Kövér őrsége

– Ő a főigazgató úr, akit várunk – mutatja egy magas rangú tisztviselő fényképét a parlamenti őrség szolgálatparancsnoka.

A Kossuth téri épület földszintjén vagyunk. A háromméteres, lakatos szekrények alatt vigyázzban áll a délutáni szolgálat. Pár másodpercig memorizálják a képet. Ismerniük kell valamennyi vezető arcát. A tűzcsap felett a Parlament stilizált képe, rajta az Országgyűlés főbb tisztségviselőinek fotói.

– Velünk találkozik először, aki az Országházba lép – mondja Lisoczki László alezredes, a Készenléti Rendőrség objektumvédelmi főosztályának vezetője.

Valóban. Ők intézik a beléptetést, vigyázzák a miniszterelnök folyosóját, posztolnak az épület előtt.

Kusza rendszer

Lisoczki László régi motoros. 1986-ban a határőrségtől „igazolt át” az akkori kormányőrségbe. Objektumvédelemmel kezdte, vigyázott magas rangú politikusokra, végül rendőri vezető lett.

Meséli, a parlamenti szolgálatra jelentkezőknek kemény felvételin kell átesniük: erőnléti próbán, pszichológiai és orvosi vizsgálaton. Nem lehet valakiből őr például rendezetlen családi háttérrel, de gerincferdüléssel, lúdtalppal, még túlságosan alacsony termettel sem.

A Parlament épületét és politikusait védő Köztársasági Őrezred júliustól beolvadt a készenléti rendőrség állományába. Januártól pedig megalakul az Országgyűlési Őrség. Az itt szolgálók többsége valószínűleg kérte felvételét az új szervezetbe, de hogy ezt pontosan hányan tették meg, arra Lisoczki László nem válaszol.

Kusza lett a rendszer. A parlamenti őrök most a készenléti rendőrséghez, a koronát vigyázók pedig tavaly óta a honvédséghez tartoznak. A kormányfőt és a köztársasági elnököt a terrorelhárítók védik. Korábban valamennyi feladat a Köztársasági Őrezredé volt.

Ráadásul az új parlamenti őrséggel lényegében átöltöztetik a jelenlegi állományt. Az egykori őrezred tagjai nyáron már szerelést váltottak, most a készenléti rendőrök egyenruháját teszik a szekrénybe, és veszik fel az új őrség még újabb szerelését. Lapértesülések szerint az államnak mindez ruházatonként több százezer forintjába kerül.

Hogy miért kellett ennyire szétzilálni egy bevált szisztémát?

Kövér László házelnök még az év elején úgy nyilatkozott: „Kell lennie egy olyan rendvédelmi szervnek, amely garantálja az Országgyűlés és a képviselők biztonságát, amelynek irányítási viszonyai speciálisak, elválnak a végrehajtó hatalomtól.”

Volt ilyen: mégpedig a Köztársasági Őrezred. Igaz, azt a szervezetet nem a házelnök irányította.

Kövér szerint ha bármi történik a parlamentben, arra csak a rendőrség reagálhat, pedig ez „nem feltétlenül szerencsés, különös tekintettel azokra a fejleményekre, hogy egyesek újabb és újabb, korábban tiszteletben tartott határt lépnek át, már ami a viselkedési normákat illeti”.

Vajon milyen határokra gondolhatott Kövér László? Éppen ő, aki anno élenjárt a parlamenti rendbontásban: a rendszerváltozás utáni első parlamentben „Come back, Stadinger!” felirattal próbálta Szabad Györgyöt, az Országgyűlés elnökét kihozni a sodrából. Sikerrel. A Kádár-korszak utolsó házelnökének jelképes visszahívása akkor sértésnek számított.

Az úttörőt sokan követték: a 2000-es évek elején először a fiatalokból álló Ahimsa csoport, aztán Novák Előd szórt különféle okokból röplapokat az ülésteremben. Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője kifütyülte Dávid Ibolya ülésvezető elnököt, és jöttek az újabb és újabb transzparensek, a „lógni fogsz!” beszólás, a kivonulások, káromkodások, kiabálások – jobbról és balról egyaránt.

Fegyverek a Házban

A Fidesz és a KDNP gyakran hivatkozik arra, hogy a hagyományokat követik a parlamenti őrséggel. Valóban, hiszen 1945 előtt működött egy ilyen testület.

1912 tavaszán ellenzéki obstrukcióról, parlament előtti, csendőri-rendőri kordonokról, kizárt lázadó képviselőkről írtak a lapok. Júniusban, amikor az ellenzék hangoskodással próbálta megzavarni az ülést, gróf Tisza István házelnök erőszakkal vezettette ki őket a teremből. Ekkor egy Kovács Gyula nevű politikus „maradt itt még egy ellenzéki képviselő!” kiáltással a patkó közepére penderült, és háromszor rálőtt az elnökre, de célt tévesztett. Kovács ekkor főbe lőtte magát, de túlélte az öngyilkossági kísérletet. A véres incidens után, még 1912 decemberében létrehozták a Képviselőházi Őrséget.

Kövér feltehetőleg úgy érzi, most is olyan a helyzet, mint akkor volt. A vele készült MTI-interjúban ugyanis egyebek mellett azzal érvelt az új testület létrehozása mellett, hogy nemrég egy képviselő fegyvernek minősülő tárgyat vitt a Parlamentbe. Valószínűleg a szélsőjobbos Zagyva törvényhozóra gondolt, aki szamurájkarddal tartott az épületben sajtótájékoztatót. Noha a radikális képviselő nem fenyegetésnek, hanem szemléltetésnek szánta a kard felmutatását, a parlamenti biztonsági szolgálat egyesre vizsgázott. Mert bár az őrök észrevették, hogy milyen eszköz van a törvényhozónál, és fel is tartóztatták, aztán mégis útjára engedték őt.

Vajon akciójával Zagyva a múlt századi Kovács Gyula utóda lenne? Egy szélsőséges politikus miatt új szervezetre van szükség, vagy a szabályok következetes betartása is elegendő volna?

Ráadásul korábban is történt hasonló eset: annak idején Medgyessy miniszterelnök a parlamentben lőszert kapott az MDF-es Karsai Pétertől, sőt, 2002-ben Balogh László, a kormányfő titkosszolgálati múltját vizsgáló bizottság elnöke is talált a Képviselői Irodaházban lévő szobájában egy – állítólag figyelmeztetésnek szánt – pisztolygolyót. Nem tudni, hogyan juthattak át a lőszerek a beléptető kapukon. Az ügy miatt mégsem robbantottak fel egy régi testületet, és hoztak létre egy újat.

Függetlenek?

A nemrég elfogadott törvény szerint a házelnök utasítására a parlamenti őr kivezetheti a teremből a fizikai erőszakot alkalmazó képviselőt.

„Végiggondolták-e, képviselőtársaim, milyen következményekkel járhat, ha az országgyűlési őrök az ülésterem szűk padsorai között, fegyverrel az oldalukon, erőszakkal próbálnak eltávolítani egy vagy több képviselőt? Milyen tragédia lehet ennek a következménye?” – kérdezte Harangozó Tamás.

A szocialista politikus a törvényjavaslat vitájában arra is felhívta a figyelmet, hogy az új szabályokkal „néhány hónapon belül megfojtható a valódi, szenvedélyes parlamenti vita”, ugyanis „a házelnök például akkor is megvonhatja a szót, ha megítélése szerint a képviselő feleslegesen ismétli saját vagy más beszédét”.

Kövér László joga lesz eldönteni tehát, hogy retorikai fogással vagy a felesleges szócséplés eszközével élt-e a képviselő.

Salamon László (KDNP) szerint szerencsés, ha a magyar parlamenti őrök a kormánytól független irányítás alatt állnak.

A magyar gyakorlat szerint a házelnököt a választásokon győztes párt adja. De vajon ő független-e pártjának kormányától?

Micsoda különbség!

– Felismerte a kormány, hogy tevékenysége látványos tiltakozást válthat ki, ezért komolyan foglalkozik azzal, hogyan lehet a számára kártékony hangokat elfojtani – magyarázza Ceglédi Zoltán. A Republikon Intézet vezető elemzője emlékeztet arra is, hogy a kordonbontó Fidesz (az MSZP-kormányt, a parlamentet védelmező rendőrökre utalva) büszkén hangoztatta: az ő gyűléseiket, politikusaikat nem kell külön védeni. – Most egyre inkább elszeparálódik a Fidesz. Orbánt „magántestőrsége”, a TEK zárja el a külvilágtól, Kövér akaratát pedig az új parlamenti őrség tolmácsolja majd. De a tiltakozó táblákat felmutató képviselők látványa sem árt annyit a Fidesznek, mint az új rendszer, ha a tévénézők esetleg majd azt látják, hogy megtermett egyenruhások rángatják ki a padsorokból a renitens képviselőket.

A Fidesz és a KDNP gyakran emlékeztet arra, hogy másutt is kivezettethetik a képviselőket a parlamenti ülésről, súlyos rendzavarás esetén a briteknél is kizárhatják a képviselőt a vitából. Valóban. Még az unió parlamentjében is van erre lehetőség. Az ottani őröknek azonban nincs pisztolyuk – a magyar őrségnek lesz –, nekik a diszkréció és a protokoll ismerete a „fegyverük”. „Egyenruhájuk” pedig nem katonás. Fekete frakkot viselnek, a nyakukban pedig díszes lánc lóg.

Micsoda különbség.