Még karácsony előtt megalakulhat az új szociáldemokrata kormány Németországban

A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kapta a legtöbb szavazatot a németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson a hétfőn közölt hivatalos előzetes végeredmény szerint. Az SPD a szavazatok 25,7 százalékát gyűjtötte össze. A második a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége, amely története leggyengébb teljesítményével 24,1 százalékot szerzett.

A két párt folytathatná a 2013-ban kezdett közös kormányzást, azzal a különbséggel, hogy nem az SPD, hanem a CDU/CSU lenne a kisebbik koalíciós partner. Ezt egyikük sem szorgalmazza, ezért az szociáldemokraták a 14,8 százalékkal a harmadik helyen álló Zöldeket és a 11,5 százalékkal negyedik liberális Szabad Demokrata Pártot (FDP) igyekeznek megnyerni koalíciós partnernek. Ez lenne az első német szövetségi kormány a második világháború óta, amelyet három partner alkot.

Olaf Scholz SPD-s kancellárjelölt hétfői berlini tájékoztatóján kijelentette: a vasárnapi Bundestag-választás nyertesei a szociáldemokraták, a Zöldek és a liberálisok, ezért ennek a három pártnak kell kormányt alakítania, méghozzá a választás győztese, az SPD vezetésével. Az együttműködést a bizalomra kell felépíteni, és azzal a szándékkal kell nekivágni a kormányzásnak, hogy a következő választás után is együtt maradjon a koalíció – mondta, felidézve, hogy amikor az FDP legutóbb kormányon volt és a jobbközép CDU/CSU partnereként tevékenykedett, végül kiesett a Bundestagból.

Ugyancsak a bizalomra hivatkozva Olaf Scholz kiemelte, hogy nem a nyilvánosság előtt vitatják meg az együttműködés lehetőségeinek feltérképezését szolgáló előzetes megbeszélések és a koalíciós tárgyalások menetrendjét és témáit, és azt sem, hogy az SPD mihez ragaszkodik a választási programjából, és milyen ügyekben tehet engedményeket partnereinek. Elmondta, hogy karácsony előtt szeretnék megalakítani az SPD-Zöldek-FDP kormányt.

Armin Laschet, a CDU/CSU kancellárjelöltje ugyancsak Berlinben tartott tájékoztatóján kiemelte: a szoros eredménye azt jelenti, hogy egyik „egykori nagy néppárt” – azaz a CDU/CSU és a SPD – sem kapott egyértelmű felhatalmazást a kormányalakításra. Alig egy százalékpont választja el egymástól, ezért a választási eredmény helyett az a döntő tényező, hogy melyik erő tud többséget szervezni maga köré a parlamentben – mondta.  Aláhúzta: a CDU/CSU elismeri, hogy csak a második helyet érte el a választáson, ezért nem követeli magának a kormányalakítás jogát, de készen áll tárgyalni a kormányzati együttműködésről a Zöldekkel és az FDP-vel.

Christian Lindner, az FDP elnöke a párt fővárosi székházában tartott tájékoztatóján elmondta, hogy felkérik a Zöldeket a kormányzati együttműködés lehetőségeinek feltárását szolgáló tárgyalásokat előkészítő megbeszélések elkezdésére. Azért a Zöldekkel veszik fel elsőként a kapcsolatot, mert a lehetséges koalíciós partnerek közül a baloldali irányultságú ökopárt programjától áll a legtávolabb a liberális program, így nekik kell leginkább dolgozni az elképzelések összehangolásáért.

A másik ok, hogy csak az FDP és a Zöldek állnak szemben a CDU/CSU és az SPD 2013-ban kezdett kormányzása révén kialakult viszonyokkal, „a nagykoalíciós status quo-val” – mondta Christian Lindner, hangsúlyozva, hogy a szociáldemokraták és a CDU/CSU velük ellentétben nem a megújulást képviseli. Viszont ha sikerül közös nevezőre hozni a liberális és a zöld programot, kialakul a következő német szövetségi kormány „haladáspárti centruma” – mondta Christian Lindner.

A szoros eredmény és a hárompárti koalíció lehetősége mellett a Bundestag-választás legnagyobb újdonsága a széleken álló pártok gyengülése. A jobbközép CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) elveszítette támogatói számottevő részét, a négy évvel korábbi 12,6 százalék után 10,3 százalékot ért el, és akárhogy is alakul a kormányalakítás, ezúttal nem lesz a Bundestag legnagyobb ellenzéki frakciója.

A balközép SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) még inkább gyengült, a 2017-es 9,2 helyett 4,9 százalékot ért el. A párt így a parlamenti bejutás és frakcióalakítás egyik feltételeként meghatározott 5 százalékos szint alatt maradt. Viszont a másik feltételt teljesítette, nyert három egyéni körzetben, ezért ismét alakíthat képviselőcsoportot, amely kaphat úgynevezett kiegyenlítő mandátumokat. Ennek révén a három egyéni körzet – két berlini és egy lipcsei – győztese mellett még 36 képviselőt küldhet a Bundestagba.

Az új Bundestag minden eddiginél nagyobb, 735 fős lesz. Az SPD 206, a CDU/CSU 196, a Zöldek 118, az FDP 92, az AfD 83 mandátumot szerzett. A 735. mandátumot a Schleswig-Holstein tartományi dán és fríz kisebbséget képviselő SSW szerezte meg. A második világháború utáni 20. Bundestag megválasztásában 60,4 millióan vehettek részt. A részvételi arány 76,6 százalékos volt, növekedett a legutóbbi, 2017-es választáson regisztrált 76,2 százalékhoz képest.

A négy ciklus után a politikából visszavonuló Angela Merkel kormánya az új Bundestag október 26-ra tervezett megalakulásáig marad hivatalban. Utána is működik majd, egészen az új kormány megalakulásáig, de már csak ügyvezető kormányként.

(Kiemelt kép: Olaf Scholz, SPD Fotó: Wolfgang Kumm/ DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)