WikiLeaks-dilemma: tűrni vagy tiltani?
A negyedmillió amerikai diplomáciai jelentés feltálalásával világbotrányt okozó WikiLeaks-akció nyomán élénk polémia alakult ki a francia sajtó és a politika szereplői között az információszabadság határairól. A vita azzal indult, hogy némi hezitálás után a kormány a múlt hét végén kezdeményezte a weboldal letiltását.
Miközben a nemzetközi politika kulisszái mögött hatalmas erők mozdultak meg az ismeretlen úton megszerzett titkos információkat közlő portál leblokkolása céljával, s Londonban - jobb híján szexuális visszaélés vádjával – a minap őrizetbe vették a WikiLeaks alapítóját, Julian Assange ausztrál újságírót – a világháló közösségi fórumain mozgalom indult a szájkosarat nem tűrő weboldal megmentéséért.
A Wikileaks letiltását szorgalmazó párizsi miniszteri intézkedést követő napon tüntetően csatlakozott az internetes ellenállók táborához a francia baloldali média egyik zászlóshajója.
A Libération hétvégi kiadásában (és online oldalán) arról tájékoztatta olvasóit, hogy saját kapacitása terhére, tükörszerveren külön weboldalt (www.wikileaks.liberation.fr) hozott létre, amely közvetlen hozzáférést biztosít a WikiLeaks által kínált tartalom egészéhez.
Az ellenzéki napilap azzal indokolta kiállását a tisztázatlan forrásból származó információkkal operáló portál mellett, hogy bár az igazságszolgáltatás még nem nyilatkozott a bizalmas minősítésű anyagok publikálásának ügyében, számos kormány és internetszolgáltató nagy erőbedobással ügyködik a WikiLeaks megfojtásán, amit a média nem nézhet ölbe tett kézzel. Felhívásában szorgalmazta, hogy a sajtó többi szereplője is tegyen erőfeszítést az információhoz való jog akadálytalan érvényesítése érdekében.
A Libération ellenlépése látványos pálfordulásra késztette Eric Besson digitális ügyekért felelős minisztert, aki a France2 tévécsatorna vitaműsorában már úgy emlékezett, hogy „mostanáig senki nem kérte a letiltást, én aztán végképp nem”.
A határozott kijelentés meglehetős feltűnést keltett, két nappal korábban a Besson alá tartozó minisztérium közleménye adta tudtul, hogy a tárcavezető azt indítványozta az illetékes hatóságnak: távolítsa el a francia szerverekről a kalózportált.
Noha a nagy internetszolgáltatók sorra kiállnak a WikiLeaks mögül, több mértékadó világlap - az amerikai New York Times, a brit Guardian, a német Der Spiegel, a spanyol El Pais, a francia Le Monde - rendszeresen átveszi az amerikai diplomácia működési metódusát direktben illusztráló dokumentumokat.
Az internetfogyasztó ítélete
A WikiLeaks tetszési indexe Franciaországban meglehetősen hízelgő. Az Ifop közvélemény-kutató december 8-9-én végzett telefonos felmérése szerint a francia netezők 54 százaléka a jövőben sem szeretne lemondani a portál kínálatáról. A pozitívan nyilatkozók jellemzően fiatalok, szerény anyagi hátterű családból valók és baloldali érzelműek.
Assange weboldalának legszélesebb támogatói köre a 35 éven aluli népességből kerül ki. Ebben a korosztályban 67 százalék helyesli a WikiLeaks információszolgáltatását, a 18-24 évesek generációjában még nagyobb népszerűségnek örvend: híveinek aránya 73 százalék. Az 50-64 éves korosztályban még mindig 54 százalék, a 65 év felettiek körében viszont már csak 35 százalék ért egyet a korlátozatlan információáramlással.
Az Ifop elemzése arról tanúskodik, hogy az életkor mellett a szociális helyzet is meghatározó az információszabadság iránti érzékenység tekintetében. A népesség alacsonyabb társadalmi státuszú rétegéhez tartozók aggálytalanabbul állnak a diplomáciai iratok közzétételét szorgalmazók mögé, mint a jobb módú rétegek. A munkások, alkalmazottak és munkanélküliek 60-66%-a védelmezi a WikiLeaks álláspontját, a szabadfoglalkozásúak és menedzserek körében 50%-os az arány.
A politikai hovatartozás alapvetően meghatározza a Wikileaks-jelenséghez való viszonyulást, derül ki az Ifop vizsgálatából: a baloldali szimpatizánsok adják a portál rajongói táborának derékhadát (65%), a legnépesebb támogatói kör a szélsőbaloldalról toborzódik (78%), a Szocialista Párt (PS) hívei között 59 százalékos a website népszerűsége. A jobboldali kormányzópárt (UMP) szavazói körében viszont 70 százalékos a WikiLeaks elutasítottsága.
Az Ifop következtetése szerint mindent összevetve kimondható, hogy „a WikiLeaks a franciák többsége szemében az információszabadság zászlóvivőjévé vált. A tájékoztatás iránti igény ma már orrhosszal megelőzi az államtitok védelmének elsőbbségét valló, tradicionálisabb szemléletet.”
Korábbi cikkeink:
Sarkozy galléron ragadta az orosz minisztertSarkozy-gate vagy hírlapi kacsa?
<i> Tovább gördül a megfigyelési botrány</i>
