„Elkezdődött az őrjöngés” – Bojkottra szólítanak fel Prőhle Gergely kirúgása miatt

2018. október 5., 20:45

Szerző:

Csütörtökön vált hivatalossá, hogy a Magyar Idők által elindított kultúrharcban balliberális elhajlással vádolt Prőhle Gergelynek fel kell állnia a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatói székéből, később pedig az is, hogy a menesztéséről Kásler Miklós humánerőforrás-miniszter döntött, mert más elképzelései vannak a PIM jövőjéről. Az ügyben az Index az Emmihez fordult a kérdéseivel, de választ nem kapott, sikerült viszont megszólaltatnia három írót, akik mindegyike politikai okokat sejt Prőhle Gergely kirúgása mögött. 

– Biztos vagyok benne, hogy nem szakmai indokról van szó, mert Prőhle Gergely a tőle telhető legnagyobb gondossággal és hozzáértéssel vezette ezt a múzeumot, és ezt, azt hiszem, még a kirúgói is kénytelenek elismerni. Nem tudom, mi lehet a valódi ok: szellemileg, világnézetileg a kormányhoz közelebb álló havert akarnak odatenni? Már az is kétségbeejtő, hogy így kell találgatni, a háttérben kutakodni, mint a Kádár-rendszerben a kremlinológusoknak. (...) Örülhetnének, hogy

sikerült olyan embert ültetni az intézmény élére, aki függetlenül attól, hogy honnan jött, el tudta magát fogadtatni, és legalább viszonylagos békét tudott teremteni, de úgy látszik, ez nem volt elég. Azok a kifogások, amelyeket megfogalmaztak ellene az uszító cikkekben, teljesen légből kapottak. Aki ilyeneket ír, annak fogalma nincs arról, amiről beszél

 

– mondta Závada Pál. Kremlinológiáról beszélt Dragomán György is, aki a portálnak azt írta, nem az ő dolga találgatásokba bocsátkozni a kormányzati szándékokat illetően, és különben sem kremlinológus. „Bár Prőhle Gergely a politikából érkezett a múzeum élére, ezt a munkát odaadóan, lelkiismeretesen és szakmai alapon igyekezett folytatni, és úgy tudom, hosszú távú tervei voltak. Én egy igen művelt és tájékozott európai kultúrembert ismertem meg a személyében az alatt a rövid idő alatt, ami alatt az intézményt vezetnie adatott. (...) 

Eleve abszurdumnak tartom, hogy egy író vagy bármilyen más alkotó ember esetében a művek minőségét egyesek szemében felülírhatja a politikai hovatartozás.

A politikának egyáltalán nem dolga beleszólnia a kultúrába, vagy legfeljebb annyiban, hogy minden feltétel vagy elvárás nélkül támogatja, annak viszont örülnie kellene, ha alkotó emberek politikai kérdésekről írnak és vitatkoznak, mert ez az úgynevezett nyilvánosság és közbeszéd” – hangzik Dragomán György levele.

Prőhle Gergely
Fotó: Kovalovszky Dániel

Egyértelmű és nyilvánvaló politikai okokat sejt Prőhle Gergely távozásának a hátterében Parti Nagy Lajos is, aki azt mondta:

– Ezt még ők maguk sem tagadják. A szennyes sajtójukon keresztül ki is mondták: az a baj vele, hogy olyan írókkal paktált, akiket a hatalom egyes képviselői nem szeretnek. Más okot nem is akarnak felhozni ellene.

Ez a logikus következménye annak, hogy nyáron a kultúrharc ürügyén elkezdődött az acsarkodás, a habzás és az őrjöngés. 

Parti Nagy Lajos egyébként azt állítja, hogy ha igaz, amit rebesgetnek, és valóban a Horthy-, Nyírő- és Wass-rajongó irodalomtörténészt, Takaró Mihályt nevezik ki a PIM új igazgatójánnak, akkor ő többé be nem teszi a lábát a múzeumba, és a bojkottra az összes írótársát is felkéri.  – Ezt nem lehetne megúszni egy csöndes vállrándítással és tudomásul vétellel, mert ez valóban túlmenne az eddigi határokon, és őszintén bízom benne, hogy ezt azok a kollégák is úgy gondolják, akik a Magyar Művészeti Akadémia tagjai.

Nem azért, mert esetleg ne állnának közelebb Takaró Mihály véleményéhez, hanem mert ennyi vállaltan elfogult előítélettel, acsarkodással és hagymázzal nem vezethet valaki egy ennyire a centrumban álló nemzeti intézményt

– mondta.

Takaró Mihály az az irodalomtörténész, aki deklaráltan nem tartja magyarnak Kertész Imrét, és szerinte Magyarország szép világ lenne, ha Petri György nem kapott volna Kossuth-díjat. Kinevezéséről egyelőre nincs hivatalos információ, de sokat elárul, hogy az irodalomtörténészt a június 1-i pedagógusnap alkalmából maga Kásler Miklós tüntette ki Németh László-díjjal az indoklás szerint a gyerekek harmonikus személyiségformálásáért végzett kiemelkedő munkájáért kapta meg a kitüntetést. 

 

 

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.