Továbbra sem tudjuk meg, hogy mire költik az EP-képviselők a havi költségtérítésüket

Múlt kedden hozott ítéletet az Európai Unió Bírósága abban az ügyben, hogy az Európai Parlament megtagadta az EP-képviselők havi költségtérítésére vonatkozó dokumentáció kiadását. Az adatkéréseket a 28 uniós tagállam egy–egy újságírója adta be még 2015-ben az „EP-képviselő-projekt/The MEPs Project” részeként – írja az Átlátszó.

Az újságírók a képviselők havi 4320 eurós költségtérítésének felhasználásáról kérték ki az adatokat, a bíróság azonban elutasította a keresetet.

Az Átlátszó is részt vett a projektben. Ahogy írják, bíztak abban, hogy a luxemburgi bírák megragadják a lehetőséget arra, hogy ha már a politikusok nem teszik, akkor ők tegyék átláthatóbbá az Unió működését. A projektet vezető szlovén újságíró, Anuška Delić bejelentette, hogy továbbviszik az ügyet másodfokra.

Az adatkérés három nagy területere vonatkozott:

• az EP-képviselők 2011 júniusa és 2015 júliusa között hogyan és milyen időpontban költötték el a juttatásaikat (utazási költségek, napidíj és általános költségtérítés),
• a képviselőknek parlamenti asszisztensi költségek címén folyósított összegek,
•  a képviselők azon számláinak a részletes kimutatása, amelyeket kifejezetten a költségtérítéshez kapcsolódó kifizetésekre használtak.

A juttatások összességében bőven meghaladják a képviselői tiszteletdíj mértékét: a 750 képviselőnek fejenként járó havi 5000 eurós tiszteletdíjakra 2017-ben 76 millió eurót költött összesen az intézmény, míg az általános költségtérítésre elköltött összeg 39 millió euró volt, utazásra és tartózkodásra pedig összesen 72 millió eurót kaptak a képviselők.

Ez azt jelenti, hogy mai árfolyamon évi 36 milliárd forint elköltését próbálta felderíteni.

Az EP arra hivatkozva utasította el az adatok kiadását, hogy a kért adatok egy részét nem kezeli, mivel a képviselők a felhasználásról szabadon döntenek, annak céljairól és azok megvalósulásáról az EP-nek nem kell beszámolniuk. Ezért a bíróság az általános költségtérítésre, illetve a bankszámlák adataira vonatkozó keresetet nem is vizsgálta, csak a napidíjakra, az utazási, valamint a parlamenti asszisztensi költségekre vonatkozó kérelmekről döntött.

Az újságírók arra hivatkoztak, hogy a kért információk nem tartalmaznak személyes adatokat, de ha tartalmaznának is ilyeneket, akkor is bizonyított megismerésük szükségessége. Azt kellett eldönteni, hogy a személyes adatok nyilvánosságra hozatala együtt jár-e a magánélet sérelmével.

A bíróság végül arra jutott, hogy a személyes adatokat attól függetlenül védelem illeti meg, hogy az érintettek neve az ellátott feladataikra tekintettel eleve nyilvános információ, és hogy az adatok nem kapcsolódnak magánéletükhöz. Továbbá az ítélet szerint a felperesek nem tudták kellően bizonyítani azt sem, hogy az adatok megismerése feltétlenül szükséges.