Valami megmozdult a lakáshiteleknél
Az egy évvel korábbi mélyponthoz képest a másfélszeresére nőtt az első negyedévben a lakáshitel-kihelyezések összege Magyarországon – mutatják az MNB friss adatai.
Egy átlagos lakáshitelt az egy évvel korábbi 9,4%-kal szemben 7,1%-os kamattal vettek fel az ügyfelek, miközben a rövid lejáratú forintbetétükre 4,8% helyett már csak 2,1%-os átlagkamatot fizettek a bankok.
Az MNB szerdán közzétett adataiból az is kiderül, hogy a Növekedési Hitelprogram még márciusban sem pörgött fel igazán – adta hírül a Portfólió.hu.
Közzétette szerdán a bankok márciusi hitel- és betétstatisztikáit a jegybank. Az adatokból kiderül, hogy a folyatódó jegybanki kamatcsökkentés nyomán a hitelek még olcsóbbak, a betétek még kevésbé vonzóak lettek a lakosság számára: folytatódott a kamatcsökkenés.
Egy átlagos lakáshitelt (az esetleges állami kamattámogatást figyelembe nem véve) 7,1%-os kamattal és 7,8%-os THM-mel vettek fel. Előbbi 1,5, utóbbi 2,7 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Ahogy az alábbi ábrán látható, jellemzően a fogyasztási hitelek is olcsóbbak lettek.
A meglévő devizahitelekre viszont nem hat a kamatcsökkenés: egy éve és idén márciusban is átlagosan 6,3%-os kamatot fizettek a frankalapú lakáshitellel rendelkezők a hitelük után. Az MNB szerint a bankok a devizaalapú lakáshitelek felárában fizettetik meg a lakossággal veszteségük egy részét.
Ahogy a forintalapú hiteleknél, úgy a forintbetétek esetében is követte viszont az alapkamat csökkenését a termékek árazása. Míg egy évvel korábban még 4,8%-os, idén márciusban már csak 2,1%-os kamatot lehetett kapni egy átlagos éven belül lekötött forintbetétre. Időközben ráadásul a tranzakciós illeték is nőtt, és tavaly augusztusban bevezették a kamat 6%-ára rúgó egészségügyi hozzájárulást a meglévő 16%-os kamatadó mellé.
Örömteli viszont, hogy egyértelműen elmozdult mélypontjáról a magyarországi lakáshitelezés. Az év első három hónapjában mintegy 51%-kal többet helyeztek ki a bankok, mint egy évvel korábban. Ha csak a március hónapot nézzük, ennél is nagyobb, 57%-os a növekedés. Persze nagyon alacsony volt a tavalyi mélypont, így a válság előttihez képest eltörpül a mostani adat is. A fogyasztási hitelek estében ennél kisebb növekedés tapasztaltható.
Idén először fordult elő márciusban, hogy nagyobb összegű forinthitelt vett fel a lakosság, mint amennyit ezekből törlesztett. A forinthiteleknél 10 milliárd forint volt a különbözet a hitelfelvétel, a devizahiteleknél viszont 32 milliárd a törlesztések javára (nettó havi, szezonálisan nem igazított hiteltranzakció).
Március végén a lakosság összesen 6861 milliárd forinttal tartozott a bankoknak, ami 6,8%-kal alacsonyabb lakossági hitelállományt jelent az egy évvel korábbihoz képest. Ez nagyjából a válság elején mért szintnek felel meg, hiszen miközben a törlesztések csökkentették, (a nagyon alacsony új felvételek mellett) a forintgyengülés növelte az állományt.
A fent leírt kamatcsökkenés hatására újabb nagy összeg távozott a lakossági bankbetétekből: márciusban 111 milliárd forinttal többet vett fel a lakosság a forintbetétekből, mint amennyit elhelyezett ezekben. A devizabetétek nettó 4,4 milliárd friss pénzzel gazdagodtak.
A lakossági betétállomány március végén 6748 milliárd forinton állt, ami 12%-kal marad el az egy évvel korábbitól. A Portfolio.hu által megkérdezett bankok egyelőre nem tartanak attól, hogy meg kell emelni betéteik kamatszintjét a forráskivonás miatt, így az szorosan követheti továbbra is az alapkamat alakulását.
