Játék a Játékszínnel

A Játékszín négy új tulajdonosa a „21. század első pesti magánszínházaként” hirdeti teátrumát. Az ügyvezető igazgató Németh Kristóf, a kreatív direktor Bank Tamás. Előtte a Budapesti Kamaraszínházban játszottak, annak bezárásáig. Ott volt gazdasági vezető Szűcs Attila, aki most a Játékszín pénzügyi főnöke. A befektetőcsapat tagja Metz Alexandra ügyvéd is. „Számunkra a színház megmentése szent ügy” – hangoztatta október végi sajtótájékoztatójukon Németh Kristóf.

Ám a „színházmentők” önzetlen szándékát sokan megkérdőjelezik a szakmában.

A Budapest belvárosában található Játékszín – becslések szerint – 100 millió forintot ér. Németh Kristófék 3,1 millióért vehették meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től (MNV). Pályázat nem volt. Az ügylet kapcsán a Fővárosi Főügyészséghez névtelen feljelentés érkezett, amelyben az állami vagyon elherdálását firtatták a levélírók. Magukról csupán annyit árultak el: korábban a Játékszínnél dolgoztak.

A teátrumot 1992-től idei bezárásáig, illetve privatizálásáig Balázsovits Lajos vezette. Megkérdeztük tőle, tudja-e, sejti-e, kik a feljelentők.

– Nem tudom. Én mindig mindenért névvel vállalom a felelősséget – nyilatkozta a 168 Órának Balázsovits.
A színházat eddig a 100 százalékban állami tulajdonú Játékszín Nonprofit Kft. üzemeltette. Az MNV ezt a céget adta el 3,1 millióért Németh Kristóféknak.

De mit is kaptak ők ennyi pénzért? Először is a színházi brandet. A befogadó Játékszín minőségi bulvárszínház, telt házas előadásokkal. Az új tulajdonosoké lett a teljes díszlet- és jelmeztár, a komplett hangstúdió és lámpapark, a színpadi technika, bútorok, a számítógépes rendszer is. A vörös bársonyszékekkel, klímával felszerelt 300 férőhelyes nézőtér ugyancsak. Vagyis mindent megkaptak, ami egy működőképes színházhoz kell.

Ráadásul megvették a vagyonkezelőtől a Játékszín bérleti jogát is húsz évre. Az állam ugyanis bérelte a helyiséget a VI. kerületi önkormányzattól. Az ingatlan továbbra is a Terézvárosé, csak mostantól Németh Kristófék fizetik a használati díjat. Ez miért lényeges? Mert a bérleti jog – szakértőnk szerint – „vagyonértékű jognak” számít. Azaz önmagában is sokat ér: általában az ingatlan értékének 20-30 százalékát. Ha pedig ezt vesszük: a Játékszín 1640 négyzetméteres ingatlan Budapesten centrumában.

Mindezt végiggondolva: a 3,1 milliós vételár valóban irreálisan kevés. Egyáltalán: hogyan jött ki ez az összeg? És miért épp Németh Kristóf és üzlettársai a szerencsés vevők?

Az MNV még augusztus elején rendelt el végelszámolást a Játékszínnél. A feladattal külsős felszámolóbiztost bíztak meg, Merkné Karámos Ágnest. (A MNV mindig független szakértőket kér fel ilyen munkára.) Felhívtuk Merknét, aki közölte: nem nyilatkozik. Annyit elárult: ő csupán átvizsgálta a színház gazdasági helyzetét, felbecsülte a vagyont, viszont az értékesítési árat az eladó határozta meg. Vagyis a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.

Az MNV szóvivője, Zicherman Zsolt a 168 Órának állította: ők „áron alul” semmit nem adnak el, sőt igyekeznek a felbecsült értéknél is magasabb összegért értékesíteni az állami cégeket.

Ezek után szerettünk volna betekinteni a vagyonfelmérés jegyzőkönyvébe, hiszen egy állami cég eladásáról van szó. Gondoltuk, ha a Fidesz jelenleg különféle korábbi privatizációkat felülvizsgál, akkor bizonyára fontos neki, hogy tiszta legyen egy állami üzlet. Az MNV-nél azonban azt mondták: az árbecslés – a köztulajdon privatizációjában – „döntés-előkészítésnek” számít, a dokumentuma nem nyilvános. Azért megígérte a szóvivő, utánanéz, adatkérésünk teljesíthető-e. Lapzártánkig nem kaptunk választ.

Egyébként jogszabály alapján 25 millió forint alatti állami vagyon eladásakor nem kell pályázatot kiírni. Mivel a Játékszínt csak 3,1 millióra árazták be, versenyeztetés nélkül lehetett Németh Kristóféké. (Megjegyzésképpen: a jelenlegi törvény kapukat nyit a visszaéléseknek. Ilyen alapon – ad absurdum – a Parlamentet is el lehetne adni fillérekért, arra hivatkozva: üzleti titok, miért csak ennyiért.) Visszatérve a Játékszínre: jogászok szerint az MNV-nek kötelessége gondos, jó gazda módjára bánni a közvagyonnal, s akár 25 millió forint alatt is meghirdetni az eladásra szánt állami tulajdont. Lehet, másnak többet is megért volna a Játékszín.

Mindenesetre Németh Kristóf azt nyilatkozta, hogy a Játékszínt tízmilliós adóssággal vették át, például az előző direktor kifizetetlen TB-tartozásokat hagyott hátra, még ezt is fizetniük kell – a vételáron felül.
Balázsovits visszautasítja ezt. Mondja, még a végelszámolás előtt a vagyonkezelő levélben köszönte meg neki a húszéves munkáját, és igazolta: a Játékszínnek nincs tartozása. (Kérdeztük az MNV-t, milyen tartozásokról beszél akkor Németh Kristóf. Választ erre sem kaptunk.)

S miközben az állam a Játékszín és a Budapesti Kamaraszínház bezárását a nehéz gazdasági helyzettel magyarázta, éppen a Játékszín végelszámolása idején jelentette ki L. Simon László, a kultúráért felelős államtitkár: „A teátrumok állami támogatása 2012-ben nem csökken, sőt, a szándék az, hogy lehetőség szerint emelkedjen is.”

– Miután kiderült, hogy megvonják a támogatásunkat, tárgyalni kezdtem kormánypárti politikusokkal. Felajánlottam: ha kell, lemondok, csak ne zárják be a színházat. Azt felelték, velem semmi bajuk – említi Balázsovits.
Aki sosem titkolta balliberális világnézetét. Szorosan kötődik például a Bibó István Közéleti Társasághoz, amely konferenciákat rendezhetett a Játékszínben. Az idei februári rendezvényükön Paul Lendvai, Békesi László, Magyar Bálint és Grecsó Krisztián elemezték: miként rombolta le a Fidesz a jogállamot és a demokráciát.

Balázsovits munkaviszonya végül augusztus 1-jén megszűnt. Amikor a vagyonfelmérés készült, ő már nem volt direktor. Úgy tudta, szeptembertől már nem nyithat ki a teátrum. Aztán Németh Kristóf telefonált neki: megvette a Játékszínt. Meglepődött Balázsovits. Ugyanis ő az MNV illetékeseivel is többször beszélt előzőleg, sőt, közösen átszámolták azt is, lehetséges-e magánszínházként működtetni a Játékszínt. Arra jutottak: ez lehetetlen, hiszen olyan magas jegyárat kellene kérni, amely a magyar nézőknek megfizethetetlen.

Akkor mi történt? És hogyan került egyáltalán a képbe a Barátok közt sorozatszínésze?

A Játékszín utolsó bemutatóját, Herczeg Ferenc Kék rókáját Balázsovits rendezte. Az egyik szerepre vendégként hívta mások javaslatára Némethet. Akinek jól jöhetett a lehetőség: anyaszínházánál, a három játszóhelyen – Tivoli, Shure, Ericsson – működő Budapesti Kamaraszínháznál addigra már végelszámolás indult, a 140 fős társulat harmadik hónapja nem kapott fizetést. A Játékszínnél ő legalább gázsihoz jutott. S a teátrum helyzetébe is beláthatott.

Mindeközben a Kamaránál vállalta, lobbizik a színházért az Emberi Erőforrások Minisztériumánál és a Fővárosi Önkormányzatnál. De hogy kivel és miről tárgyalt, arról sosem egyeztetett Szűcs Miklóssal, a Kamara direktorával. Viszont ott volt nyáron Tusnádfürdőn, a jobboldali szellemi körök találkozóján. A színházi kerekasztal-beszélgetés fő témája éppen a Budapesti Kamaraszínház volt, Németh Kristóf „előadásában”. És ő lett a házigazdája a többi kulturális programnak. Az eseményen megjelent a miniszterelnök felesége, Lévai Anikó is.

Németh Kristóf a 168 Órának ugyancsak elmondta: eredetileg a Budapesti Kamaraszínház Tivoli játszóhelyét akarták megvenni, aztán jobb befektetésnek találták a nagyobb nézőterű Játékszínt. Azt is mesélte, ők keresték meg a vagyonkezelőt, ahonnan hamarosan azt a választ kapták, tegyenek vételi ajánlatot, adják be az üzleti tervüket. Amelyet az MNV elfogadott. A 168 Órát viszont arról tájékoztatta a vagyonkezelő: ők nem kértek színházi üzleti tervet a vevőktől, akik az eladott állami céggel és bérleti joggal bármit kezdhetnek. Tehát nem is szükséges színházként üzemeltetniük a helyet.

Nem különös? Az MNV, amely addig – Balázsovits Lajos idején – nem látott lehetőséget a Játékszín magánosítására, egyszeriben mégis ráállt az üzletre.

Németh Kristóf – kollégái szerint – rendkívül ambiciózus, politikailag kitűnően lavíroz. Gödöllőn 2002-ben megnyerte a helyi művelődési ház vezetését, noha nem volt népművelői végzettsége, sem intézményvezetői tapasztalata. Viszont – állítólag apja révén – baráti szálak fűzték az akkor még MDF-es Gémesi György polgármesterhez. Később a színész a Klubrádió műsorvezetője lett. Most pedig Fidesz-körben mutatkozik.

A privatizált Játékszín október végi díszünnepségén amúgy Lévai Anikó is részt vett. Hírlik, ő intézte el férjénél, hogy a Barátok közt színésze színházat kapjon. Németh Kristóf a 168 Órának már arról is beszélt, hogy ők azért a Shure Stúdiót is megvennék. Úgy tetszik: a tusnádfürdői „antré” új távlatokat nyitott a sorozatszínész karrierjében.

Németh Kristóf kontra Balázsovits Lajos: