A zenekar, amely a magyar nyelvet választotta a világhírnév helyett

Igazi modern kori sikertörténetnek mondható a Platon Karataev zenekar alig több mint fél évtizedes útja. A formáció angol nyelven kezdett el alkotni a 2010-es évek közepén, 2016-ban pedig első kislemezük is megjelent Orange Nights címmel. Ugyanebben az évben a The Season of Singing című dalukkal viszonylag hamar, hatalmas sikereket értek el a legnépszerűbb zenei megosztó oldalon: a megjelenés óta már több mint két és fél milliószor hallgatták meg a dalt a Spotify-on. Az azóta megjelent három album további több millió hallgatást tudott bevonzani, amelynek köszönhetően a zenekar egy ideig a leghallgatottabb magyar előadónak számított a zenei streaming platformon.

A Balla Gergely vezette zenekarnak 2022 január végén jelent meg a harmadik nagylemeze, amely hatalmas változásokat hozott a formáció életében. Az angol nyelvű dalaival ismertté vált, Toljsztoj karakterről elnevezett banda ugyanis felhagyott az angol dalszövegekkel, és végérvényesen magyar nyelvre váltott. A Partért kiáltó című lemezhez pedig egy egyedi vizualizációval ellátott kötet is készült, amelyben a dalszövegek mellett a frontember feleségének, Dobos Emőkének a rajzai is megjelentek – a kiadásért a Prae Kiadó felelt.

„Azzal, hogy magyar nyelvre váltottunk, leomlott egy fal köztünk és a közönség között, sokkal személyesebbé váltak a dalok”

– mondta az egyik frontember a kötet bemutatóján. Hozzátette: számoltak azzal, hogy a magyar nyelvre történő váltással elvágják magukat külföldi karrierjük tekintetében, legnagyobb meglepetésükre viszont a külföldi visszajelzések is rendkívül pozitívak. Balla szerint ez annak tudható be, hogy a magyar nyelv hordoz magában egyfajta egzotikumot az angolszász, latin nyelvterületről származók számára. Szerinte ez azonban nem a Platon Karataev sajátja, eddig sem volt példa nélküli az ehhez hasonló sikertörténet: ott van például az izlandi Sigur Rós, akik a mai napig nagy arénákat töltenek meg, miközben alig pár százezren beszélik az izlandi nyelvet a világban.

Befelé robbanó spirituális élmény

A zenekarra eddig is jellemző volt a fajsúlyosabb, egzisztenciális kérdések fejtegetése a korábbi albumokon, ám ez a Partért kiáltó című nagylemezen hatványozottan jelen van, a magyar nyelvnek köszönhetően. A koncepciós albumok sorában a Partért kiáltó a víz tematikáján keresztül járja körbe az istenkeresés témáját, az elveszettség érzését, amellyel rendkívül könnyen tudnak azonosulni a hallgatók a pandémia által terhelt időkben. A víz szimbóluma ráadásul némileg egybe is vág Balla művészetről való gondolkodásával is, amely szerinte egy „merülésélmény”, és egy másfajta tudatállapotot igényel az embertől, mint azt a hétköznapokban megszokhattuk.

Fotó: Lányi Örs / 168

A kezdetekben leginkább angol folk zenét művelő zenekar vezetőjének elmondása szerint a legnehezebb az volt a magyar nyelvre történő váltásban, hogy egyszerűen méltatlannak érezte, hogy olyan írók-költők után alkosson anyanyelvén, mint Pilinszky, vagy Hamvas. Szerinte ugyanis amit a magyar nyelvvel el lehetett érni, azt nagyrészt már elérték az említett költők. Az önképzés azonban, az album meghallgatása után úgy tűnik, kifizetődött, ugyanis

Balla Gergely dalszövegei a magyar irodalom legszebb napjait idézik, és kifejezetten érzékletesen tárják fel a modern kor problémáit.

A Platon Karataev legújabb albumán szereplő dalszövegekbe Balla szerint mindenki olyan megoldást olvashat bele, ami éppen közel áll hozzá. És valahol éppen ez a specialitása ennek az albumnak. Olyan univerzális igazságokat fogalmaz meg a magyar nyelv árnyaltságával és a költészet eszközeivel, amelyek számos élethelyzetre ráilleszthetők. Ezzel pedig nagyban kiemelkedik napjaink könnyűzenéjének fősodrából.

A materialisztikus világ egy tollvonást, annyit sem kap: minden egyes tanulság egy elvont világ álomképeként jelenik meg a hallgató, vagy épp az olvasó előtt.

Ezt a fajta emelkedettséget pedig még tovább emeli a Prae Kiadó által készített, az új album dalszövegeit tartalmazó kötet. „Se nem verseskötet, se nem dalszöveggyűjtemény. Egy gyönyörű tárgy” –  mondta Balla a bemutatón a kötetről. Viszont ez a „gyönyörű tárgy” a zenével együtt átélve teljesen önálló életre kel. A néhány tíz oldalas műben ugyanis minden egyes dal külön vizualizációval ellátva jelenik meg, amik rendkívül egyedi összhatást teremtenek. Ehhez kellett a formabontó dizájn: a dalszövegek ugyanis nem a megszokott, unalmas betűtípussal, középre illesztve kapnak helyet, hanem minden egyes betű, szó, és mondat éppen ott helyezkedik el, ahol azt a zene ritmusa, hangulata és a szöveg jelentéstartalma indokolja.

Ez rengeteget hozzátesz az album egyébként is meglehetősen pszichedelikus hangulatához, ahol nem csupán egyetlen frontember viszi a vokált, hanem az egész zenekar kiveszi a részét a munkából, és sokszor egyszerre, három külön hangszínen énekelve érik el a hallgatónál katarzist. Az alternatív-indie vonalon eddig is erős volt a magyar szcéna, a Platon Karataev egyedi stílusával és emelkedett hangvételével viszont abszolút világszínvonalú zenekarnak tekinthető. A Partért kiáltó album, az ahhoz készült kötet, valamint a magyar nyelvre történő váltás egy új fejezetet nyit a zenekar történetében, és csak reménykedni lehet abban, hogy a magyar nyelvű produkciók meg tudják találni a helyüket a nemzetközi zenei palettán.

(Kiemelt kép: Platon Karataev – Facebook)