Milyen megszorítás?

- „A 300-as euróátváltási árfolyam egyetlen szám, ami jól jelzi a kormányzati politika kudarcát.” Egyetért?
– Én is mondtam ilyet, Navracsics Tibor is még az előző ciklusban.

- Akkor eldöntheti, kivel száll vitába.
– Egy biztos, 2010 előtt mondtuk. A mostani euróválságot nem lehet összehasonlítani az akkori időszakkal. Kevés olyan szakértő van, aki ne értene egyet azzal, hogy az euróválság és a görög fejlemények mozgatják az árfolyamokat; a forintét is. Emellett zajlik a „lesz-e leminősítés, vagy nem lesz”-vita. Szögezzük le: a magyar gazdaság teljesítménye és mutatószámai alapján semmifajta leminősítés nem indokolt, ugyanakkor tudjuk, hogy a hitelminősítők döntéseiben nem kizárólag a valós gazdasági teljesítmény játszik szerepet.

- Egy biztos: az euróválság nem segít. De érdemes megnézni a régiós valuták mozgását. Romániában a lej árfolyama nem romlott akkorát az elmúlt hetekben, mint a forinté.
– Egyetértek, van országspecifikus ok is, de ez sem belőlünk következik, hanem abból, hogy a magyar gazdaságpolitika sérti egyes pénzügyi csoportok érdekeit. Például a végtörlesztéssel, ami a nagy bankcsoportok számára valóban hátrányokkal jár. De mi a bankok helyett az emberek oldalára állunk. Az ilyen lépések generálják a hazánk elleni támadásokat.

- A kormány a tehetősek mellé állt, rajtuk segít a végtörlesztés. De azok, akik adósok maradnak, buknak. Hiszen a végtörlesztés gyengíti az árfolyamot, többet kell fizetniük. És ha a bankok rosszul járnak, mi is. A régióban nőtt a hitelezési kedv, nálunk csökkent.
– A banki hitelezés befagyasztása nem új keletű, az elmúlt másfél évben körülbelül ezermilliárd forintot vontak ki a bankok a hitelezésből.

- Közben bevezették a bankadót.
– Mostanra 14 európai országban van bankadó.

- GDP-arányosan a magyar sarc messze a legmagasabb Európában.
– Azon lehet vitatkozni, hogy a mérték hogyan aránylik az eddig begyűjtött profithoz. De a bankadó bevezetéséig az arányos közteherviselésből a pénzintézetek nem tudták kivenni a részüket. Visszatérve: nem igaz, hogy csak a tehetőseken segítünk, hiszen az otthonmentő akciótervnek része a kilakoltatási moratórium, a kedvezményes bérleti konstrukciók, a nemzeti eszközkezelő, az árfolyamgát és a végtörlesztés. Vagyis más-más megoldást kínálunk a különböző fokú nehézségekkel küzdő családoknak, és további lehetőségeket is fel kell majd ajánlanunk.

- Merthogy ezek nem váltak be, csak az adósok töredékén segítenek.
– December 31. előtt ne vonjunk mérleget, addig lehet jelezni a végtörlesztési igényeket. Furcsa, hogy bírálóink egyszer azért ostoroznak minket, mert bevezettük a végtörlesztést, máskor meg amiatt, mert ezt kevésnek tartják.

- Nem ezt mondják, hanem azt, hogy az intézkedés nem jó. Könnyen lehet, hogy a gazdaság túl nagy áldozatot hoz érte, miközben keveseknek és a gazdagabbaknak segít.
– Abban minden szakértő egyetért: az ország legnagyobb gondja a devizakitettség. Ez igaz az állam és a családok adósságaira is. Ha ezt csökkentjük, erősebb lesz az ország.

- Ha így van, akkor a kormány miért pártolja a gyenge forintot?
– Az árfolyam alakulása nem tőlünk függ. Senki nem gondolhatja, hogy a nemzetgazdasági teljesítmény egy héten belül annyit tud javulni vagy romlani, amekkorát az árfolyam ugrál.

- De a túlságosan izgatott piacot hűthetné a kormányzat. Ehelyett belengeti a végtörlesztési lehetőségek kitágítását, Matolcsy pedig meglehetősen érdektelenül nyilatkozza: reális veszély, hogy valamelyik hitelminősítő ront Magyarország besorolásán.
– Félremagyarázták a szavait. Mivel egyes érdekcsoportoknak nem tetszik, amit teszünk, nem lehet kizárni semmilyen döntést a hitelminősítők részéről. Holott a valós folyamatok nem indokolják a leminősítést, de ettől függetlenül helyes, ha a miniszter minden forgatókönyvre felkészül.

- Úgy beszélnek a hitelminősítőkről, a pénzügyi világról meg az IMF-ről, mintha az ő érdekük lenne az ország besározása, ők loholnának utánunk a hitellel.
– Az IMF-et én nem említettem.

- Nem titok: még készenléti hitelszerződést sem akarunk kötni velük.
– Legfontosabb gazdaságpolitikai döntésünk az volt: maradunk-e a nemzetközi szervezetek kegyelemkenyerén, és végrehajtjuk, amit diktálnak, a megszorításokat, az áremeléseket, vagy saját lábunkra állunk, és a pénzpiacokról finanszírozzuk magunkat. Mi az utóbbi mellett döntöttünk.

- És most ott tartunk, hogy vannak megszorítások, áremelések, de nincs az IMF nyújtotta védőháló, amely például Romániát védi, csökkenti az országkockázati felárat.
– Mennyivel is csökkentették Romániában a közszféra fizetéseit, a nyugdíjakat? Ehhez képest a nyugdíjak értékét jövőre ugyanúgy megőrizzük, ahogy idén. Az arányos adórendszerrel senki nem járhat rosszabbul, a társasági adót csökkentettük. Milyen megszorításról beszélünk?

Szijjartó Péter magyarázza a 2 millióját:

(A cikket teljes terjedelemben elolvashatja a 168 Óra XXIII. évfolyamának 45. lapszámában, melynek nyomtatott vagy digitális kiadását