Viktor igazsága

A magyarok kesztyűt dobtak az Európai Uniónak.

A parlament március 11-én megszavazta az alaptörvény módosítását, semmibe véve az Európai Bizottság, az Európa Tanács és az amerikai külügyminisztérium kérését a szavazás elhalasztásáról.

A magyar Alkotmánybíróság többé nem utasíthat el alkotmányos kiegészítéseket lényegi tartalmuk alapján, csupán eljárási okokból. Az Ab-nak figyelmen kívül kell hagynia több mint 20 év jogi gyakorlatát, a jövőbeni döntéseit pedig a 2012 januárjában életbe lépett alkotmányra kell alapoznia – írja a lap, majd így folytatja: ami egy misztikus jogi manővernek tűnik, valójában komoly jelentőséggel bír.

Az intézkedések megnyitják az utat a kormány előtt, hogy az alaptörvényt olyan törvények elfogadására használják fel, amelyeket az Ab elutasítana. Ez a folyamat már meg is kezdődött, a negyedik alaptörvény-módosításba több olyan törvényt foglaltak bele, amelyeket az Ab korábban már visszadobott, ideértve a hajléktalanok önkormányzatok általi büntetését, a politikai hirdetések korlátozását a választási kampány alatt és az egyetemi hallgatók röghöz kötését. Mivel ezek most már az alkotmány részét képezik, csak kétharmados többséggel változtathatók meg, s ezzel korlátozzák minden jövőbeni kormány mozgásterét.

A lap hivatkozik Sólyom Lászlóra, az ország korábbi köztársasági elnökére és tekintélyes alkotmányjogászára, aki éles kritikával illette az alaptörvény módosítását, azzal vádolva Orbán Viktort, a Fidesz elnökét, hogy a „napi politikai céljainak elérésére” használja fel az alkotmányt. Felszólította a jelenlegi köztársasági elnököt, Áder Jánost, volt Fidesz-tagot, hogy éljen vétójogával.

(A magyar közvélemény azóta már tudja: Áder János bejelentette, hogy aláírja az alaptörvény módosítását. – a szerk. megj.)

A szavazás után az EU és az Európa Tanács is közölte: alaposan megvizsgálják a módosításokat, mivel aggályosnak, az EU jogszabályozásával ellenkezőnek tartják azokat. Martonyi János külügyminiszter védelmébe vette a kormányt, amely kész megoldást találni bármire, amit az uniós jogba ütközőnek ítélnek. Ugyanakkor a magyar hatóságok váltig azt állítják, hogy az új jogszabályok összhangban vannak az uniós normákkal és csupán eljárásjogi változtatásokat tartalmaznak.

A The Economist beszámol olvasóinak Orbán parlamenti felszólalásáról is, melyben nekiment egy energiaárakról szóló bírósági döntésnek, „botrányosnak” nevezte azt, valamint felszólított arra, hogy a magyar bankrendszer felének „magyar kezekbe” kell kerülnie. Orbán tudja, hogy az EU nem sokat tehet legerősebb fegyverének bevetésén, azaz Magyarország szavazati jogának felfüggesztésén vagy teljes megvonásán kívül.

Az „EU morgása” kevéssé aggasztja Orbánt, és a lap szerint a magyar miniszterelnök „magabiztosabb, mint valaha”. Bár rövid távon nyerhet, hosszú távon magas árat fizethet ezért. Ugyanis egyre erősebb az a benyomás – különösen a külföldi befektetők szemében –, hogy Magyarországon ingatag lábakon áll a jogbiztonság. Nem meglepő a forint zuhanó repülése a héten – zárja írását a The Economist.

Összefoglalta: Markó Beáta