Balázs igazgató úr, a tények azok tények!

- Balázs Péter, a Szolnoki Szigligeti Színház igazgatója a 168 óra online-nak adott interjújában arról beszélt, hogy bár sokaknak nem tetszik, hogyan nevezték ki őt vezetőnek, az általa irányított intézmény lett a vidék legnépszerűbb színháza. Erre a beszélgetésre Ön, mint a Vidéki Színházigazgatók Társaságának elnöke az olvasói hozzászólások keretében reagált. Miért szánta rá magát erre a szokatlan vélemény-nyilvánításra?

- Mert úgy éreztem, korrekcióra szorul Balázs igazgató úr kijelentése. Nem a szolnoki a leglátogatottabb teátrum, és ezt nagyon egyszerű ellenőrizni, hisz minden színház készít kimutatásokat saját látogatottságáról, ez minden igazgató számára bármikor elérhető statisztika. A szolnoki színház a 100 173 nézőjével nem első, mert megelőzi a Kecskeméti Katona József Színház 100 469 nézővel, valamint a Székesfehérvári Vörösmarty Színház 113 520 nézővel és a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház is 114 141 látogatóval. Ebből az derül ki, hogy az első hely a kisebb, egy tagozatos színházak közül Nyíregyházának jut. Szolnoké a negyedik hely. Persze vannak nagyobb színházak, mint Miskolc, Pécs, Győr, amelyekben még magasabb a nézőszám. Értem én, hogy mindenki szeretné a maga együttesét az első helyen tudni, de ahogy Balázs igazgató úr az interjúban is mondta, a tények -- tények. Ő viszont nem a tényeknek megfelelően nyilatkozott.

- A tévéadók nézettségének kutatói ilyesmin nem szoktak vitatkozni, mert tényként kezelik az AGB felméréseit. Önöknek egyszerűbb: meg kell számolni az eladott jegyeket, és az eredményt közzétenni.

- Az eladott jegyek alapján készített statisztikáinkat összesítjük, ami megtalálható a Színházi Társaság adatbázisában. Ez tavaly a Hvg-ben megjelent, és a színházak látogatottságát elemző írás is ezt használta forrásként.

- Ha valaki ezt mégis vitatja, akkor őt talán nem is érdeklik a pontos statisztikák?

- Erre írtam azt, hogy „Péter, ha megjelennél azokon a vidéki igazgatók által szervezett szakmai megbeszéléseken, melyeket te kinevezésed óta határozottan és hangosan elutasítasz, pontosabb információk birtokában lennél”.

- Ön több budapesti színház mellett dolgozott Zalaegerszegen, Szegeden, Győrött és Pécsett. Mitől sikeres egy színház, és hadd szűkítsem, mitől sikeres egy vidéki színház?

- A vidéki színházak a közönség számára különösen fontosak, hiszen korlátozottabbak a kulturális lehetőségek. A legfontosabb az élmény, a hiteles, a nézőket őszintén megérintő előadás. Műfajtól függetlenül.

- De azért mintha az operett lenne a legfontosabb.

- Az operett értékes és nehéz műfaj. De nem lehet műsorstruktúrát építeni rá. A nézők elsősorban a jó előadásokra kíváncsiak.

- Láttam a Szolnoki Szigligeti Színház gálaműsorát. Mintha az összes helybéli prominens ott ült volna a nézőtéren. Elégedetten és felfuvalkodottan. Miért olyan fontos nekik, hogy mindenbe beleszóljanak?

- Ők a fenntartók, ami azt jelenti, hogy a színház támogatásának egy részét ők adják. Úgy gondolják, hogy ők a döntés teljes birtokában vannak, holott a színházak támogatását részben az állam fedezi. Az önkormányzatok újabban kitalálják, hogy ki a számukra megfelelő színházi vezető. Ki az, aki olyan előadásokat ígér, amik tetszenek nekik. Korábban sokkal több beleszólást hagytak a szakmának. A színházvezetés szakma, amelynek törvényei vannak, és amelyeknek érdemes megfelelni.

- Az alapvető kérdés, hogy kit neveznek ki igazgatónak, hol és miért. Ön 2003 óta áll a Miskolci Nemzeti Színház élén. Hogyan változott azóta az igazgatók kinevezési rendje?

- A hivatalos módszer nem változott, hisz azt az Önkormányzati Törvény szavatolja. A gyakorlati eljárás során azonban igen komoly változások következtek be a legutóbbi önkormányzati választások nyomán. A politika sokkal nagyobb szerepet követel magának. Csakazértis-választások és döntések születnek. Az önkormányzatok figyelmen kívül hagyják a szakmai testületek véleményét. Van olyan város -- mint például Székesfehérvár --, ahová a formák megtartása érdekében kétszer is meghívtak bennünket, majd meghozták azt a döntést, amit hónapokkal korábban borítékolni lehetett.

- Mintha a múlt mosódna itt össze a jelennel: régen a korábbi prominensek döntöttek, most pedig a fideszes vezetők…

- Van olyan színház, amit a megye tart fenn, van olyan, amit a város. A vezetők különbözőek, politikai szempontból is mások. A megye tartja fenn például a nyíregyházi és a békéscsabai színházat. Másutt pedig a városi önkormányzat a fenntartó. Miskolcon, Debrecenben a város dönt. Sokszor nagyon különbözőek a szempontok. A kérdés: a fenntartó számára mennyire fontos a politika, vagy mennyire tud elszakadni attól.

- Ugyanaz folytatódik más módszerekkel, mint régen, vagy új helyzet van?

- A hivatalos gyakorlat nem változott, de a részletekben nagyon sok a különbség. Megerősödött a fenntartó önkormányzatok szerepe, amelyek egyre kevésbé konzultálnak a szakmával, sőt sok esetben kifejezetten szembefordulnak vele. Korábban nagy versenyek voltak, amelyeknek most nyoma sincs. A szakma véleménye korábban sorsdöntő volt, most pedig sokszor egyáltalán nem számít. Ez a legijesztőbb az egészben.