Bóvlimecenatúra

Rényi Andrással, az ELTE Művészettörténeti Intézetének igazgatójával találkozhatnak az érdeklődők a Belvárosi Liberális Klubban február 23-án 18 órakor. Az esemény címe: Bóvlimecenatúra.

2016. február 22., 12:26

Még a Kerényi Imre-féle, kormánytámogatással megvalósított festményprojekt kapcsán fogalmazta meg Rényi: az lényegében a tekintélyelvű hivatali/udvari művészet paródiájának mintapéldája. A metódust akkor „bóvlimecenatúrának” nevezte.

Rényi András a 168 Órának elmondta: a festményprojekt óta szinte az egész kultúrfinanszírozás a Magyar Művészeti Akadémia fennhatósága alá került, amelynek révén a kormány a lojalitásra hajlamos kulturális elitet igyekszik kizárólagos helyzetbe hozni.

– De nem látszik az a komoly alkotói tevékenység, amely legalább részben igazolhatná a kulturális terület kolonizálását. A Magyar Művészeti Akadémia kulturális programkínálata ijesztően jelentéktelen – jegyzi meg Rényi.

Szerinte az utóbbi tényt magyarázhatja, hogy a kormánynak látszólag ugyan fontos az emlékezetpolitika, ám sem elég bátorsága, sem valós ideológiai háttere nincs hozzá, hogy világosabban fogalmazza meg az alkotók számára elvárásait.

Mindemellett Rényi úgy véli, a Kerényi Imre- vagy Fekete György-féle figurák hatalmi túldimenzionálása azt jelzi: a kultúrpolitika valójában nem tudja, milyen komoly legitimációs erő lehetne a kultúra ésszerű támogatása.

Ellenállt a kódfejtőknek, évszázadok óta őrzi titkát, és azok a tudósok, akik kapcsolatba kerültek vele, különös balsors áldozatai lettek. Az ismeretlen nyelven írott középkori alkímista kézirat a mai napig megfejthetetlen rejtély. De mitől olyan különleges a Voynich-kézirat?