A bankok hagyták elszivárogni a betétesek pénzét
A bankok ugyanakkor hatalmas nyereséggel zártak.
Nem a hitelezés és nem is a betétgyűjtés nyomán tettek szert a hazai bankok rekordmértékű nyereségre 2023-ban, hanem a magas kamatoknak köszönhetően – így elsősorban a Magyar Nemzeti Bank veszteségének terhére hoztak össze osztalékként is felvehető profitokat – írja a 24.hu.
Hatalmas nyereséget értel el a bankok az MNB kárára
Soha nem látott mértékű, 1451 milliárd forintnyi nem konszolidált adózott eredményt ért el a magyarországi bankszektor tavaly – ezzel sikerült megháromszorozni a 2022-es teljesítményt. A nagyságrendet úgy érdemes elképzelni, hogy nominálisan pusztán a 2023-as első félév 675 milliárd forintos nem konszolidált eredmény a teljes éveket nézve is történelmi rekordnak számítana az utóbbi bő húsz évben.
A tavalyi rendkívüli teljesítmény ugyanakkor nem a banki alaptevékenységeknek köszönhető. Vagyis a hitelintézetek nem a hitelezésből és a betétgyűjtésből kerestek sokat.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) márciusban közzétett úgynevezett prudenciális adataiból kiderül, hogy a bankok nem konszolidált hitelállománya tavaly a korábbiakhoz képest visszafogott mértékben, 5 százalékkal nőtt, miközben betétállományuk 1 százalékkal visszaesett.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Gazdaság
2024. február 19., 15:33
A magyar lakosság jelentős részének hitel nyomja a vállát, az összes tartozás együttesen 15 ezer milliárd, azaz 15 000 000 000 000 forint.
Gazdaság
2024. február 7., 12:03
A Bankmonitor hitelkalkulátor által vizsgált nyolc pénzintézet közül három csökkentette lakáshitelének kamatát februárban. Ez egy 40 millió Ft összegű, 20 éves futamidejű hitel esetében akár 6 millió Ft feletti megtakarítást is eredményezhet teljes visszafizetésben.
Itthon
2024. február 2., 13:38
Nem feltétlenül az önerő a szűk keresztmetszet, ha nincs más lehetőségünk ingatlant vásárolni, mint a lakáshitel.
Egyelőre annyi tudható, hogy a lakossági hitelállomány esetében szerény növekedést mért a jegybank. Ugyanakkor – vélhetően a hitelkamatok elszállása és a romló kilátások miatt – a korábbi években népszerű hiteltermékeknél jelentős volt a visszaesés. Az első kilenc hónapban a bankok háztartásokkal kötött új lakáshitel-szerződéseinek értéke 40 százalékkal csökkent 2022 azonos időszakához képest. A tavalyi első tíz hónapban az új fogyasztásihitel-szerződések összege 13,6 százalékkal esett vissza, e kategórián belül pedig a babaváró hitel iránti kereslet majdnem 50 százalékkal zuhant az egy évvel korábbihoz képest.
Kedvezőbb volt a kép a vállalati hiteleknél. Az MNB-nél kiemelik, hogy a hitelállomány bővülését a kormányzati hitelprogramok érdemben támogatták, míg a vállalati hitelek éves bővülési üteme a hatodik legmagasabb volt európai összevetésben.
A lap kiemeli, hogy a céges hitelezés egyik lába a Baross Gábor Hitelprogram volt, amelyre 2023 februárja óta már 1200 milliárdnyi adóforintot költött az állam. Azt is megjegyzik, hogy a teljes hitelállomány 20 százalékát a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tették ki.
Hagyták elszivárogni a betétesek pénzét
A betéteket nézve a zsugorodás elsősorban a lakossági betétkiáramlásnak köszönhető: 2023 első kilenc hónapjában a háztartások betétállománya mintegy ezermilliárddal csappant meg, miközben az állampapír-állomány, a lakossági befektetési jegyek és a bankok által kibocsátott kötvények állománya összesen 3800 milliárd forinttal nőtt. A kormány már 2022 óta arra törekedett, hogy az állampapírpiac felé terelje a lakossági megtakarításokat, ezzel összhangban vezették be a kamatsapkát a 20 millió forintot meghaladó összegű betétekre.
A 24.hu több banki forrásból is úgy értesült, hogy a kormány és a hitelpiaci szereplők között történt egy háttérmegállapodás: a kabinet megígérte, hogy nem helyez nyomást a bankokra azért, hogy emeljék a betéti kamatokat, amennyiben azok a jelzáloghitelek kamatát sem fogják olyan mértékben növelni, mint amit az irányadó kamatszint növekedése, illetve a hozamgörbe mozgása indokolt volna. Magyarul a betétesek „szubvencionálták” a jelzáloghitelt felvevőket, ugyanakkor a bankoknak sem állt érdekükben az egekbe emelni a kamatokat a már így is szűkülő hitelpiacon.
A bankok többségénél a betétek jellemzően nem sokkal 0 százalék fölött kamatoztak tavaly.
Kivételt jelentett az OTP 7 százalékos akciós lekötött betéti ajánlata, illetve néhány kisbanknál voltak elérhetők évi 8–11 százalék közötti kamatozású ajánlatok. Év közben azonban a kormány ezekre is lesújtott, amikor szociális hozzájárulási adót vetett ki a bankbetétekre.
(Fotó: Attila KISBENEDEK / AFP)
