A gleccserember ismét a szalagcímekben
Éppen húsz éve annak, hogy a német Simon házaspár az Ötztal Alpokban egy mumifikálódott holttestre bukkant. Az először szerencsétlenül járt hegymászó maradványának hitt tetemről később kiderült, hogy egy 5300 évvel ezelőtt élt férfiú holtteste, amely azóta is foglalkoztatja a tudósokat. Igaz, ma már sokkal többet tudunk Ötzi egykori életéről és halálról.
A lelet nem kis izgalmat okozott, már csak azért is, mert biztonságba helyezése sem volt egyszerű feladat. Különleges hőmérsékleti körülményeket kellett teremteni az útra is, nehogy a fagy által mumifikált tetem felengedjen, és eltűnjenek a nyomok. Bár a tiroli államügyészség először bűncselekményre gyanakodva az Innsbrucki Orvosegészségügyi intézetbe szállíttatta, ott hamar kiderült, hogy a rejtély megoldása inkább régészekre és antropológusokra vár, mint bűnügyi nyomozókra. Alig négy nappal az Innsbruckba érkezés után már tudta a világ, hogy legalább négyezer éve élt férfi teteme került elő.
További radiológiai vizsgálatok hamar kiderítették, hogy Ötzi még régebben, 5300 évvel ezelőtt élt. A nemzetközi tudósvilág figyelmének kereszttüzében a dél-tiroli Bozen tudósai pontos méréssel megállapították, hogy a tetemet nem osztrák, hanem olasz területen találták, nagyjából 90 méterre a tiroli (osztrák) határtól, Dél-Tirol területén. Vagyis a lelet nem Ausztriáé. Az ekkor kezdődött hosszas jogi vita csak 1998 januárjában ért véget: akkor szállították Ötzit különleges biztonsági előírások közepette, speciális hűtőkocsiban végső nyughelyére, Bozenbe, ahol hamarosan saját múzeumot kapott. Itt látható most az évforduló tiszteletére rendezett kiállítás, amely összegezi a nagyközönséget is érdeklő ismereteket az egykor élt férfiúról.
Ezek közé tartozik, hogy Ötzit bizony megölték. Bal vállán érte a lándzsaszúrás, s ma azt is tudni, hogy még dobogott a szíve, amikor feltehetően társai kihúzták a sebből a lándzsát. Azonban a fegyver réz csúcsa bennmaradt a csontok között. Tudjuk, mit evett és mikor – fél órával halála előtt kecskehúst -, és a körülötte talált tárgyakból lehet következtetni ruházatára is. Valószínűsíthető, hogy kb. 1,60 méter magas volt, mai mércével mérve 38-as cipőt hordott és 50 kilogrammot nyomott: ezek az adatok jellemzőek a rézkorszakban élt emberekre. Nagyjából 45 éves lehetett, amikor a halálos szúrás érte – vagyis akkortájt aggastyánnak számíthatott.
Bizonytalan tényezők persze még bőven akadnak, és korlátlan lehetőség adódik a további vizsgálatokra. A tudományos szimpóziumok sorozata már a megtalálása utáni évben megkezdődött, s azóta is tart. Az sem csoda, hogy Ötzi médiasztár lett, egyszer még az amerikai Time magazin címlapján is szerepelt. Számtalan rekonstruált kép van róla, no meg filmet is forgattak tragikusan véget ért – feltételezett – életéről. A krónika fontos része, hogy hosszadalmas huzavona után a leletre bukkanó német házaspár 2010-ben végre megkapta az őt megillető 175 ezer euró jutalmat.
További cikkeket olvashat Ausztriáról a
Szervusz Ausztriahonlapon