre ritkábban alakult ki összefüggő jégfelület a Dunán – 1951 és 2016 között csupán tízszer.
Fotó: Wikimedia.org
Egy német-román kutatócsapat a közelmúltban megpróbálta kideríteni, hogy mi áll a jelenség hátterében.
Az információk alapján Közép- és Kelet-Európa éghajlata jelentősen megváltozott az elmúlt évtizedekben: az 1940-es évek óta a téli átlaghőmérséklet például kimutathatóan emelkedett. Manapság átlagosan 1,5 Celsius-fokkal melegebbek a kelet-európai telek, mint 1901 és 1950 között. A téli jég kialakulását ráadásul a levegő felmelegedése mellett a folyóba áramló szennyvíz tovább nehezíti.
A befagyás elmaradása, illetve a további felmelegedés minden bizonnyal súlyos hatással lesz a dunai élővilágra.
