Hangfestészet

Tizenöt évig élt az Egyesült Államokban, számos amerikai mozifilm zenéjét komponálta. Évekig ő tervezte New Yorkban az HBO és a Cinemax televíziós csatornák zenei arculatát. Amikor Balázs Ádám 2010-ben hazajött, azt is be kellett bizonyítania: nem elszállt hollywoodi művész, akinek ölébe pottyant a siker.

Ő írta a zenéjét az egyik legismertebb hazai tévésorozatnak, a Terápiának is. Az HBO kérte fel rá, jelenleg a harmadik évadot készítik.

– Az előző szériáknál a már összevágott jelenetekhez komponáltam, most a vágással párhuzamosan készül a zene. Technikailag ez jóval nehezebb, viszont így még finomabb hatásokat lehet elérni – magyarázza a muzsikus.
A Terápia jeleneteinek többsége a pszichológus rendelőjében játszódik, és minden a szereplők érzelmi állapotaira fókuszál. A zenei rezdülések is ezt követik, s kihangosítják a terapeuta belső vívódásait is.

Balázs Ádám szerint az efféle minimalista hangzás nemzetközi trend. A filmzene a világon mindenütt átalakult. Évtizedekkel ezelőtt nagy ívű, katartikus melódiák csendültek fel a mozikban: ki ne emlékezne a Volt egyszer egy vadnyugat, a Csillagok háborúja vagy akár a Schindler listájának gyönyörű dallamaira?

– A mai filmzene inkább impresszionista hangfestészet. A zeneszerző is alkalmazott művész: olyan művet kell írnia, amely az adott film műfajának, stílusának, a rendező elképzeléseinek megfelel – véli Balázs Ádám.

Komponálás mellett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzés tanszékén digitális hangszerelést tanít. Mondja, elektronikusan ma már olyan effektek, ritmusképletek is előállíthatók, amelyeket ember sosem lenne képes eljátszani. Bármilyen akusztikus hangszer élethű hangzása beprogramozható. Nemrég német hangmérnökök elkészítették a Berlini Szimfonikusok „hangkönyvtárát”. Hangmintákat vettek a hangszeres zenészektől, rögzítették, miként játszik, mondjuk, a fafúvós egy C hangot röviden, hosszan, fátyolosan vagy vidáman. Az összes hangszer hangskáláját számítógépbe táplálták. Digitálisan létrehozható olyan virtuóz zongorajáték, hogy profi muzsikus sem tudja megkülönböztetni a gépi hangzást a valóditól.

Lehet, a jövőben nem lesz szükség zenekarokra? A legnagyobb művész is pótolható majd néhány gombnyomással?

Balázs Ádám mosolyogva rázza a fejét:
– Az emberi lelket semmilyen technika nem pótolhatja a zenében.
A gének öröksége sem programozható. Balázs Ádám zenészcsaládba született. Nagypapája karnagy volt, édesapja Balázs Árpád Erkel-díjas zeneszerező, híres kórusművek, zenekari darabok, oratóriumok alkotója. Nem mellesleg: ő szerezte A kockásfülű nyúl rajzfilmsorozatának zenéjét is. Ádám édesanyja ének-zene tanár.

Fiuk 1973-ban született Budapesten, gyerekkorától zongorázott, és soha nem is akart más lenni, mint muzsikus. Ám őt a könnyű műfaj is vonzotta, és imádott moziba járni. A mozgóképek és a hangok összjátéka lenyűgözte. Már kamaszkorában eldöntötte: Amerikába megy és filmzeneszerző lesz.

Elképesztő céltudatossággal készült a hivatására. Érettségi után sikeresen felvételizett az ELTE angol szakára. Diploma után még egy évig tanársegédként oktatott az amerikanisztika szakon. Tökéletesen akarta beszélni a nyelvet és megismerni az amerikai kultúrát. Közben felvették a konzervatóriumba, az egyetemi évek alatt a zeneszerzést Kocsár Miklóstól tanulta.

– Izgalmas feladatokat adott nekünk, például három hangra kellett különböző műveket komponálnunk. Módszerei hihetetlenül fejlesztették a kreativitást. Hálás vagyok neki ezért is.

Huszonnégy éves volt, amikor két diplomával a zsebében elrepült Amerikába. Pénztartaléka New Yorkban két hónapra volt elegendő. Amerika befogadó hely, ám egy külföldinek egyedül, családi háttér nélkül sokkal nehezebb kint boldogulni. Kétkezi munkákat vállalt, hogy biztosítsa megélhetését. Egy napon bement a New York-i filmegyetemre, kitűzött egy hirdetést: vizsgafilmekhez ingyen zeneszerzést vállal. Többen is felhívták, s mivel zenéivel elégedettek voltak, sokasodtak a felkérések.

Profi produkciókhoz szerződtették. Egy New York-i étteremben, baráti körben megismerkedett az HBO egyik producerével. Fél év múlva a producer megkereste: a Cinemax megújul, vállalná-e a mozicsatorna zenei arculattervezését?

– A műsorok új képi megjelenéséhez új hangzásvilágra volt szükség. Olyan zenei emblémát kellett készítenem, amelyek alapján bárki rögtön felismeri a Cinemaxot. Hamarosan az HBO is felkért hasonló munkára.

Mindez hírnevet és rengeteg filmes munkát hozott. Nyolc év után átköltözött Los Angelesbe, bekerült a hollywoodi filmiparba. Sorra jöttek a szakmai sikerek: egyebek mellett a Pillangóhatás és az Elefántkirály zenéjét is ő szerezte. A Seth Grossman rendezte Shock Act rövidfilmjét nemzetközi fesztiválokon díjazták. Az egyiken Robert de Niro és Martin Scorsese külön gratuláltak a filmzenéért Balázs Ádámnak.

A legnagyobb sikert mégsem a mozi műfajában érte el: 2006-ban, az ötvenhatos forradalom ötvenedik évfordulóján magyar emlékestet rendeztek a Carnegie Hallban. Az est védnöke George Pataki volt. Az ottani magyar konzulátus és az amerikai ’56-os magyarok szövetsége Balázs Ádámot kérte fel: komponáljon nagyzenekari művet erre az alkalomra. A Hősök útja című szimfonikus költeményét óriási sikerrel adták elő. Bartók Béla után ő a második magyar zeneszerző, akinek nagyzenekari ősbemutatója volt a Carnegie Hallban.

De aki azt hiszi, ennyi elég ahhoz, hogy egy muzsikus előtt minden hollywoodi filmes ajtó megnyíljon, téved. A több száz millió dolláros szuperprodukciókhoz bekerülni nagyon nehéz. Zeneszerzőmogulok uralják a filmzenepiacot, hatalmas apparátusokat működtetnek, zeneszerző-asszisztensekkel dolgoztatnak.

– Én is beállhattam volna asszisztensnek egy ilyen csapatba. De ez azt is jelenti, hogy mindennapos kemény harcot kell vívni az előrejutásért. Kérdés, megéri-e. Nekem akkor már gyerekeim voltak. Amerikai iskolába jártak, magyarul már alig tudtak. Nem akartuk, hogy a magyar kultúrától elszakadva nőjenek föl.
Balázs Ádám 2010-ben visszatért Magyarországra. Nem tervezett itthon hosszú időre. A kislányok budapesti iskolába kerültek, és kiderült: jól érzik magukat magyar barátaik között. Édesapjukat is befogadta a honi filmes szakma, noha azóta is folyton kérdezgetik: hogyhogy otthagyta a csillogó sztárvilágot, a hollywoodi karriert?

De a zeneszerzőt a csillogás nem érdekli. A Nagymező utcában lakik, tömegközlekedik, szabadidejében terembiciklizik. Semmi luxus. Amerikai kollégáitól nem szakadt el, évente több tengerentúli film zenéjét írja, az HBO-nak is dolgozik. Ma már egy otthoni hangstúdióban szinte minden feladat megoldható, nem számít, a világ melyik pontján él a zenész.

Balázs Ádám a sikereit szakmai nyitottságának is köszönheti. Nála a minőség nem műfajfüggő. Dolgozott hazai televíziós krimikben, slágert írt az Egynyári kaland ifjúsági sorozatnak. Zomborácz Virág Utóélet című filmjéhez üres üvegeken, konzervesdobozokon játszott. Enyedi Ildikó Testről és lélekről című új játékfilmjének pedig már az utómunkáit készítik. A zenéket Balázs Ádám komponálja.

A Carnegie Hallban előadott szimfonikus művét, a Hősök útját egyszer sem mutatták be itthon. Nem bosszankodik emiatt. Számára hatalmas elismerés, hogy a Zeneakadémián abban a teremben oktathat, ahol egykor édesapja tanult. Növendékeinek a digitális technikák mellett azt is megtanítja: a film csapatmunka. Együttműködésből, egymás iránti tiszteletből születnek nagy alkotások.