Utazás az Orient expresszen
A legendás Orient expresszt megidéző nagyszabású kiállítással valóságos utazásra invitálja látogatóit a párizsi arab intézet. A első nemzetközi luxusvonatot bemutató 2,5 millió eurós költségvetésű kiállítás a francia Állami Vasúttársaság (SNCF) finanszírozásával jött létre, amely 2020-ig szeretne elindítani egy, az Orient expresszhez hasonló, Európát átszelő mozgó luxusszállodát. Az augusztus 31-ig megtekinthető tárlatra félmillió látogatót várnak a szervezők.
A Volt egy egyszer egy Orient Express című tárlat a Párizs központjában, a Szajna-partján található Institut du Monde Arabe (Arab Világ Intézete) előtti téren kezdődik, ahol felállították a francia fővárost Isztambullal közel egy évszázadon összekötő legendás vonat 1922-ben készült gőzmozdonyát, valamint két háló- és étkezőkocsiját.
A Szajna-parton messziről is látható vonat belülről is megtekinthető. Minden a korabeli hangulatot idézi: a monogramos bőrgarnitúrák a képzeletbeli utasok odavetett ruhadarabjaival, az asztalokon a csillogó, díszes réztárgyak a pár percre távozott valódi és fiktív, vastag pénztárcájú utasoknak állítnak emléket, akik között egykoron ott volt James Bond, Mata Hari, Arábiai Lawrence és Agatha Christie híres krimijének, a Gyilkosság az Orient expresszen című regénynek hősei is.
Az étkezőkocsiban pedig minden este negyven vendég számára Yannick Alleno, Michelin-csillagos éttermek tulajdonosa és séfje varázsolja újra az Orient expressz egykori francia menüjét.
A tárlat az arab intézet 800 négyzetméteres kiállítóterében folytatódik, ahol a luxusvonat vagonjaiból származó, műgyűjtők által megmentett tárgyakat tekinthetnek meg a látogatók.
A luxusvonat hivatalosan Isztambulig közlekedett, de Bagdadig és Kairóig is volt csatlakozása, a tárlat ezekkel a szakaszokkal is részletesen foglalkozik.
Az Orient Expressz a próbajárat, a „villámvonat” (Train Éclair) 1882-es Párizs-Bécs közötti sikeres útja után egy évvel, nagy hírverés közepette indult útnak Párizsból Isztambul felé. A vonatra csak első osztályú jegyet lehetett váltani. A szerelvény öt kocsiból állt, a mozdonyt egy poggyászkocsi, majd két háló- és étkezőkocsi követte, amelyhez egy újabb poggyászkocsit kapcsoltak.
Az expressz első öt évében a Strasbourg-Stuttgart-München-Bécs-Budapest-Temesvár-Orsova-Bukarest útvonalon haladt. Több mint két és félezer kilométer megtétele után, két és fél nap múlva ért a havasalföldi Gyurgyevóba (Giurgiu), ahol az utazók hajón keltek át a Dunán a bulgáriai Ruszéba, innen újabb hétórás vonatozás után Várna következett, ahonnan 15 órás tengeri hajózás után érkeztek meg a végállomás Isztambulba.
Az összesen 3186 km-es út 83 óráig és 30 percig (3 és fél napig) tartott, beleértve a hajóutat is, a szerelvény magyar szakaszon 689 kilométert tett meg.
1888-ra aztán elkészült a Budapest-Zimony-Belgrád-Nis-Szófia vasúti pályaszakasz, így az Orient immár valóban közvetlenül, megszakítás nélkül jutott el Isztambulba, és a menetidő 67 óra 35 percre rövidült. De megmaradt a régi útvonal is Bukarest felé, ezzel a magyar területen áthaladó pályaszakasz összesen 1048 kilométert tett ki.
Az Orient Expressz az első világháborúig élte fénykorát, politikusok, uralkodók utaztak a pompázatos kocsikban, mint például I. Ferdinánd bolgár cár, Daniló montenegrói trónörökös és egy indiai maharadzsa összes feleségével.
Az első világháború után a járat elkerülte a vesztes országokat, így Magyarországot is: Párizsból a svájci Lausanne-ig, majd az Alpokon át, a Simplon-alagúton keresztül Milánó, Velence, Belgrád és Szófia érintésével lehetett a török fővárosba jutni a Simplon Orienttel.
A luxusvonat 1924-től 1939-ig ismét eredeti útvonalán, Budapesten keresztül közlekedett. A második világháború után elvesztette luxusjellegét, a szerelvényhez másodosztályú kocsikat is csatoltak. Az „igazi” Orient Express 1977-ben közlekedett utoljára Párizs és Isztambul között, de 2001-ig még járt Budapestig és Bukarestig. Az útvonal ekkor Bécsig rövidült, 2007-től már csak Strasbourg-Bécs között szállított utasokat, végül 2009-ben teljesen eltűnt az európai menetrendekből.
