Titkos adatgyűjtés: Merkel európai összefogást sürget
Az Európai Unió lemaradt az Egyesült Államok mögött az információs technológiát tekintve, ezért az uniós tagországoknak össze kell fogniuk, különben függőségbe kerülnek – mondta a német kancellár pénteken Berlinben az elektronikus hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) adatgyűjtő tevékenysége ügyében kirobbant botránnyal kapcsolatban.
Angela Merkel a politikai évadot záró nemzetközi sajtótájékoztatójának bevezető előadásában az NSA-üggyel kapcsolatos német kormányzati információkra vonatkozó kérdéseket megelőzve hangsúlyozta: „teljességgel lehetetlen”, hogy bármilyen konkrétumot mondjon az NSA titkos adatgyűjtő programjáról, mert a német kormány még nem kapott választ a kérdéseire Washingtontól, és nem fejeződtek be a német szervek vizsgálatai sem. Ezért egyelőre azt sem lehet tudni, hogy a PRISM programról kiszivárgott részletek „a jéghegy csúcsát” jelentik-e.
Egy sor következtetést viszont már le lehet vonni. Szükség van egyebek között uniós szintű új infokommunikációs kezdeményezésekre. Európa a Boeinggel szemben létrehozta az Airbust, a GPS-rendszerrel szemben pedig kiépíti a Galileo-rendszert, és hasonló gondolkodásnak kellene elindulnia az infokommunikációban is – mondta a német kancellár
Hangsúlyozta: az adatvédelem területén egyensúlyba kell hozni a biztonságot és a szabadságot, ezért a terrorizmus fenyegetése ellenére „nem szabad mindent megtenni, ami technikailag lehetséges”. Németország „nem a korlátlan megfigyelés állama, hanem a szabadság országa, ahol a jog ereje érvényesül, és nem az erősebb joga diktál” – tette hozzá Angela Merkel az NSA adatgyűjtési tevékenységével kapcsolatban, kiemelve, hogy „német földön a német törvényekhez kell igazodnia” az amerikai partnereknek is.
Az elektronikus kommunikációban azonban nem egyértelmű, hogy hol húzódnak az államhatárok. Nem véletlen, hogy a Facebook Írországban jegyezte be európai vállalatát, hiszen ott megengedőbbek az adatvédelmi szabályok, mint az EU-ban máshol – mondta Angela Merkel. Éppen ezért a magánszféra védelmében új nemzetközi megállapodásokra van szükség, az EU-ban pedig egységes és szigorú adatvédelmi szabályokat kell bevezetni – tette hozzá.
A német kormányzat képviselői azt állítják, hogy csak Edward Snowden, az NSA egykori munkatársa által júniusban kiszivárogtatott részleteket bemutató sajtóbeszámolókból szerzett tudomást az NSA titkos adatgyűjtő programjáról. A lakosság többsége nem hisz a kormánynak: egy felmérés szerint a németek 79 százaléka úgy véli, a berlini vezetés tudott arról, hogy az amerikai hírszerző szervek megfigyelik a globális elektronikus kommunikációt.
Németországban a náci Gestapo és a keletnémet állampárti belbiztonsági szolgálat, a Stasi emléke miatt rendkívül érzékeny téma a személyes adatok kezelése, így az NSA-botrány fontos üggyé vált a belpolitikában. A szeptemberi országos parlamenti választásra készülő pártok támogatottságán egyelőre nem változtatott az ügy, a felmérések szerint a konzervatív CDU/CSU a szavazatok nagyjából 40 százalékára számíthat, míg a legnagyobb ellenzéki erő, a szociáldemokrata párt (SPD) 25 százalék körül áll.
A két párt közötti nagy különbség ellenére bizonytalan, hogy fennmarad-e a 2009 óta kormányzó konzervatív–liberális-koalíció, mert a liberális FDP támogatottsága az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöb körül ingadozik. A választási eredmény „szoros lesz” – mondta pénteki tájékoztatóján Angela Merkel.
