Vállalatcsődök: hiányzik a megfelelő törvényi szabályozás

Romba dőlt cégbirodalmak, tönkrement partnerek százai ide-vagy oda, úgy látszik, hogy a multinacionális audit szakmában lassabban forognak a változás kerekei, mint egyebütt. Legalábbis így látja a szakemberek egy része, akik szerint már önmagában az elmúlt évtized nagy cégcsődjei nyomán alapvető változásoknak kellett volna történniük, de nem történtek ilyenek. Példának hozzák az Enron, a Parmalat, a Societé Générale, a Madoff, az indiai Satyam és a Koss esetét az American Express-szel.

Anélkül, hogy a részleteket felidézném, itt és most csak annyit, hogy a többször sok milliárd dolláros károkat okozó visszaélések esetében állítólag majdnem mindig kiderültek a könyvelés, illetve az audit hiányosságai, esetenként bűnös mulasztásai. Jim Peterson, aki RE: Balance címmel évek óta írja rovatát az Inernational Herald Tribune-ban és saját blogot is működtet, sok-sok éves tapasztalatai alapján hiányolja a törvényi szabályozás változásait.

Nem lát változást az Európai Unióban és az Egyesült Államokban sem és ennek következtében az Enron hajóval elsüllyedt Arthur Andersen után maradt négy nagy nemzetközi auditor a Deloitte, az Ernst & Young, a KPMG és a Price Waterhouse & Coopers számára a piac legfőbb működési keretei lényegében változatlanok.

Törvénykezés és szabályozás létezik, csak éppen az nem látszik, hogyan lenne igazán nagy valószínűséggel kizárható, hogy mondjuk egy nagy multinacionális cégnél végletes esetben manipulálhassák a könyvelést. Mindezzel együtt az sok szakértőnek szintén nem rokonszenves, hogy például az Egyesült Államokban állami felügyelettel pótolják a multinacionális cég szintű audit esetleges hiányosságait. Erre ugyanis szintén vannak törekvések, vagyis mindez azt jelzi, hogy a témakörben további szakmai viták várhatók - számolt be a szakértő