Újra a paksi szerződés

A Rzeczpospolita című jobboldali napilapban a magyar ügyek szakértője, Jaroslaw Gizinski számolt be arról, hogy eredetileg a jövő hétre tervezték a határozatot, de a Fidesz siettette a döntést, minden bizonnyal azért, mert csak az ellenzéki frakciók nyújtottak be módosító javaslatokat, amelyeket a kormány nem fogadott el, így a parlamenti vita tárgytalanná vált.

Az ellenzék követelte az Oroszországgal kötött és 10 évre titkosított szerződés részleteinek nyilvánosságra hozatalát, de ebbe a kormány nem egyezett bele. A legkomolyabb ellenvetést az LMP tette, amelynek elnöke, Schiffer András egy „Magyarországot eladták és eladósították” szövegű táblát hozott az ülésterembe. Az egyik ellenzéki képviselőnő tiltakozásul szirénát szólaltatott meg. A parlament elnöke, Kövér László a képviselőket „idiótáknak” nevezte és jelezte, hogy büntetést fognak fizetni – számol be a történtekről a cikk.

A szerző szerint a szavazás különlegessége az volt, hogy a magyar politika színpadának főszereplői nem voltak jelen. Hiányzott az ülésteremből maga Orbán Viktor miniszterelnök, sőt helyettesei és a gazdasági miniszter is. Az ellenzéki szocialisták vezetői sem voltak a parlamenti teremben.

A TVN24 beszámolójának címe: „Oroszország kibővíti a magyar atomot. Ellenzék: „Megerőszakolták a nemzeti érdekeket!”

A tudósítás a Roszatommal kötött paksi bővítés szerződésének parlamenti megerősítése mellett beszámol arról is, hogy az országgyűlés döntött a gáz, az elektromos áram és a távfűtés költségeinek csökkentéséről is, amelyre az április 6-i parlamenti választások után kerül majd sor.

A kétoldalú kormányközi szerződés értelmében a Roszatom két új blokkot épít Pakson, ez 1989 óta a legnagyobb beruházás Magyarországon, amelynek 80 százalékát a 10 milliárd eurós orosz hitelből fizetik.

A TVN24 szerint a gáz, az áram, a távfűtés jövőbeli csökkentése Orbán választási gesztusa, megtehette, hiszen a parlamentben a Fidesz kétharmados többséggel rendelkezik, és az energiaárak csökkentése Orbán miniszterelnök választási kampányának fő témája.

A kormányfő hétfőn arról is beszélt a parlamentben, hogy ez a lépés konfliktust is okozhat az EU-ban és az energetikai ágazatban, mert szerinte „annak nagy a befolyása a brüsszeli bürokráciára”.

Az egyik ellenzéki vezető, Bajnai Gordon úgy értékelte, hogy az oroszokkal kötött szerződés „ellentétes a nemzeti érdekekkel”, és felszólította Áder János államfőt, hogy ne írja alá a dokumentumot.

A január 14-én a Roszatommal kötött szerződést azért is bírálták, mert az atomerőmű kibővítéséről nem volt közbeszerzési eljárás. Az ellenzék azt is a kormány szemére veti, hogy titokban tartják a bővítés vállalkozóit is. Orbánt politikai következetlenséggel is vádolják, mert amikor a Fidesz volt ellenzékben, akkor az a baloldalt bírálta az oroszokkal való közeli együttműködésért, különösen az energiaiparban.

A magyar kormány szerint a Roszatom ajánlata volt a legjobb, csak az oroszok tudtak olyan finanszírozási megoldást javasolni, amely a magyaroknak megfelelt – azaz több évre elhúzódó hitelt.