A legnézettebb magyar film

„Tizenkét perc, amelyben benne van az egész élet.” „Megríkattál, ahogy sokunkat szerintem. Nagyon eltaláltál valamit.” Ilyen gratuláló kommentek ezreit kapta Tóth Barnabás filmrendező, miután Újratervezés című kisfilmjét föltette a világhálóra. Egymillió-kétszázezren nézték meg eddig az interneten.

Tóth Barnabás Újratervezése valószínűleg minden idők legnézettebb magyar filmje. Pedig a rövidfilmnek nálunk nincs presztízse. Látszólag nem kell hozzá más, csak egy csavaros ötlet, ütős forgatókönyv, profi stáb. Valójában ez az egyik legnehezebb mozgóképes műfaj: pár perces alkotást egyetlen apró hiba is tönkretehet. Elképesztő művészi koncentráció kell ahhoz, hogy minden másodperc tökéletes legyen.

Az Újratervezés rácáfol arra a tévhitre is, hogy a „beszélő fejek” unalmasak a képernyőn. Szinte végig egy autóbelsőt látunk. Idősebb szikár férfi vezet, mellette a felesége navigálja: „Vilmos, fordulj jobbra! Sárga, Vilmos, sárga! Lassíts!” Évszakok múlnak, az asszony csak dirigál. Apró jelzésekből derül ki, orvosi kezelésekre járnak, a feleség beteg. Végül kórházba kerül, s búcsúajándékként GPS-t ad férjének. Az utolsó képkockákon a férfi már egyedül van az autóban, a GPS nem ismeretlen női hangon szólal meg...

Nagy utat teszünk meg komédiától tragédiáig.

A feleséget Pogány Judit játssza. Iskolapéldája annak, miként lehet kis szerepben is maradandót alakítani. Kitűnő a férj is, Kovács Zsolt, a kaposvári színház művésze.

A film – Indianapolistól Montrealon át Szöulig – már vagy tíz nemzetközi fesztiválon tarolt. Legutóbb a berlini Car Shorts rövidfilmversenyen győzött. A program weboldalára föltett pályaművekre szavazhattak a nézők.

Itthon sem tévében, sem moziban nem vetítették még az Újratervezést. A rendező viszont úgy gondolta: a magyarok is megérdemlik, hogy a közpénzből készült művet lássák. A film a XV. kerületi önkormányzat és a helyi Csokonai Művelődési Ház által kiírt rövidfilmpályázat egyik nyertese volt 2012-ben. Egymillió forintos támogatásból készült. Ennyi pénzért Nyugat-Európában a kamerát sem emelnék föl.

Tóth Barnabás harminchét éves, harmincegy esztendeje van a pályán. Hatéves volt, amikor a nagymamája felvételire vitte a Harlekin Gyermekszínházba. Rögtön fölvették a társulatba. Filmesek, színházi rendezők a Harlekinből válogattak gyerekszereplőket produkcióikba. Barna először Xantus János Hülyeség nem akadály című filmjében játszott. Majd az Eldorádóban, és tizenhat évesen Szabó Ildikó Gyerekgyilkosságok című filmjében. Cannes-ban 1993-ban a nemzetközi filmkritikusok díját kapták az alkotók. Meghívták őket Genfbe is, ahol a legígéretesebb ifjú tehetségeket ünnepelték, köztük Tóth Barnabást. Alain Delon, Sophia Loren gratulált neki.

A világsiker után mégsem vették föl a színművészetire. Akkoriban épp a Vígszínházban játszott a fiú, az egyik előadásban Gálffi László partnereként. Abban az évben ő indított színészosztályt a főiskolán. Azt javasolta fiatal kollégájának: tanulja meg Kosztolányitól a Hajnali részegséget. De a hosszú költeményből csak néhány versszakot biflázott be Barna. Nem tudta végigmondani a szöveget a rostán. Utólag beismeri: ő sem vette volna fel magát a színművészetire.

A kudarc után újratervezte az életét. Édesapja nyelvtanár volt, Barna is tökéletesen beszélt franciául, angolul. A külkereskedelmi főiskolára simán bejutott. Közgazdászként végzett, de sokkal kreatívabb volt annál, hogy statisztikai adatok közt teljes életet élhessen.

A színművészetin filmproducer szak indult: a közgazdászt fölvették Schulze Éva osztályába. Csakhogy a rendezés Barnát még jobban érdekelte. Zsombolyai János megengedte, hogy párhuzamosan rendezést is tanuljon. Végül mindkét szakon diplomázhatott.

Kisjátékfilmtől a riportsorozatig mindenféle műfajban kipróbálta magát. Az ENSZ által finanszírozott nemzetközi televíziós stáb tagjaként világ körüli útra ment. Hét ország humanitárius jogvédő szervezeteiről forgatott. Dolgozott Máltán, Vietnamban, Indiában, Madagaszkáron is. Később a Deutsche Welle televízió megbízásából Kongóban készített dokumentumfilmet a kiskorú „boszorkányokról”. Az afrikai országban huszonötezer gyerek él az utcán, őket a papok megbélyegezték és kiátkozták.

Tóth Barnabás vitriolos filmetűdöket készített a honi széthulló demokráciáról. Még főiskolásként, 2000-ben, az első Orbán-kormány idején forgatta Az ember, akit kihagytak című áldokumentumfilmjét. Ebben Csányi Sándor egy Bibó-kollégistát alakít, aki egyszer egy házibuliban véletlenül leönti a Nagy Évfolyamtárs, Orbán Viktor március 15-i beszédét. Emiatt örökre kizárják a politikai kegyeltek közül. Sokan megkérdezték Barnától: „Nem félsz, hogy bajod lesz a filmből?” Pedig akkoriban még más volt a légkör. Nem volt ennyire diktatórikus a rendszer és ipari méretű a korrupció, véli ma a rendező.

Tóth Barnabás a hazai választási rendszer abszurditását is kifigurázta Egy szavazat című kisfilmjében, két éve pedig A mérleg nyelve filmetűdben a köztévé előtti éhségsztrájkok témáját dolgozta fel.

Mindenesetre 2010 óta lényegében minden állami filmes pályázatát elutasítják. Az MTVA-hoz rendezőként benyújtott rövidfilmes szinopszisait sorra visszadobták. A Filmalaphoz nyolc mozifilmtervet, forgatókönyveket adott be. Konzultálni sem hívták. Bár szerinte ez a grémium nem ideológiai alapon szűri az alkotókat. Ő mégis fennakadt a rostán. Az Újratervezés DVD-jét is elküldte az Andy Vajna vezette Filmalapnak. Nem reagáltak.

Következő kisfilmjét, melynek Bálint András lesz a főszereplője, anyagi támogatások híján saját zsebből fizeti. Pontosabban az Újratervezésért kapott külföldi díjakból.

Egy független magyar alkotónak a filmezés itthon luxushobbi.

Tóth Barnabásnak mindemellett önkéntes munkához is volt ereje. Több mint hetven szépirodalmi művet olvasott fel a Vakok és Gyengénlátók Hangoskönyvtárának. Például Esterházy Péter Harmonia Caelestisét egy hónap alatt mondta magnóra.

A rendező-producer a színészetet sem adta fel. Földessy Margit színitanodájába tizenévesen került, és ott akkor is játszott, amikor már a Külkerre járt. A színiiskola után többen, stúdiósok úgy döntöttek: folytatják színpadi helyzetgyakorlataikat. Négy éve béreltek ki egy helyiséget az Ó utcában, önerőből színházzá alakították, azóta itt működik a Momentán Társulat. Improvizációs, interaktív játékaikat a közönség imádja. Telt házasok az estéik.

Lényegében ez ad megélhetést Tóth Barnabásnak, akinek már felesége, két kisgyereke van. Másfelől az improvizációs játék állandó szellemi tréningezés is. Barna számára a színház a biztos pont, de az igazi nagy célja, hogy újra nagyjátékfilmet készíthessen. Első mozifilmjét, a Rózsaszín sajtot írta, rendezte, társproducere volt, és játszott is benne. Ma már kevesebbel is beérné. Olyan filmet forgatna, amely felkavar, ugyanakkor vigasztal és nevettet is. Mert humor nélkül nem lehet az életet komolyan venni.

Tóth Barnabás Újratervezés című kisfilmje megtekinthető a 168 Óra online felületén is.