Uniós munkakeresők bádogházakban

Nincs jó érzésű ember, akit ne érintene meg a bádogházakban meghúzódók helyzete. Egyáltalán az, hogy ma Svédországban ilyen körülmények között kényszerülnek emberek élni – mondja a tehetetlenség keserűségével a köztévé híradójában megszólaltatott felelős városházi politikus. Szegénység, nyomor és megengedhetetlen higiéniai körülmények. Hiányzik a folyó víz, nincs szennyvízcsatorna, s nagy a tűzveszély. Néhány farost, fém- vagy papírlemez alkotja az összetákolt tűzhelyekkel melegen tartott lakhelyeket. Átjárja őket a januári szél és a vacak csövekből visszaszálló füst. (Stockholmban mínusz tíz fok van éjszakánként.) Bent felfújható gumihajó szolgál alvóhelyül, madzagon lógó ruhadarabok, táskák, zsákok, edények bent, és szeméthegyek körben kint. Sehol egy ember.

Az utóbbi hónapokban Malmö, Göteborg, de leginkább Stockholm egyes külső kerületeiben eddig nem látott módon elszaporodtak a bádogházak, s ma a város mintegy harminc pontján, többnyire valahol a metróvonalak külső szakaszai mentén tárul elénk a szokatlan látvány. Amint városházi emberünk alátámasztja: emberek minden időkben éltek a társadalom peremén, azonban a nagyszámú adományozónak, önkéntesnek és a szociális hatóságoknak köszönhetően évtizedekre visszamenően nem találkoztunk e jelenséggel. Alapelv, hogy senki ne aludjék a szabad ég alatt. Persze, mint a szakemberek állítják, az amfetaministák és más nehéz szerekkel élők között vannak, akik inkább a város rejtett odúit választják, s eszükbe nem jut beköltözni a menedékhelyekre – igaz, azok többsége sem fogadja be őket addig, amíg nem hajlandók elfogadni a követelményként támasztott és adott kezelést.

A város egyik felelős szakpolitikusa szerint a városszéli szükséglakhelyeken élők száma tartósan igen alacsony volt egészen négy-öt évvel ezelőttig, amikor is hirtelen növekedésre figyeltek föl. Az elemzéseik azt mutatják, hogy ennek hátterében az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országokból érkező munkakeresők letelepedése áll.

A szociális hatóságok úgy tudják, a város harminc pontján alakultak ki olyan ideiglenes mikrotelepülések, amelyek bádogházakból, sátrakból, kunyhókból, lakókocsikból állnak. Egyes déli és nyugati kerületekben jöttek létre.

Noha Svédországban a középkor óta íratlan társadalmi szabály a szabad szálláshoz való jog az adott területet birtokló személy engedélye nélkül is, azonban ez csupán egyetlen éjszakára szól. Tehát állandó jelleggel nem élhet senki ideiglenes építményekben. Más szóval ahol a bádogházak állnak, azok valakiknek a birtokai, ezek előbb-utóbb jelentkeznek és elküldhetik az ott lakókat. S róluk majd a társadalomnak kell gondoskodnia, noha ez nem lenne feladata. A Svédországba munkakeresés céljával érkezők abban a hitben jönnek, hogy a munkapiac szabad, s bizonyára akad valami számukra is. Ha mégsem, a társadalom gondoskodik róluk is. Csakhogy ez nincs így. Az idetelepülők pedig valójában elmulasztanak informálódni a vonatkozó svéd törvényekről, a munkapiac helyzetéről s a saját reális lehetőségeikről.

A reggeltől estig magukra hagyott bádogházak lakói napközben a túlélésüket igyekeznek megszervezni. Ám korántsem a belvárosi utcákon és fűtött közterületeken kéregető romániai romák helyzete a legrosszabb, noha őket látjuk leginkább – hanem azoké a kelet-európai országokból érkezetteké, akiket a szabadnak és ígéretesnek tűnő svéd munkapiac vonzott ide, de különböző okok miatt mégsem sikerült megvetniük a lábukat itt.

Miközben már-már

szociális katasztrófáról beszélhetünk, a Városháza politikusai továbbra is meglehetősen tétovák (s csupán egy szűkös menedékhelyet hoztak eddig létre a hajlék nélkül élő úgynevezett EU-migránsok számára...) – a svéd sajtó ordít, felelősségvállalást és intézkedést sürget az uniós gazdasági migránsok ügyében mind a Városházán, mind pedig a svéd és az Európai Parlamentben.

A stockholmiak pedig cselekszenek: például egy

Facebook-csoportmúlt hétvégi, –10 fokos hidegben megtartott adománygyűjtő akciójára tizenötezren hoztak segélycsomagokat a bádogházlakó uniós polgártársaik számára.

Forrás:

Svenska Dagbladet
Fotó: Lars Petersson

Egyéb érdekes olvasnivaló a

SVÉDASZTALkínálatában.