Titkosszolgálati informátor volt a toulouse-i merénylő?

A naponta előkerülő új tények és újabb feltételezések egyre különösebb megvilágításba helyezik a toulouse-i motoros sorozatgyilkosság előzményeit. Vasárnap, három nappal Mohamed Merah halála után, terrorcselekmény bűnszövetkezetben történt előkészítésének alapos gyanújával eljárás indult bátyja, a 29 éves Abdelkarim ellen, ami alapjaiban ingatja meg a magányos merénylő teóriáját. Másnap került nyilvánosságra, hogy a katari al-Dzsazíra hírtelevízió párizsi irodájába ismeretlen személy pendrive-on eljuttatta a három támadásról készült videofelvételek montázsát. A következő napon pedig a francia belső elhárítás egykori főnöke úgy nyilatkozott, hogy a szörnyű embervadászat elkövetője valószínűleg a francia belbiztonsági szolgálat informátora lehetett. Ez a felvetés kínos helyzetbe hozta a francia titkosszolgálatot.

2012. március 29., 09:58

Abdelkarim Merahot, aki ismerőseik szerint az apai tekintélyt képviselte öccse szemében (Mohamed 5 éves volt, amikor apjuk, hátrahagyva feleségét és öt gyermekét, visszatelepült Algériába) március 21-én hajnalban állította elő a toulouse-i rendőrség, körülbelül az idő tájt, hogy a Raid kommandós alakulatai körbezárták azt az épületet, amelyben Mohamed lakása volt. A muszlim fundamentalistaként ismert szobafestő a kihallgatások során annyit beismert, hogy március 6-án öccsével közösen lopták el azt a Yamaha T-Max motort, amelyet Mohamed használt hét áldozata (köztük három kisgyermek) lelövésekor, de mindvégig tagadta, hogy részt vett volna a fegyveres gyilkosságokban. A lakásán tartott házkutatás során nem találtak sem fegyvert, sem más tárgyi bizonyítékot, mobiltelefonját azonban geolokációs módszerrel beazonosították az Ozar Hatorah zsidó felekezeti iskola körzetében, a merénylet időpontjában. S bár ő azt állította, hogy nyugatias életmódja miatt nem volt jó viszonyban öccsével, a nyomozás során az is kiderült, hogy a harmadik terrorakció előtti estén együtt vacsoráztak. A francia államügyészség csoportosan elkövetett lopás, gyilkosságokban való cinkosság és terrorakció bűnszövetkezetben végrehajtott előkészítése vádjával kezdett bűnvádi eljárást ellene.

Egy még ismeretlen cinkostárs közreműködését valószínűsíti az al-Dzsazíra katari hírtévé tévé párizsi központjába pendrive-on eljuttatott videomontázs, amelynek alapanyagát a támadó rögzítette a három halálos lövöldözés során, Toulouse-ban és Montauban városkában. A küldeményt a postai pecsét tanúsága szerint szerdán reggel adták fel, egy Toulouse-tól 25 km-re északra fekvő településen. A felvételeket a tettes egy jó minőségű, mini GoPro kamerával, akció közben készítette, néhány szemtanú látta is a vérrel befröcskölt szerkezetet a bukósisakos gyilkos nyakában. A csomagban a pendrive mellett egy Mohamed Merah aláírásával ellátott, számos helyesírási hibával megtűzdelt levél tudósított arról, hogy a videofelvételeken látható cselekményeket az al-Kaida nevében követték el. A 25 perces videomontázst a rendőrség feltételezése szerint nem Mohamed készítette, az ő lakásában nem volt számítógép. S ha felmerül, hogy egy harmadik személy is tudott a három egymást követő támadássorozatról, nincs ok kizárni, hogy a háttérben egy iszlamista terrorhálózat rejtőzik. A kérdés: hogyan kerülhette el ez a tény a titkosszolgálatok figyelmét, amikor ismerték a későbbi elkövetőt, sőt különleges kapcsolatban álltak vele.

Yves Bonnet, a DST (belső elhárítás) volt vezetője, aki 1982-85 között irányította a szervezetet, a Toulouse körzetében megjelenő La Dépeche du Midi keddi számában fogalmazta meg az a véleményét, hogy a DCRI (a DST utódszervezete) feltehetően azért nem ismerte fel idejében, mire készül a vérengzések későbbi tettese, mert nem iszlamistaként, hanem informátorként tartotta számon Mohamed Merahot. Az egykori főzsaru a szolgálatok jelenlegi vezetőjének pár nappal korábbi nyilatkozatára hivatkozott.

Bernard Squarcini, a DCRI első embere, a Merah halálával lezáruló toulouse-i kommandóakció után a Le Monde-nak adott beszámolójában mondta el, hogy a 32 órás ostrom kezdetén Mohamed Merah ajánlotta fel, hajlandó tárgyalásba bocsátkozni, ha a DCRI toulouse-i kirendeltségén lévő ismerőse jön el hozzá. Squarcini előadása szerint amikor a rendőrtiszt a helyszínre érkezett, Mohamed ezzel fogadta: „Mindenképpen hívtalak volna azzal, hogy vannak füleseim a számodra, de igazság szerint csak azért, hogy átverjelek.”

Bonnet értelmezése szerint a fenti mondat nem hagy kétséget afelől, milyen viszonyban állt a szolgálat emberével Merah. „Az azért jelent valamit, ha az embernek van egy ’kapcsolata’ az elhárításnál. Ez nem egy banális ügy. Nevezhetjük akárminek, ’kapcsolatnak’ vagy ’tartótisztnek’......, nem tudom, milyen mértékű volt az ’együttműködés’ a szervezettel, de óhatatlanul kérdések merülnek fel” - szögezte le a nyilatkozó. Véleménye szerint mindent el kellett volna követni, hogy élve hozzák ki a lakásból a férfit, s azt is a DCRI hibájául rótta fel, hogy legkésőbb a katonák elleni második merényletkor nem ismerte fel, terrorakció-sorozatról van szó, azonnal cselekedni kell.

Merah és az elhárítás tisztázatlan viszonyát az olasz Il Foglio munkatársa is felvetette, ő azonban a toulouse-i fiú és a francia hírszerzés (DGSE) kapcsolatáról közölt értesüléseket – meg nem nevezett titkosszolgálati forrásokra hivatkozva. Az olasz lap tudni véli, hogy Mohamed, akit kamaszkori sorozatos kihágásait követően (túlnyomórészt jogosítvány nélküli autóvezetés) egy kézitáska elrablásáért 2007 decemberében 18 havi letöltendő elzárásra ítéltek, szabadulása után turistaként nyolc közel- és közép-keleti országba látogatott el a DGSE feddésében. 2010-ben és 2011-ben járt Egyiptomban, Törökországban, Szíriában, Libanonban, Jordániában, Izraelben , majd Afganisztánban és Pakisztánban is.

Az utazások tényét Squarcini a francia hírügynökségnek adott keddi nyilatkozatában megerősítette, de kategorikusan cáfolta, hogy Mohamed Merah a francia titkosszolgálatok bármelyikének bármilyen minőségben bedolgozott volna. A toulouse-i motoros merénylő „nem volt informátora sem a DCRI-nek, sem más francia vagy külföldi szolgálatnak” – szögezte le. A DCRI vezetője szerint Mohamed Merahot 2011-ben, Pakisztánból való hazaérkezése után behívták a szolgálat toulouse-i központjába és beszámoltatták utazásairól. Egyes források szerint innen datálódik Merah és az elhárítás kapcsolata, más információk viszont úgy tudják, hogy a DCRI már 2007-ben megfigyelés alá vonta az akkor 19 éves fiút.

Az RFI (Radio France Internationale) mindezek kapcsán azt a földhözragadt kérdést teszi fel: miből tudta finanszírozni utazásait Mohamed Merah, akit börtönbüntetése letöltése után nem vettek vissza korábbi munkahelyére, ahol 16 éves kora óta dolgozott karosszérialakatosként. Az utóbbi két évben többnyire a havi 460 eurós RSA (aktív szolidaritási jövedelem) segélyből élt, valószínűleg nem túl fényesen.

Kapcsolódó cikkünk:

Mesterlövész ölte meg a toulouse-i ámokfutót

Csehországban 2025 első négy hónapjában 450 hepatitis A megbetegedést és hat halálesetet regisztráltak, ami jelentős növekedést jelent az előző évhez képest. A járvány terjedése aggodalomra ad okot, különösen a hajléktalanok és kábítószer-használók körében.