Az összefogás másnapja

Bajnai Gordon: Tárgyalunk a szocialistákkal is

Míg október 23-án szónoki sorára várt Bajnai Gordon, a Milla-színpad mögött gyorsan gratulált Balavány György jobboldali publicistának, aki óvott mindenkit a messiásváró hangulattól. Beszéde után Bajnai a 168 Órának úgy nyilatkozott, egyetértett Balavány Györggyel. Nincs szükség most sem messiásra, sem vezérre, de még miniszterelnök-jelöltre sem. A messiásvárók amúgy is a Kossuth téren gyülekeztek. A Milla színpada köré inkább azok, akik sokfelől, különböző indíttatásból érkeztek ugyan, de egyetlen közös célért. Bajnai fogalmazásában: új politikai korszakot kell nyitni, amelynek csak az első lépése az Orbán-kormány leváltása.

S mit akar az Együtt 2014 választási mozgalom? Ernyőt a civil vagy pártos demokratikus ellenzékiek fölé. Bajnai aznap még csak arról beszélt: meg kell szervezni a változást akarók táborát. Ha sikerül, akkor majd ők maguk fogják kiválasztani a jelöltjeiket. De az összefogáshoz mindenképpen szeretnének a demokratikus pártokkal is megegyezni a programban, a korszakváltás módjában.

Kérdés: nem válnak-e – óhatatlanul – egymás riválisává az MSZP-vel? Vagy nem forgácsolódhat-e szét még jobban a demokratikus ellenzék? Bajnai erre azt mondta, tárgyalnak majd a szocialistákkal is, ő maga pedig kifejezetten örülne, ha a párbeszéd megkezdődne. De az első feladat elvinni a választókhoz az üzenetet: „Egyenként elbuknánk, de együtt győzni fogunk!”

Kónya Péter: Senki nem erősebb a másiknál

A Magyar Szolidaritás Mozgalom elnöke, Kónya Péter az október 23-ai ellenzéki megnyilvánulást úgy összegezte akkor a 168 Órának: három különféle szervezet – Milla, Haza és Haladás, Szolidaritás – összefogása egy új politikai kultúra időszámításának kezdete Magyarországon. Persze azért megjegyezte, még maguk között is tisztázniuk kell, hogyan tovább.

Összefogásukat aztán hamarosan megerősítették együttműködési szándéknyilatkozattal. Utána is beszélgettünk Kónyával, tudja-e már az Együtt 2014 mozgalmi szereposztását. Kinek mi lesz ott a feladata? A Szolidaritásnak?

– A három alapító szervezet egyenrangú partnerei egymásnak. Azonos a súlyunk a mozgalomban, senki nem erősebb a másiknál. Ez egy civil ernyő – Orbán Viktor viharrendszerében. Mindenben közösen döntünk. Abban is, kit fogadunk szívesen csatlakozóként. De minél több támogatót szeretnénk megnyerni a választói mozgalmunknak. S nem szeretnénk senkinek sem konkurenciát jelenteni. Egyébként egyénileg is lehet csatlakozni hozzánk. A tagfelvételre jelenleg a Szolidaritás a legalkalmasabb, hiszen a másik két szervezetet – Milla, Haza és Haladás Egyesület – még nem jegyezte be a bíróság.

Mesterházy Attila: Az MSZP türelmes

Az MSZP – a Táncsics Mihály Alapítvány szervezésében – egy budai hotelben tartotta október 23-ai megemlékezését. Mesterházy Attila ünnepi beszédében azt is mondta: „Ma az apátia és a félelem a ha­­talom legfőbb fegyvere. Nem a demokraták között kell ellenfelet kreálni és találni.” Gondoltuk, ezzel a Milla-szervezőknek üzent az MSZP elnöke. De Mesterházy azt mondta akkor a 168 Órának, mindazokhoz szólt, akik nem látják, mi Magyarország igazi problémája. Szerinte Orbán Viktor hátradől a székében, és mosolyog, ha azt hallja, hogy a demokraták a soraikból éppen kiket, miért akarnak kirekeszteni. Hangsúlyozta, jónak tartja, ha egy új egyesület jelenik meg a színen, ha programot írnak, jelölteket állítanak. De először az elképzeléseket kell egyeztetniük. Mesterházy, mint nyilatkozta, kérte a többi ellenzéki szervezettől: mondják el véleményüket az MSZP gazdasági programjáról. Terveiket az LMP olvasatlanul elutasította. A szocialisták vezetője viszont elolvasta az LMP-nek a demokratikus normák helyreállításáról szóló javaslatait, s jónak tartotta őket.

Mesterházy Attilától azt kérdeztük a Milla-tüntetés másnapján, átrajzolhatja-e a demokratikus ellenzéki erőviszonyokat Bajnai Gordon megjelenése a honi politikai életben. Összefognak-e a szo­cialisták Bajnaival, aki korábban többszörös miniszterük és miniszterelnökük is volt? Milyen a kapcsolatuk most Bajnaival?

– Rendszeresen beszélgetünk. Jól együttműködtünk, amikor ő a miniszterelnök, én pedig a szocialista frakció vezetője voltam. Beszéltünk pár nappal a Milla-rendezvény előtt is. Úgy vélem, jósolni és véleményezni is korai, mivé alakul majd a meghirdetett civil mozgalom. Ha képes megszólítani a bizonytalan szavazókat, akár a párt nélkül maradt szabadelvű és konzervatív liberálisokat is, akkor az hoz az egész demokratikus ellenzéknek. De ha még hónapok múlva is ugyanannyi a bizonytalan, mint most, akkor csak annyi történt, hogy egy új szereplő belépésével tovább forgácsolódott az ellenzék. Az MSZP türelmes lesz az új szerveződéssel. Megvárjuk, míg eldöntik, párttá alakulnak, vagy sem. Feltételeket szabnak-e a csatlakozáshoz, vagy sem. Eddig ezt is és azt is hallottuk. Mi csak azt kérjük – nem feltétel, hanem nyitógondolat –, hogy az összefogás programalapú legyen. Mi folyamatosan készítjük a szakmapolitikai programjainkat. Készek vagyunk erről is egyeztetni.

Karácsony Gergely: Alig tudunk valamit

Az LMP hivatalosan nem vett részt a Milla tüntetésen, a párt meghatározó alakjai közül többen mégis elmentek rá „magánemberként”. Köztük Karácsony Gergely frakcióvezető-helyettes, akit a 168 Óra arról az ellentétről is kérdezett akkor, amely a politikai és civilszervezetekkel megegyezést kereső Jávor Benedek frakcióvezető és az önállóságra törekvő Schiffer András korábbi frakcióvezető között húzódik.

Karácsony nem titkolta, vannak belső politikai vitáik, de abban egyetértenek, hogy az LMP-nek olyan stratégiát kell folytatnia, amelynek révén nem pusztán az Orbán-kabinet leváltása lehetséges, hanem olyan kormány alakulhat, amely éppen azokat a társadalmi, gazdasági problémákat orvosolja, amelyek miatt egyáltalán létrejöhetett az Orbán-kormány.

Megkérdeztük Karácsonytól akkor azt is, mit gondol Schiffer András véleményéről, miszerint szó sem lehet arról, hogy egy korábbi kormányfő vezette választási koalíciónak az LMP része legyen. A frakcióvezető-helyettes azt mondta, ő ugyancsak szerencsésebbnek tartaná, ha az LMP olyan miniszterelnök mögé sorakozna fel, aki személyében és programjában 2010-hez képest is fordulatot képvisel. Bajnai ilyen lehet? – firtattuk tovább. Nem! – hangzott a felelet.

Karácsony Gergelyt is megkerestük Bajnai Gordon politikai nyitányát követően. Azzal kezdte, félreértés lehetett, mert ő valójában azt mondta, Bajnaira nem illik a Schiffer-féle kritérium. De akkor csatlakozik az LMP az Együtt 2014 mozgalmához?

– Azon kívül, hogy három szervezet közös politikai platformot hozott létre, alig tudunk valamit. Sokasodnak a kérdések. Indulna-e a közös szervezet a választáson, vagy programokat egyeztetne? Milyen szereplők lesznek benne, milyen feltételekkel? Ezek ismerete nélkül nem lehet A-t vagy B-t mondani. Kongresszusi döntésünkkel a Millát és a Szolidaritást potenciális partnernek tekintjük. Bajnai belépése újraértékelteti a helyzetet. Ő arról is beszélt, a választók joggal küldték el az előző kormányt. De annak ő volt a miniszterelnöke. S vajon neki és kormányának milyen szerepe volt az MSZP 2010-es vereségében? Mi a viszonya ahhoz a nyolc évhez, amelyről ő is kritikusan fogalmazott? Mit tart fenn az általa vezetett gazdaságpolitikából? Mit gondol például az egykulcsos adóról? Ilyen kérdéseket jó lenne tisztázni. Abban nyilván nem lesz vita köztünk: az együttműködésnek az Orbán-kormány leváltása lehet az alapja.

Gyurcsány Ferenc: Egyetértünk Bajnaival

A Demokratikus Koalíció elnöke, Gyurcsány Ferenc október 23-án még a párt nagygyűlése előtt azt mondta a 168 Órának: nem tudja megérteni azokat, akik szerint nincs érdemi eltérés a korábbi MSZP-kormányok és a jelenlegi Fidesz-kabinet között. Mert demokrácia és önkényuralom között alapvető a különbség. A rendszerváltást követő húsz évben – a balliberális koalíciók idején is – sok hibával ugyan, de működött a jogállam. Amelyet mára felszámolt a Fidesz.

Gyurcsány hangoztatta, hisz a demokratikus szövetség létrejöttében. Ahogy fogalmazott, a demokratikus erőknek először legalább abban kellene megállapodniuk, hogy a kormányváltás után közösen helyreállítják a 2010-es választások előtti alkotmányt. Amelyet később akár még módosítani is lehet. Mindehhez persze kétharmados többséget kell szerezni a következő parlamenti választáson.

A DK elnöke már akkor – vagyis még Bajnai szónoklata előtt – egyértelműen kimondta: támogatná Bajnai Gordon miniszterelnök-jelöltségét. Hozzátette, azt viszont nem tartja szerencsésnek, hogy Bajnai a Milla színpadát választotta a megszólalásához.

Kíváncsiak voltunk, e kritikáját Gyurcsány Ferenc fenntartja-e Bajnai millás fellépésének másnapján is.

– Változott a véleményem. Bajnai Gordon remek beszédében ugyanis hangsúlyozta azt is: az Orbán-kormány el­­múlt két évét nem lehet összemosni a megelőző nyolc esztendővel. Mert akkor demokrácia volt. Most viszont önkényuralom van. Egyetértünk Bajnai Gordonnal abban is, hogy nem elég 2014-ben a Fideszt leváltani: autokratikus rendszerét is el kell törölni. A rezsimváltáshoz pedig széles körű összefogás kell. Ezért a Demokratikus Koalíció készen áll arra, hogy az Együtt 2014 civil kezdeményezést támogassa. Nyilván tisztázni kell az együttműködés feltételeit. Azt viszont nekünk, politikusoknak is tudomásul kell vennünk, hogy itt rengetegen elveszítették bizalmukat a politikában. Civil reneszánsz van. A bizonytalan szavazóknak ezért is lehet vonzóbb egy civil összefogás.

Juhász Péter:
A választókhoz akarunk szólni

A Milla-csoport vezetője, Juhász Péter jelentette be október 23-án, hogy – közösen Bajnai Gordonnal és Kónya Péterrel – megalapítják az Együtt 2014 választói mozgalmat. Juhász közvetlenül a Légy jelen! rendezvényük után arról beszélt a 168 Órának: a Milla megkezdi az országos hálózatépítést, járják a vidéket, hogy „felrázzák az embereket”, vegyenek részt a politikában. Az Együtt 2014 pedig kidolgozza a mozgalomhoz csatlakozás szabályait. Most elsősorban nem a pártokkal, hanem a választókkal akarnak foglalkozni.

Aztán megmagyarázta Juhász, miért kért a pártoktól önkritikát a millás beszédében. Szerinte követtek el hibákat, de ha ezzel képesek szembenézni, s elköteleződni egy új típusú politika mellett, akkor a választói mozgalomban partnerre találhatnak, ha nem így gondolják, elzavarják őket a választók. A Milla-vezető hozzátette, az LMP-vel könnyebb a helyzet: ők nem voltak még kormányon, nem követtek el hibákat. És az MSZP-ről mit gondol? „Ha hisznek a megújulásban, és garanciákat adnak erre, nyitottak vagyunk az együttműködésre.” Egyébként Juhász Péter akkor nem tartotta kizártnak, hogy a mozgalomban részt vevő szervezetek végül választási pártot alapítanak majd.

Hogy változott-e a véleménye másnapra? Igen, árnyalta. Már azt mondta, nem arra szövetkeztek, hogy a választáson valamilyen formációval, programmal induljanak el. Hanem?

– Először a választókhoz akarunk szólni. Idővel ebből választási együttműködés is lehet, de most még nem ott tartunk. Fontos az is, hogy nem a személyek alapján döntünk, ki csatlakozzon, és ki ne a mozgalomhoz. Ugyanakkor tény, Gyurcsány korábban kijelentette, nem akar a Millával együttműködni, s mivel a mi szervezetünk tagja az Együtt 2014 mozgalomnak, a DK feltehetőleg ahhoz sem akar majd csatlakozni. Persze lényeges, hogy a mozgalmunknak komoly támogatása legyen, ami ahhoz is szükséges, hogy az Orbán-kormányt eltávolítsuk a demokrácia útjából.

„Bajnai nekem szimpatizál” – videóriport a Szabad sajtó útról: