Választási kiskáté
Szeptember 27-én, vasárnap a négyévenként esedékes, rendes parlamenti választásra kerül sor Németországban. A felmérések szerint a szavazás változást hozhat: a nagy-koalíciót, a két néppárt, a kereszténydemokrata CDU/CSU és a szociáldemokraták, az SPD szövetségét a CDU/CSU és a polgári-liberális FDP szövetsége válthatja fel. A voksolás előtt egy héttel azonban a pártok közötti különbségek minimálisra csökkentek, így a kimenetel nyílt: tekintettel az SPD erősödésére szoros eredmény esetén a nagy-koalíció folytatása ugyanúgy elképzelhető, mint a szocdemek vezette kormány a liberálisokkal és a zöldekkel. Legalábbis az SPD nem zárja ki ezt a lehetőséget - míg az FDP igen. A liberálisok egy hármas, CDU-SPD-FDP koalíciőról sem akarnak hallani. Nyitva van egy „Jamaica-színű”, azaz fekete (CDU), sárga (FDP) és zöld koalíció lehetősége.
Emlékezzünk, hogy a legújabb kori német politika egy sikeres korszaka fűződik a polgári koalícióhoz: a CDU/CSU és az FDP Helmut Kohl kancellár alatt 1982-1998 között működött együtt. Akkor volt külügyminiszter a nálunk is jól ismert liberális Hans-Dietrich Genscher. Annak előtte viszont az FDP nyolc éven át Helmut Schmidt SPD-kancellár kormány-partnere volt…
Hogyan működött a nagy-koalíció?
Akárcsak 1966-69-ben, amikor a konzervatívok és a szocialisták először kormányoztak együtt, a két nagy párt az elmúlt négy évben is általában jó erőket küldött a kormányba s annak vezetője, Angela Merkel asszony, minden várakozást felülmúlva igen sikeresnek bizonyult.
A közös munkát természetesen megkönnyítette, hogy a két nagy párt korábban, már az SDP-Zöldek koalíció 1998-2005-ös kormányzása idején együttműködött. Gerhard Schröder, a szociáldemokrata kancellár vállalta annak idején a hálátlan, de halaszthatatlan feladatot, hogy a jóléti – és az egészség-biztosítási rendszer átalakításával csökkentsék a költségvetési hiányt. A takarékossági rendszabályokba, amelyek kimunkálásában az akkor ellenzékben lévő CDU/CSU is részt vett, Schröder azután - nem meglepően - belebukott. 2005-ben előrehozott választásokba menekült és - ha szerény arányokban – de alulmaradt.
Miután a kiegyensúlyozott erőviszonyok mindkét nagy pártnak csak ingatag koalíciós lehetőséget kínáltak azok végül – az ország gazdasági helyzetére tekintettel is – a rendhagyó nagy-koalíció mellett döntöttek. Az együttműködés e négy évben korrekt volt, bár a CDU/CSU soha nem titkolta, hogy maga mellett érezve a trendet (az idei európai parlamenti választáson a CDU/CSU 37.9, az SPD 20.8, az FDP 11 %-ot kapott) a helyzetet csak átmenetinek tekinti s a következő választáson, immár a remélt immár szilárd többség birtokában, a szociáldemokraták nélkül alakít kormányt. 2002-ben és 2005-ben már tervezték az újabb polgári szövetséget az FDP-vel – akkor nem sikerült. Hogy most sikerül-e, hamarosan megtudjuk.
Erősödtek a kisebbek – és balra tart két tartomány
A számok többféle lehetőséget is megengednek: A Forsa Intézet szerdán közzétett felmérése szerint a CDU/CSU és az FDP tervezett koalíciója 48 százalékot remélhet, míg a másik oldal, az SPD, a Zöldek és a Balpárt összesen 47 százalékot. Ezzel szemben a berlini Info csak 46 százalékra mérte a polgári tábort és 49-re a másik oldalt.Jóllehet a Balpárt előretört, a szociáldemokraták leszögezték: az egykori állampárt utódjából is létrejött párttal a tartományokban ugyan hajlandók együttműködni, (mint Berlinben, Brandenburgban, s várhatóan hamarosan két másik tartományban), de szövetségi szinten legfeljebb majd a következő, 2013-as választás után.
A Balpárt egyébként igencsak sikeres volt a közelmúlt tartományi választásokon. Türingiában a CDU elvesztette abszolút többségét, a párt 43 százalékról 31-re zuhant, míg a Balpárt tovább erősödött és 27.4 százalékot kapott - az SPD pedig csak 18-at. Valószínű a Balpárt, az SPD és a Zöldek koalíciója – mégpedig úgy, hogy a három legerősebbje, a Balpárt helyi vezetője – tekintettel a partnerek fenntartásaira – immár nem ragaszkodik ahhoz, hogy ő legyen a kormányfő. Amit viszont pártjának vezetése helytelenít.
Hasonló viták után hasonló kormány alakulhat a Saar-vidéken. A CDU itt is elvesztette abszolút többségét s 47 helyett csak 34 százalékot kapott. Utánuk 24 százalékkal az SPD következik, ám a Balpárt, amely itt először indult, 21 százalékot szerzett - példátlan eredmény az „Ossik”, a keletiek számára egy nyugati tartományban. A siker mögött persze elsősorban nem az ideológia, hanem Oscar Lafontaine, a tartomány egykori, máig népszerű kormányfője, az SPD 1990-es kancellár-jelöltje, majd elnöke, a Schröder-kormány hajdani pénzügyminisztere áll, aki korábban a szociáldemokratáktól igazolt át a Balpártba A Saar-vidéken így valószínűleg a két baloldali párt kormányoz majd – feltehetően a Zöldek támogatásával.
Angela Merkel CDU-ja csak Szászországban volt sikeres: a kereszténydemokraták 40 százalékot kaptak. Eddig öt éven át a szociáldemokratákkal kormányoztak, azokat most a 10 százalékos FDP váltja fel - mintegy modellként a szövetségi kormányhoz.
Európa, Afganisztán, egészségügy, atomenergia -Mit kívánnak, ígérnek a német pártok?
EURÓPA
CDU: Az EU-t tovább kell szilárdítani, mielőtt új tagokat vesznek fel s a jövőben az eddigi kritériumok mellett vizsgálni kell, alkalmas-e egyáltalán az adott ország a felvételre. Törökország nem tudja e feltételeket teljesíteni, ezért részére „kivételezett partneri viszonyt” kell biztosítani.
SPD: A bér-dömping elkerülésére az Unió valamennyi tagállamában szabályozni kell a minimálbért és az európai jogrendbe fel kell venni az „azonos munkáért mindenütt azonos bér” elvét. Az adó-dömping ellen a cégadónál minden országban egységes adó-alap és minimális adótételek megszabására van szükség. A párt támogatja az EU további bővítését – Törökországét is, azután, hogy az a feltételeket teljesítette.
FDP: A mai tagállamok összenövése fontosabb, mint a további bővítés, Törökország „a következő években” nem vehető fel.
Zöldek: Tárgyalni kell Törökország felvételéről, mert ez hozzájárul az ország demokratizálásához és a térség stabilizálásához. Az EU agrárexport-támogatásait el kell törölni, mert azokkal tönkreteszik a fejlődő országokat.
Balpárt: Az EU „ a politikai tevékenység nélkülözhetetlen terepe”, de alapvető reformokra szorul. Így „európai gazdasági kormányzatra” van szükség, valamint mindenütt egyenlő bérekre. Az Európai Védelmi Szövetséget európai leszerelési ügynökséggé kell átalakítani.
AFGANISZTÁN
A növekvő emberveszteségek miatt a Bundeswehr 3.000 fős afganisztáni missziója egyre népszerűtlenebb a választóknál. A kampányban mind az Uniópártok, mind az SPD, az FDP és a Zöldek arról beszéltek: meg kell szilárdítani az afganisztáni helyzetet, de azután, a következő 5-6 évben, ki kell vonni a német csapatokat. A Balpárt az azonnal kivonulást hirdeti.
ATOMENENERGIA
Az atomenergia vitatott kérdésében az Uniópártok és az FDP ellenzik új atomerőművek építését, de pártolják, hogy a biztonságos reaktorok üzemidejét hosszabbítsák meg. Az SPD 2021-ig leállítaná az ország összes atomerőművét, a Balpárt azonnal.
EGÉSZSÉGÜGY
Az egészségügy finanszírozásának növekvő gondjait az Uniópártok és az FDP a bürokrácia csökkentésével, az állami és a magán-biztosítás összehangolásával, jobb megelőzéssel és nagyobb öngondoskodással, nagyobb versennyel orvosolnák. Az SPD a fentiek mellett minden jövedelmet bevonna az egészségügy finanszírozásába. A Zöldek összevonnák a magán- és az állami biztosítást és mindenki ereje szerint fizetné a biztosítási díjat – a hiányt a költségvetés pótolná. A Balpárt eltörölné a vizitdíjat és az egyéb önrészt és ismét nyújtana teljes fogorvosi, szemészeti szolgáltatást a biztosítottaknak.
Hányan mennek el szavazni?
A választójogosultak száma 62.2. Mió. - háromszázezerrel több, mint 2005-ban. Akkor a jogosultak 77.7 százaléka szavazott és valószínű, hogy a politikailag általában tudatos, aktív nagy többség ezúttal is elmegy majd leadni voksát. Annál is inkább, mert a válság Európa legnagyobb gazdaságát, ezzel lakosságát is keményen érinti és a bankcsődök, az autóipari drámák, a megnőtt munkanélküliség közepette a választók felkészült, hatékony parlamentet és kormányt igényelnek.
“.