Tavaszi múzeumi séta Bécsben

Az orosz-osztrák diplomáciai kapcsolatok felvételének 90. évfordulója alkalmából vendégeskedik a

Kunsthistorisches Museumelső emeleti különtermében a moszkvai Kreml és a Fersman Ásványtani Múzeum: a sejtelmes fényben Peter Carl Fabergé munkái, aprólékos kidolgozású arany-ezüst ékszerek, dísztárgyak, kisebb-nagyobb ajándékok – köztük a híres cári húsvéti tojások tekinthetők meg. A kicsi, de finom kiállítás vonzza a látogatókat, az összesen 160, többségükben fantasztikus drágakövekkel ékesített munkákat rejtő tárlók előtt általában hullámzik a tömeg, annak ellenére, hogy köztudott: Fabergé munkáiból rendeztek már Európában nagyobb kiállítást is.

A francia nevű – hugenotta származású, ám Oroszországban született aranyműves cári megrendelésre különleges, általában barokk munkákkal hívta fel magára a figyelmet. A kiállításon látható az a hatalmas arany bevonatú könyv is, amelyben precízen jegyezték a leszállított munkákat, hogy aztán a cári család egyes tagjai mindig tudják: ki mit kapott a finom, értékes ékszerekből, ajándéktárgyakból. Igaz, egy idő után Fabergé már nem egyedül, hanem kiterjedt céghálózat fejeként dolgozott, a jelek szerint remek tanítványokkal. Egészen a cárizmus bukásáig, amikoris elmenekült az országból. Kis csalódást okozhat a látogatónak, hogy a legismertebb tárgyakból, a nevezetes húsvéti tojásokból csak négyet állítottak ki, ezeket azonban érdemes alaposan szemügyre venni. A kiállítás május közepéig tart nyitva.

Az

Alsó-Belvedereis (részben) a külföldet hozza el a látogatónak: Bécs és Berlin 20. század eleji képzőművészetét állítja párhuzamba, s rajzolja fel egészen a világháborúig. A bécsi és a berlini szecesszió hasonlósága és eltérése elsősorban a két együttműködő múzeum – a Belvedere és a Berlinische Galerie – gyűjteményének egyes darabjai alapján tanulmányozható. Különbség már csak azért is van, mert a bécsi szecesszió számíthatott az itteni nagypolgárság támogatására, míg Berlinben ilyesmiről szó sem volt. Ismert művészek – Klimt, Kokoschka, Schiele, Max Liebermann, Moholy-Nagy, Oppenheimer, Schönberg, Grosz, Moser művei mellett kevésbé neves alkotók is felfedezhetők. A kiállítás június 15-én zár.

Az

Albertinamarad itthon, sőt saját gyűjteményénél, ám ez is szenzáció. Olyan rajzokat, rézkarcokat hoztak felszínre a gondosan őrzött – 12 méter mélységben lévő, különleges klimatikus körülményeket biztosító – raktárból, amelyeket csak nagyon ritkán tesznek ki a fény – és hőmérsékleti különbség ártalmainak. A március 13-i megnyitó meghívóját melyik másik kép is díszíthette volna, mint Albrecht Dürer Nyula – hiszen a kiállítás az Albertina alapításának állít emléket és a Dürer és Napóleon közti időszakot íveli át.

A palota története ismert: Mária Terézia adományozta nászajándékként kedvenc leányának, Mária Krisztinának és újdonsült férjének, Albert von Sachsen-Teschen hercegnek. A herceg, aki érdeklődött a képzőművészetek iránt, felesége rajzszenvedélye miatt pedig elsősorban a grafikákhoz vonzódott, 1765 táján elkezdett gyűjteni. 1801-ben akkor már tekintélyes anyagával Németalföldi kiküldetéséből visszatérve Bécsbe, a palota átalakítására és bővítésére kérte fel Louis de Montoyer belga építészt, aki ekkor teremtette meg a gyűjtemény elhelyezésére alkalmas szárnyat. A második világháborúban alaposan megrongálódott épület teljes felújítása csak sokkal később kezdődött: a múzeum 2003-ban nyílt meg ismét, s azóta az eredetileg inkább grafikainak ismert gyűjtemény, no meg a kiállítási koncepció alaposan kibővült. A március 14-től június végéig nyitva tartó kiállításon a saját gyűjtemény 150 darabját mutatják be, s ez ritka alkalom: Dürer Nyulát utoljára 2005-ben láthatta a közönség.

Érdemes benézni egy emelettel feljebb a Monet-tól Picassóig című állandó kiállításra is. A Batliner gyűjteményt most új elrendezésben láthatja újra a közönség, miután fél évig a szent pétervári Ermitázsban, illetve a bécsi Liechtenstein Palotában vendégeskedett.

Még egy múzeum hívja új elrendezéssel a közönséget, mégpedig az ázsiai művészet iránt érdeklődőket. A

MAK, Bécs Iparművészeti Múzeuma japán művészt kért fel az ázsiai anyag új szemlélet szerinti bemutatására. A múzeum 150 évvel ezelőtti alapítása óta különleges figyelmet tanúsított az ázsiai alkalmazott művészet iránt. Az állandó kiállítás mintegy 400 darabját legutóbb 1993-ban rendezték el – az új bemutató már aktuális volt.