Munkaerőköltség: ebben is Európa végén kullogunk
Az egy órára vetített munkaerőköltséget tekintve Magyarország a legrosszabbul "fizető" országok közé tartozik Európában.
A dolgozók órabérét meghatározó összeg egyben azt is megmutatja, hogy nemzetközi szinten mennyire olcsó vagy drága egy ország a befektetők számára – közölte az Mfor. A magyarországi egy órára vetített átlagos munkaerőköltség – amely meghatározza a dolgozók órabérét is – nagyon alacsonynak számít európai összevetésben.
Az adatok alapján hazánkban 4889 forint a munkaerőköltsék, e szerint csak Romániát (4201 forint) és Bulgáriát (3552 forint) előzzük meg.
Összehasonlításképpen, a régióban Horvátországban 5500 forint, Szlovákiában 6570 forint, Ausztriában pedig 15622 forint az átlagos munkaerőköltség.
A ranglista élén Izland (18 372 forint), Norvégia (19 823 forint) és Luxemburg váll (20 587) áll.
Ha hiszi, ha nem: több mint 400 ezer forint a nettó átlagkereset az országban
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Gazdaság
2024. március 18., 19:27
Furcsa mód, nem mindig a munkában eltöltött idővel és az életkorral arányosan emelkednek az átlagbérek.
Itthon
2024. február 20., 20:17
Először tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), hogy melyik járásban mekkora az átlagos fizetés. Ebből kiderült, hogy van olyan budapesti kerület, ahol már bruttó 950 ezer forint volt az átlagkereset, de olyan járás is található az országban, ahol 350 ezer forint alatt mozog az átlag.
Gazdaság
2024. január 29., 07:44
A fővárosi átlagkeresettel akár 4 millió forinttal nagyobb és kedvezőbb kamatozású személyi kölcsön igényelhető, mint a csaknem kétszázezerrel alacsonyabb szabolcsi átlagbérrel. Lakáshitelnél 12 millióval nagyobbat lehet felvenni, de a ugyanakkor összegnél a törlesztőrészletekben nincs különbség, most 7 százalék körüli THM-mel igényelhet lakáshitelt a nettó 450 ezret és a 250 ezret kereső is – derül ki a Bank360.hu összehasonlító elemzéséből.
A bruttó átlagkereset a KSH közlése szerint 14,6 százalékkal volt magasabb, mint tavaly év elején.
Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,6, a nettó átlagkereset 14,5, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,8 százalékos növekedése mellett – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A bruttó kereset mediánértéke 493 700, a nettó kereset mediánértéke 341 700 forintot ért el, ez 16,9, illetve 16,0 százalékkal magasabb a tavaly januárinál.
Januárban a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 402 400 forint volt, 14,6 százalékkal magasabb, mint 2023. januárban.
A KSH jelentése szerint a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 578 300 forintra becsülhető, 15,0 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 576 700, a költségvetésben 576 200, a nonprofit szektorban 599 400 forintot tett ki, 14,1, 17,6, illetve 16,7 százalékkal emelkedett egy év alatt.
950 ezer forint az átlagbér, persze nem mindenhol
Ahogyan arról korábban írtunk, van olyan budapesti kerület, ahol már bruttó 950 ezer forint volt az átlagkereset, de olyan járás is található az országban, ahol 350 ezer forint alatt mozog az átlag. A II. és a XII. kerületben bruttó 950 ezer forint környékén alakult az átlagkereset a tavalyi év első három negyedévében a KSH adatai szerint. A dobogó harmadik fokára az I. kerület került fel, ám itt már érdemi szakadékot láthatunk, 860 ezres bruttó bérrel. A legjobban kereső tíz járás közé a budapesti kerületeken túl a budakeszi járás fért be, ahol 777 ezer az átlagos fizetés. A legalacsonyabb bérek a cigándi, a gönci, illetve a fehérgyarmati járásokban jellemzőek. A cigándi járásban nem éri el a 350 ezer forintot a bruttó átlagbér – írja a Portfolio.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a mediánbér ennél alacsonyabb. A mediánbér (amelynél a dolgozók fele többet, a másik fele kevesebbet keres) nagyjából az átlagnak továbbra is a 80 százaléka országosan.
Elégedetlenek a fizetésükkel, egyre többen váltanának munkahelyet
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 50 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésével, 63 százalékuk pedig azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, 2024-ben munkahelyet vált – közölte a Trenkwalder február első felében végzett kutatásának eredményét.
A munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó társaság 500 versenyszférában dolgozó munkavállaló megkérdezésével végzett felmérése alapján a fizetésükkel elégedetlenek 49 százaléka megelégedne 20 százalékon belüli béremeléssel, további 29 százalékuk pedig 20-30 százalék közötti plusz jövedelmet tartana megfelelőnek.
(Fotó: Dudar Szilárd / MERCEDES-BENZ / AFP)
