Akarja látni Kádár utolsó beszédét?
100 évvel ezelőtt született Kádár János, az MSZMP főtitkára, az 1956-os forradalom leverésétől a kommunista diktatúra bukásáig tartó korszak meghatározó politikusa, névadója. Az OSA Archívum kiállítása főképp Kádár János saját megszólalásait tartalmazó hang- és filmdokumentumok segítségével igyekszik végigkísérni a pártfőtitkár életútját. A kiállításon a látogatók megtekinthetik Sólyom András filmrendező Kádárról készített legújabb film-montázsát.
Június 7. csütörtök
16.30 Kádár
Muszatics Péter, 2009, 70'
A film Kádár János politikai pályafutását mutatja be. Kádár 32 éven keresztül volt Magyarország vezetője, és súlyos öröksége sok évvel rendszerének bukása után is él. A portréfilmben megszólaló interjúalanyok elbeszéléséből és Kádár híres utolsó beszédének részleteiből, valamint sok archív fotóból és tv-felvételből áll össze az ellentmondásos életút.
18.00 Kádár János nyugdíjba megy
Méry Zsuzsa, 2001, 45'
1972-ben Kádár János, az MSZMP első titkára nyugdíjazását kérte a Központi Bizottságtól. A nyugdíjazásra végül nem került sor, de vajon mi lehetett az ügy hátterében? Kinek is szólt ez a levél valójában? Leonyid Brezsnyevnek? A Szovjetuniónak? Esetleg Kádár belső, magyarországi ellenzékének? És ki írta ezt a levelet? A munkába, háborúba, forradalomba, közszereplésbe belefáradt hatvanéves öregember? Vagy egy jó taktikai érzékkel megáldott, ravasz politikus?
19.00 Vitatott személyek: Kádár János 1912-1989
Erdőss Pál, 2003, 60’
Áttekintő életrajzi film Kádár János gyermekkoráról, politikai karrierjéről, hagyatékáról. Kádár 1912-ben Fiumében született, Csermanek János néven. A polgári iskola elvégzése után írógépműszerész-oklevelet szerzett. Szakmájában csak rövid ideig dolgozott, 1930-tól KIMSZ tag, többször letartóztatták. Az illegális kommunista párttal megszakadt a kapcsolata, belépett az MSZDP-be. 1945-ben felvette az illegalitásban használt Kádár nevet. Az MKP-ban majd az MDP-ben egyre magasabb tisztséget töltött be, 1948-50 között belügyminiszter volt. 1951-ben letartóztatták, 1954-ben szabadult és ismét elindult felfelé a ranglétrán. Október 30-tól november 4-ig államminiszter Nagy Imre kormányában, de a valóságban november 1-én Moszkvába szállították, ahol a következő napokon elfogadta a felkínált kormányfői posztot. November 4-én tér vissza Magyarországra, bejelenti a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulását. 1956 és 1988 között Magyarország első számú vezetője.
20.00 Csermanek csókja
Forgács Péter, 1997, 45’
A filmkollázs a hatvanas-hetvenes évek Magyarországának hangulatát idézi, melyben az egymásra helyezett jelentések révén a szellemesen összeállított képsorok mögött a semmi történése válik megtörténtté.
****************
Június 21. csütörtök
18.00 Kádár János utolsó beszéde
Sólyom András, 2005, 50'
1989. április 12-én az MSZMP központi Bizottságának zárt ülésén megjelent és felszólalt Kádár János, a párt 77 éves elnöke, aki ekkor már egy éve betegeskedett. Az utolsó szó jogán - mindenki számára váratlanul - vallani akart 1956-os moszkvai tárgyalásáról (amiről korábban, nyilvánosan sohase beszélt), illetve Nagy Imre elítéléséről, kivégeztetéséről. Kádár János szaggatottan megfogalmazott gondolatainak értelmezését Kornis Mihály segíti. A film után Sólyom Andrással és Kornis Mihállyal Mink András történész beszélget.
A kiállítás és a filmvetítés ingyenes.
---------------------------
Kádár 100 – Saját szavaival
100 évvel ezelőtt született Kádár János, az MSZMP főtitkára, az 1956-os forradalom leverésétől a kommunista diktatúra bukásáig tartó korszak meghatározó politikusa, névadója. Az OSA Archívum kiállítása főképp Kádár János saját megszólalásait tartalmazó hang- és filmdokumentumok segítségével igyekszik végigkísérni a pártfőtitkár életútját. A kiállításon a látogatók megtekinthetik Sólyom András filmrendező Kádárról készített legújabb film-montázsát.
Nyitva 2012.június 1-től július 29-ig.
Centrális Galéria, 1051. Budapest, Arany János u. 32.
A kiállítás hétfő kivételével 10 és 18 óra között ingyenesen látogatható.
Együttműködő partnereink: Magyar Országos Levéltár; Magyar Nemzeti Múzeum 56-os Intézet; Budapest Politikatörténeti Intézet, Budapest