Nem kell túldimenzionálni

Nem kell túldimenzionálni a fideszes Szabó Csaba által múlt hétfő éjjel beadott, majd visszavont, később a fideszes Menczer Erzsébet által puhított formában újra beadott és el is fogadott médiatörvény-módosítást, a „lex Klubrádiót” – mondja L. Simon László. Az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnökét LAMPÉ ÁGNES kérdezte.

2012. május 23., 13:37

- Szabó Csaba hollókői polgármestert ki hozta helyzetbe?

– Országgyűlési képviselő, a Fidesz kulturális kabinetjének és a parlamenti szakbizottságnak a tagja. Szabadon nyújthat be javaslatot.

- Nem médiaszakember, és valószínűtlen, hogy este tízkor nekiült, fél tizenegyre pedig megírt hat, részletesen kidolgozott módosító javaslatot.

– Mondhatnám, hogy aktív, szorgalmas képviselő, de nem akarok cinikus lenni. Egy országgyűlési képviselőcsoportban komoly háttérmunka zajlik, szakemberek dolgoznak a kezünk alá. Egy-egy javaslatot többen alakítanak ki, valakinek pedig be is kell nyújtania.

- Tehát már korábban nekifogtak a Klubrádiót ellehetetlenítő anyag előkészítésének?

– Ön szerint. Kimunkálásában ugyanúgy többen vettek részt, Szabó Csaba pedig benyújtotta.

- Akkor éjjel.

– Akkor éjjel adta be a módosítót. De ha nem muszáj, nem beszélnék mások indítványairól. Ráadásul Szabó visszavonta a javaslatát, úgyhogy ne dimenzionáljuk túl az ügyet.

- Menczer Erzsébet viszont kicsit felpuhítva ugyan, de újra beadta.

– Menczer Erzsébet olyan indítványt nyújtott be, amely nem ad okot hasonló félreértésekre. Más tekintetben még ez a javaslat is igényel némi pontosítást, amit meg is teszek a zárószavazás előtti módosítóval. Amúgy nekem semmi bajom a Klubrádióval, jó, ha sokszínű a média. Médiapolitikával viszont nem szívesen foglalkozom, engem elsősorban a kultúrpolitika érdekel.

- Pedig jelentős átalakulások zajlanak a médiában. Egyebek mellett leépítik az MTI-t.

– Ebbe képviselőként nincs jogom beleszólni. Még pontos információm sincs arról, hol és hogyan építenek le.

- Véleménye sincs?

– Természetesen van, de ezzel most nem szeretnék előállni. Elképzelhető, hogy később markáns véleményt fogalmazok meg, főleg a közmédia kulturális kínálatáról.

- Ön az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnöke, részt vesz a törvénymódosításokban.

– Egyebek mellett azért fogadtuk el másfél éve a médiatörvényt, hogy átalakuljon egy rossz, pazarló rendszer.

- A közmédiára szánt költségvetés hetvenhétmilliárdra nőtt.

– Kétségtelen, hogy nem lett sem olcsóbb, sem takarékosabb. De mivel a médiatörvény módosítása előtt kért interjút, feltételezem, hogy aktualitását az új miniszter, Balog Zoltán kinevezése adja. Reményeim szerint vele új kultúrpolitika bontakozik ki.

- A kulturális államtitkárságot a kormányváltás óta Szőcs Géza vezeti. Úgy volt, ön veszi át tőle a stafétát.

– Az államtitkárok személyéről a miniszterelnök és a miniszter dönt, erről őket kell kérdeznie. Engem eddig a pillanatig nem kértek fel, s tudomásom szerint Szőcs Gézának sem jelezte senki, hogy nem őt szeretnék az államtitkári székben látni, neki pedig esze ágában sincs lemondani.

- Halász János nevét hallani.

– Róla úgy tudom, nem akar pozíciót váltani.

- Ön beszélt Balog Zoltánnal?

– A kinevezése előtt meghallgatta a véleményemet a kultúrpolitikáról és a terület finanszírozásáról.

- Szőcs Gézával indulatosan üzengettek egymásnak a Kossuth tér átalakítása ügyében. Ön egyike a fakivágós, szobormozgatós határozati javaslat beterjesztőinek.

– A vita lényegében Szőcs Géza és Kövér László között zajlott, bár Szőcs valóban nekem is üzent, finoman. Természetesen én, mint minden kultúrember, azt gondolom, József Attila szobrának a Duna-parton kell lennie, s a jelenleginél sokkal jobb helyre kerül. A tiltakozók egy része azt sem tudja, hol áll a műalkotás, az erről szóló vita csak mesterségesen gerjesztett kultúrharc. A parlamenti határozati javaslat célja az volt, hogy a jelenleg parkolóként használt Kossuth teret visszaadjuk az állampolgároknak.

- A hivatalos álláspont szerint az a cél, hogy a Kossuth tér visszakapja az 1944 előtti arculatát. Rossz emlékeket idéző dátum.

– A nyilas hatalomátvétel előtti, a két világháború közötti polgári Magyarország idején kialakult képet hoznánk vissza. Tehát alaptalan a félelem.

- És az is alaptalan, hogy miután lemondott a Munkácsy Alapítvány vezetéséről, az ön által elnökölt Nemzeti Kulturális Alap pályázatán a Magyar Nemzeti Galéria nyomban nyert tizenötmillió forintot a Munkácsy Alapítvánnyal együtt szervezett bécsi Munkácsy-kiállításra?

– A magyar állam a kultúra terültén is finanszíroz magánprogramokat. Álszent, farizeus megközelítés lenne azt kifogásolni, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vagy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium európai forrásokból nemcsak állami intézményeknek ad fejlesztési pénzt. A NKA többségében magánalapítványokat, egyesületeket, magánmúzeumokat, kiadókat támogat, köztük egy sor profitorientáltat is. Azt sugallni, hogy egy állami intézményen keresztül magánkézbe játsszunk át pénzt, egyszerűen marhaság.

- A hírek szerint az esemény marketingkampányát Nyerges Zsolt és közös cégükön keresztül Simicska Lajos vállalkozása intézte.

– Ehhez semmi közöm sincs. Minden múzeum ott reklámoz, ahol akar, nekem erről még információm sincs. A kulturális miniszter megnyitott egy rangos, remek visszhangot keltő kiállítást Bécsben a 19. század talán legnagyobb magyar festőjének képeiből. Ez a lényeg. Ezen az alapon azt is mondhatná, hogy a közpénzekből fenntartott Nemzeti Színház rendszeres hirdetéseivel a Heti Válasz vagy a Magyar Narancs tulajdonosi körét gazdagítja. Az NKA-s támogatásokról amúgy sem én döntök, hanem a kuratóriumok. Igaz, vétójogom van, de ezzel még egyszer sem éltem. Látom, még a vagyonnyilatkozatom is ott van ön előtt.

- Olvasom, hogy „példátlan földesúr” lett önből Pákozdon, Gárdonyban és Sárbogárdon.

– Sárbogárdon egyhatod tulajdonrészem, azaz háromszáz négyzetméterem van egy ezernyolcszáz négyzetméteres beépítetlen belterületi ingatlanban, az édesapám után örököltem. Ráadásul eladhatatlan úszótelek. Ez aztán a nagy sztori. Ha valaki kínál érte négyszázezer forintot, tulajdonostárs rokonaimmal együtt boldogan odaadjuk. Ezenkívül összesen negyvennégy hektár termőfölddel bírok, ami négyzetméterben feltüntetve hatalmas számnak tűnik, de a piaci értéke nem több, mint egy II. kerületi, százötven négyzetméteres ingatlané.

- Amióta ön vezeti a Nemzeti Kulturális Alapot, több pénzzel és kevesebb tagozattal működnek.

– A kormányváltás óta közel hárommilliárd forinttal növeltük az NKA bevételeit. A tervezett költségvetési főösszeg tizenegymilliárd forint. Soha ennyi pénz nem volt az NKA-ban. Ráadásul a törvénymódosításainknak köszönhetően a bevételeink nem vonhatóak el.

- Ezt hogyan sikerült keresztülvinnie?

– Benyújtottam, és átment.

- Ezen még ön is nevet.

– Amikor kidolgoztam, még nem is voltam az NKA elnöke. Tehát nem arról volt szó, hogy magamnak szerettem volna jó hátteret biztosítani. Mondjuk úgy: átcsúszott a módosítás.

- Az ügynöktörvény viszont nem ment át.

– A lehető legnagyobb nyilvánosság híve vagyok. Az álláspontom az, hogy iratokat ne lehessen hazavinni, de legyenek kutathatók, és pontosítsuk az ügynök definícióját. Ne fordulhasson elő, hogy egy történész ne hozhassa nyilvánosságra az ügynökmúltját valakinek, aki beszervezettként együttműködött a titkosszolgálatokkal.

- A Fidesz a Nemzeti Emlékezet Bizottság létrehozásával május 15-re egységes párt- és kormányálláspontot ígért.

– Bizonyára lesz egységes frakcióálláspont. Kérdés, nekem ebben mennyi kompromisszumot kell kötnöm, akár saját magammal is.

- Kövér László szerint gumicsont az egész ügy.

– A Fideszben akadnak viták, ezeket nem kell letagadni. De mondom, lesz közös álláspont.

- Köszönjük, hogy szánt ránk időt.

– Ennyi volt? És a kultúra? Arról alig beszéltünk.

- Ha belefér, jövök egy újabb interjúra, amikor csak arról esik majd szó.

– Szívesen, állok elébe.

2024. november 11., 14:51

„Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható” – így szól a Márton-napi jóslat. Eszerint kemény telünk lesz. De mit is ünneplünk Márton-napkor és milyen szokások, hagyományok kapcsolódnak hozzá?