Fény derült Van Gogh utolsó napjaira

Alig hetven nap alatt közel nyolcvan képet festett, és több tucat rajzott készített a településen. Itt élő orvos barátja, a zsenialitását azonnal felismerő Gachet doktor tanácsára menekült a munkába egyre inkább elhatalmasodó melankóliája elől. Mintegy harminc festményen örökítette meg az elmúlt 120 évben alig változott kisváros valamennyi nevezetességét, a polgármesteri hivatalt, a templomteret és a híres búzamezőket.

Az általánosan elfogadott feltevés szerint Van Gogh 1890. július 27-én revolverrel öngyilkossági kísérletet követett el egy búzatáblában, majd hazavánszorgott a szálláshelyéül szolgáló fogadóba, ahol két nappal később belehalt hasi sérülésébe. Újabb kutatások szerint azonban a művészt véletlenül találta el egy lövés, amely a közelében fegyverrel játszó két tizenéves gyerek egyikétől eredt. Van Gogh állítólag ismerte is őket, és azért vállalta magára, hogy ő maga lőtt, mert oltalmazni akarta ifjú barátait.

A festő a település központjában található Ravoux fogadóban lakott, s annak egyik padlásszobájában halt meg. A rideg hangulatú, festetlen szobában, ahol két napig haldoklott, jelenleg csak egy szék található.

1985 nyarán balesetet szenvedett a kávéházként működő épület előtt Dominique-Charles Janssens, a Danone akkori marketingigazgatója. Csak a rendőrségi jegyzőkönyvből tudta meg, hogy „Van Gogh háza” előtt rohantak a gépkocsijába. Lábadozása alatt belevetette magát a festő levelezésébe, majd az irodalmi élmény hatására megvette az épületet, és korabeli fotók alapján hat év alatt helyreállíttatta az egykori fogadót. „Ez egy olyan ember univerzuma, aki mindent elrontott az életében. Temetői hangulatot áraszt” – jellemzi a Ravoux hangulatát.

Janssens gondosan óvja a fogadó intim és meghitt jellegét, amelyből turistalátványosság helyett művészeti zarándokhelyet hozott létre. Évente mintegy 100 ezer érdeklődőt utasít el, kétszer annyit, mint ahánynak megmutatja a padlásszobát. Délelőttönként 2-3 szervezett csoportot enged be, délutánonként előre bejelentkezett egyéni látogatókat fogad. Olyan Van Gogh-rajongó is akadt már, aki vagyonokat fizetett volna azért, hogy egyetlen éjszakát a szobában tölthessen, de hiába.


Az épület földszintjén 1993 óta a piros kockás terítős étterem kínálja ismét a hagyományos francia gasztronómia ínyencségeit, ott, ahol a sarki asztal Van Gogh törzshelye volt. Az emeleten pedig megtekinthető a festő egykori manzárdszobája, a nyolc egykori kiadó szobából a legkisebb, az, amelyben nem volt sem mosdó, sem fűtés. A helyiség az évtizedek alatt érintetlen maradt, ugyanis a babona szerint egy öngyilkos szobája szerencsétlenséget hoz, így a helyiek meg sem merték közelíteni.

Vincent Van Gogh Intézet néven Janssens alapítványt hozott létre annak érdekében, hogy adományokat gyűjtsön a festő egyik legfőbb vágyának a beteljesítésére, amelyről annak idején testvérének, Theónak írt egyik levelében beszélt: azt szerette volna, hogy a fogadóban állítsák ki a képeit. A manzárdszoba üres falán, ahol az Auvers-sur-Oise-ban készült festmények száradtak éjszakánként, golyóálló üveg mögött jelzi a felirat, hogy ott hamarosan Van Gogh egyik képét helyezik el.

Dominique-Charles Janssens nem árulta el, hogy eddig mennyi pénzt sikerült összegyűjtenie egy eredeti Van Gogh-kép megvásárlására. A holland művész festményei – aki életében csak egyetlen képet tudott eladni – manapság több tízmillió dollárba kerülnek. A pipázó Gachet doktorról készült portréját a közelmúltban 82 millió dollárért vette meg egy japán üzletember.

A Van Gogh 29 képén megörökített városka egyébként egyetlen eredeti alkotással sem rendelkezik, miután a festő halálát követően a településnek Theo által felajánlott képekre az akkori városvezetés nem tartott igényt. Auvers-sur-Oise csak 1990-ben, a festő halálának centenáriuma idején kezdte el kiaknázni a Van Gogh-kultuszban rejlő lehetőségeket . Azóta évente 300 ezer turistát fogadnak, akik közül mintegy 100 ezren, elsősorban japánok és amerikaiak csak azért jönnek, hogy a temetőben fejet hajtsanak a Van Gogh-testvérek borostyánnal borított sírja előtt. Itt temették el ugyanis a bátyja után alig fél évvel elhunyt Theot is.

Először a várost felfedező első impresszionista festő, Charles-Francois Daubigny háza nyílt meg a nagyközönség számára 1991-ben. Van Gogh egykori fogadója mellett ma már Gachet doktor háza és az annak a padlásán kialakított műterem - melyben Pissarro, Cézanne és Guillaumin alkotott - eredeti állapotában várja a látogatókat, a villa teraszos kertjében pedig ugyanolyan növényeket és virágokat ápol a városi kertész, mint amelyekben Van Gogh is gyönyörködhetett.

A XIX. század bódító italának, az abszintnak, amelyet van Gogh rendszeresen és mértéktelenül fogyasztott, külön múzeumot rendeztek be Auvers-sur-Oise-ban.

Venczel Katalin (Párizs)