Bóvlimecenatúra

Még a Kerényi Imre-féle, kormánytámogatással megvalósított festményprojekt kapcsán fogalmazta meg Rényi: az lényegében a tekintélyelvű hivatali/udvari művészet paródiájának mintapéldája. A metódust akkor „bóvlimecenatúrának” nevezte.

Rényi András a 168 Órának elmondta: a festményprojekt óta szinte az egész kultúrfinanszírozás a Magyar Művészeti Akadémia fennhatósága alá került, amelynek révén a kormány a lojalitásra hajlamos kulturális elitet igyekszik kizárólagos helyzetbe hozni.

– De nem látszik az a komoly alkotói tevékenység, amely legalább részben igazolhatná a kulturális terület kolonizálását. A Magyar Művészeti Akadémia kulturális programkínálata ijesztően jelentéktelen – jegyzi meg Rényi.

Szerinte az utóbbi tényt magyarázhatja, hogy a kormánynak látszólag ugyan fontos az emlékezetpolitika, ám sem elég bátorsága, sem valós ideológiai háttere nincs hozzá, hogy világosabban fogalmazza meg az alkotók számára elvárásait.

Mindemellett Rényi úgy véli, a Kerényi Imre- vagy Fekete György-féle figurák hatalmi túldimenzionálása azt jelzi: a kultúrpolitika valójában nem tudja, milyen komoly legitimációs erő lehetne a kultúra ésszerű támogatása.