Nehéz idők jöhetnek

Az Európai Bizottság 143,5 milliárd forint befagyasztását javasolta a Kohéziós Alapból a 2013-as évre. Az ok: Magyarország képtelen kikerülni a túlzott deficiteljárás alól, valamint a költségvetési deficittel kapcsolatos kilátások nem túl rózsásak. Orbán Viktor szerint nem törvényes a lépes, szerintünk igen.

Hasonló döntés még nem történt az Európai Unió történelmében. Bár rengeteg tagország nem teljesíti a maastrichti kritériumokban lefektetett három százalékos költségvetési hiánycélt, a potyautas magatartás ellen eddig nem lépett fel az Unió. Az egyre jobban elmélyülő adósságválság azonban megváltoztatta a legfőbb döntéshozók nézeteit. Németország és Franciaország sokáig némán tűrte, hogy a kisebb államok jelentősen átlépjék a költségvetéssel kapcsolatos küszöbértéket, mert a fiskális alkoholizmus lehetővé tette a gyorsabb növekedést. Ráadásul a nagyobb országok sem tartották be a maastrichti kritérium legfőbb pontjait, emiatt nagyon lazán működött a teljes Unió. A gyorsabb konvergencia azonban egyfajta illúzió volt. A közpénzek és EU-források nem hatékony felhasználása miatt tényleges felzárkózás nem történt, viszont ezen országok államadóssága jócskán meghaladta a 60 százalékos határt. Az adósságválság fokozatosan elmélyült. Nehéz helyzetbe került Görögország, Portugália, Olaszország és Írország. A spanyol probléma inkább strukturális okokra vezethető vissza: a gyenge gazdasági teljesítmény és a magas munkanélküliség – főleg a fiatalok körében – okoz problémákat a déli országban.

Magyarország 2004 óta egyszer sem tudott kikerülni a túlzott deficiteljárás alól. Hiába voltak költségvetési kiigazítások szinte minden évben, a strukturális problémák és gazdasági válság rányomta bélyegét az országra. Bár a Fidesz egyszeri bevételekkel trükközött tavaly, a strukturális hiány így is 6 százalék környékén volt. Az egykulcsos adó bevezetése sem segítette az államháztartás egyenlegét. Az adóbevételek csökkenését ki kellett igazítani a másik oldalon, különben elszállt volna a költségvetés. Ez vezetett a megszorítások politikájához. A nyugdíjpénzek lenyúlása, valamint a bank és szektoradók kivetése némileg kozmetikázta a költségvetést, hosszú távon viszont nem fenntartható ez a rendszer. Ezért sem került ki Magyarország a túlzott deficiteljárás alól.

Orbán Viktor téved, amikor azt mondja, hogy törvényellenes a Bizottság ajánlása. A Kohéziós Alappal kapcsolatos szabályzatban jól leírták, hogy amennyiben egy tagország nem teljesíti a költségvetési hiányhoz kapcsolódó kritériumokat, megvonhatják tőle a forrásokat. A Bizottság döntése emiatt teljes mértékben legitimnek mondható.

Érdemes megjegyezni, hogy a Bizottság múltheti döntése csak egy ajánlás. Amennyiben Magyarország teljesíti az EU által tett javaslatokat, és változtat a kifogásolt törvényeken, akkor 2013-ban is hozzá fogunk férni a Kohéziós Alapból származó pénzekhez. Mivel a Fidesz nem hajlandó visszaállítani a korábbi adórendszert, sőt, sarkalatos törvényben rögzítette az egykulcsos adó létjogosultságát, ezért további megszorítások révén valósulhat meg a hiánycél elérése. Ilyen megszorítás lehet a kormányzati kiadások további csökkentése, a meglévő, nem szja jellegű adók növelése, vagy új adók kivetése.

A kilátásokat tovább rontja, hogy a magyar költségvetés rengeteg kockázatot tartalmaz. A GDP növekedéssel kapcsolatos várakozások széles skálán mozognak, az adóbevételek szempontjából pedig nem mindegy, hogy a gazdasági teljesítmény -1, vagy +0,5 százalék lesz. Az első negyedév számadatai után talán majd pontosabb becslést lehet adni az éves teljesítményről. A befektetői hangulat sem túl jó, az unortodox gazdaságpolitika távol tartja a versenyszektor beruházásait az országtól. Ráadásul a magyar kkv-k körében végzett felmérés is sötét jövőt fest le, a legtöbb cég a megrendelésállomány csökkenésével, és további visszaeséssel számol. Nem véletlen, hogy az Unió úgy gondolja, hogy sem idén, se jövőre nem fog teljesülni a hiánycél.

A Kohéziós Alap fontos az infrastrukturális és környezetvédelmi beruházások szempontjából. Az Unió ezen beruházások maximum 85%-át finanszírozza. Az elmúlt 7 évben Magyarországon a legtöbb nagyberuházás külső támogatások segítségével valósult meg. Ha ezek a pénzek elvesznek, tovább romlik az építőipar helyzete, vállalkozások százai dőlnek be, a munkanélküliség megugrik.

A kormánynak nem hőbörögni kell, hogy jogellenes és igazságtalan a döntés, hanem lépéseket kell tennie, hogy elkerülje ennek megvalósulását. Ehhez fel kell adni a matolcsyzmust – remélhetőleg ezzel együtt Matolcsy személyétől is megszabadulnak –, és új alapokra kell fektetni a gazdaságpolitikát, összhangban az európai normákkal.

De nem csak a 2013-as év lehet nehéz, mivel 2014-től további forráskieséssel kell számolni. Az EU vezető országai megelégelték a potyázást, ezért egy sokkal szigorúbb költségvetési tervezetet hoztak létre. Egyrészt átalakul a támogatások rendszere, sokkal szigorúbb feltételek mellett osztják ki az EU-s pénzeket. Másrészt a szankciók alkalmazása is fontos tényező lesz. Leginkább a nettó befizető országok – köztük is Németország – lobbiztak amellett, hogy minden olyan ország büntethető legyen, amely nem tartja be a maastrichti kritériumokat. Az elmúlt 15-20 évben nem fordítottak túl sok gondot erre a kérdésre, az adósságválság azonban mindent megváltoztatott. Az eddigi laza felfogást egy sokkal szigorúbb nézetrendszer követi. Ráadásul a költségvetési hiányhoz tartozó kitétel is változni fog. Az eddigi -3% helyett, a jövőben csak -0,5% lehet majd a maximális költségvetési deficit.

A 2014-2020-as EU költségvetés több változást is hoz. Az elmúlt két évben Magyarország alkupozíciói csökkentek. Az MSZP kormánynak 2005-ben még sikerült kiharcolnia, hogy a Fejlesztési Alapból az átlagnál nagyobb összeghez juthassunk hozzá (GDP arányosan 3,524%), ám 2014-től ez már csak 2,5% lesz. Ráadásul a korábbi kétszintes régiós felbontás helyett három fejlettségi szint lesz, és ezek között osztják majd szét a támogatásokat. A háromosztásúvá váló rendszerben megjelennek az átmeneti fejlettségű régiók, amelyek megközelítőleg 40 milliárd eurós támogatáshoz juthatnak. Magyarországon azonban nincs ilyen régió, Budapest és Pest megye fejlettnek számít, míg a többi elmaradottnak. Emiatt is csökkenhet a támogatások mértéke.

A támogatási rendszerek átalakulása után Magyarország 2014-től 6 milliárd eurótól eshet el. Ez jelentős összegnek számít. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a felelőtlen gazdaságpolitika miatt további százmilliókat veszíthet az ország, akkor nem felelőtlenség kijelenteni, hogy nehéz idők köszöntenek Magyarországra.