Költségvetést megmenteni nem kell fizessetek
Az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy januárban a mintegy 130 milliárd forintos nettó állampapír kibocsátás háromnegyede külföldi kézbe került. Borbély László András felhívta a figyelmet arra is, hogy lassulni látszik a hazai lakossági állampapír állomány csökkenése. Az év eddigi időszakában tehát kedvező folyamatok jellemezték az aukciókat, a legutóbbira viszont már rányomta bélyegét a piaci bizonytalanság.
Az ÁKK Zrt., azaz az Államadósság Kezelő Központ alapvető tevékenysége, hogy az éves költségvetési törvény alapján gondoskodik a központi költségvetés fizetőképességének fenntartásáról; az államadósság, valamint az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezeléséről; valamint nyilvántartja a központi költségvetést terhelő adósságot. Ennek értelmében többek között a feladatai közé tartozik az állampapír-kibocsátások megszervezése.
A legutóbbi kibocsátáson hozamemelkedés kísérte az aukciót. A hároméves lejáratú kötvények esetében 6,96 százalékos átlaghozam alakult ki, az ötéveseknél, 7,22 százalékos, míg a tízévesek esetében 7,51 százalék volt az átlaghozam. Borbély László András elmondása szerint a hozamemelkedést a januári költségvetési deficitszám napvilágra kerülése okozhatta. A befektetők minden bizonnyal magasnak találták a számadatot, így ez forintgyengülést és hozamemelkedést is magával vont.
Amennyiben a hozamok az átlaghozam fölé vándorolnak, a délutáni szakaszt kisebb érdeklődés jellemzi. Ez csütörtökön is így történt, hiszen az 52,3 milliárd forint értékű kötvény mennyiségből, délután mindössze 2,3 milliárdot sikerült értékesíteni. A hozamemelkedés nemzetközi kiváltója az Európai Unió, főként a monetáris uniós országok felett lebegő adósságválság. Bár Magyarország nem monetáris tag, a forint árfolyammozgásokat és a hozam árfolyamot hazánkban is befolyásolja.
Egyébként a januári kötvény aukciókon megfelelően alakult a lefedettség. Érdekes módon a körülbelüli 131 milliárd forintos nettó költségvetési finanszírozás jelentős részét, mintegy 90 milliárd forintot külföldi befektetőknek köszönhetünk, ami arra enged következtetni, hogy a befektetők a magánnyugdíjpénztárak helyére léptek. Bár, ahogy azt a szakértő is elmondta, a piac már két éve nem úgy működik, mint ahogy azt előtte megszokták. 2008 óta a pénztárak a vásárlói pozíciót nettó eladókra cserélték. Ennek egyik oka az a múltbéli törvényi módosítás, mely alapján a pénztárak növekedési portfolióba kerültek.
A befektetők mellett a lakosságra számít az ÁKK, mint a költségvetés finanszírozói. Ugyanis az eddigi pár év szokásával ellentétben, ebben az évben a lakosság is nettó vásárlóvá lépett elő.
Ennek alapján az államadósság törlesztési üteme a magánnyugdíjpénztárak átutalási ütemétől függ. A költségvetési hiányt emellett a forint kötvény kibocsátás fogja támogatni - hangzott el a
Gazdasági Rádióban.
