A magyar édesiparból is fejvesztve menekülnek a dolgozók
A népegészségügyi termékadó és a magas áfa miatt közelítőleg sem tudnak olyan feltételeket biztosítani a gyártók, mint amit külföldön biztosítanak a dolgozóknak.
A hvg.hu cikke szerint a szektor szakmai és érdekvédelmi szervezete, a Magyar Édességgyártók Szövetsége többször felhívta a figyelmet a beruházási és innovációs támogatások fontosságára és a piacon működő cégeket elérő, fokozódó munkaerőhiányra is. A szektor szereplői a 2013-2017 uniós ciklusban összesen 3 287 532 ezer forint pályázati támogatást nyertek el. Ezek a fejlesztési támogatások elsősorban a mikro-, kis- és középvállalkozásokhoz kerültek, mivel a kiírások döntő többségéből a nagyvállalatokat kizárták.
A munkaerőhiány jól kiolvasható a létszámadatok alakulásából. 2012 és 2016 között enyhén növekedett a dolgozó létszám, ugyanakkor 2017-ben már megfordult a trend. Emelkedő cégszám mellett 143 fővel csökkent az alkalmazotti létszám 2016-2017 vonatkozásában. A hazai édességipar jövőjét sok egyéb mellett a szakképzett munkaerő megtartásának hatékonysága fogja meghatározni, mert ha a beruházások során létrejövő gyártósorok mellé nem sikerül megfelelő munkaerőt találni, az jelentősen visszavetheti a hazai cégek befektetési kedvét.
Jelenleg még a képzettség nélküli munkások is kedvezőbb körülmények között tudnak külföldön elhelyezkedni,
mivel a magas áfa és a népegészségügyi termékadó miatt a hazai cégek még csak közelítőleg hasonló feltételeket sem tudnak ajánlani. Emellett a szektor szereplőinek a kakaó és a cukor világpiaci árának emelkedéséből eredő gyártási költségnövekedéssel is meg kell küzdeniük – írja a lap.
Mindeme gondok annak ellenére nyomasztják az országot, hogy – mint az Szerencsen nemrég mindenki előtt világossá vált – Orbán Viktor felesége majd' megőrül a csokiért.
De mindenhol nagy a baj. Az Eurostat friss statisztikájából kiderül, hogy a magyar munkások fizetése a minimálbér-emelés dacára sem lett sokkal erősebb: még most se több, mint az európai átlag egyharmada.
