Szürreális olimpiai megnyitó (frissítve!)
A Trainspotting és a Gettómilliomos rendezője, Danny Boyle, talán élete legnagyobb rendezésének utolsó simításait végzi ezekben a napokban. Az olimpiai megnyitó nagy titokban tartott próbáit a több tízezres kiválasztott nézők egyike-másika „szürreálisnak” és „őrültnek” tartotta.
A szociális médián hónapok óta folyik a találgatás a londoni olimpia megnyitó ünnepségéről. A mindent tudók tippelgetnek, a sajtó pedig állítja, hogy ők bennfentes információkat jelentettek meg, ám Dannyi Boyle, a ceremónia rendezője szerint kevés dolog stimmel abból, ami eddig nyilvánosságra került.
A 27 millió fontba (9 600 390 000 Ft) kerülő megnyitó ünnepséget hónapok óta próbálja a mintegy tízezer önkéntes, akik szigorú titoktartási parancsot kaptak, amit jobbára be is tartanak, de a mai világunkban nehéz megőrizni a legféltettebb titkokat is. Danny Boyle mégis bízik az emberekben, és négy nappal a premier előtt, a két technikai próba közül az egyikre hatvanezer nézőt hívott meg, arra kérve őket, hogy semmilyen eszközzel ne készítsenek fotókat a látottakról. Egy s más azért kiszivárgott...
Ha hinni lehet a híreknek, a nyitó téma a „Csoda szigetei” lesz, amely egy óriási harang eget verő zúgásával indul. Ezután felharsan Mark Rylance színész* hangja, aki Shakespeare: A vihar című drámájából mondja el – a ceremóniát megihlető – két sort:
”Ne félj: e sziget telisteli hanggal,
Mézes dallal mulattat és nem árt.” (Babits Mihály fordítása.)
Ezután bukolikus képek tűnnek elő; többek között élő juhok, tehenek, lovak jelennek meg a stadionban berendezett, igazi fűvel borított, dimbes-dombos angol tájban. Mondanunk sem kell, hogy ez a hír azonnal kiváltotta a zöldek és néhány állatvédő szervezet tiltakozását, de kétséges, hogy Boyle emiatt megváltoztatná koncepcióját.
A kelet-londoni Three Mills stúdiókban a makett leleplezésekor így magyarázta elképzeléseit a rendező: „A zöld és kellemes táj, amely ma is létezik, amely mindannyiunkban él, akárcsak egy gyermekkori emlék”. Négy hatalmas májusfát gyermekek táncolnak körül, mindegyik tetején egy-egy óriási virág – rózsa, nárcisz, bogáncs és lenvirág, amelyek a vendéglátó Egyesült Királyság négy országát szimbolizálják.
Kiszivárgott az olimpia megnyitó ünnepségének mintegy 86 számot tartalmazó zenei listája is. Szerepel rajta – többek között – a „Born Slippy”, amely Boyle kultfilmjében, a Trainspottingban hangzott el. A legvitatottabb, és Boyle egyik legmerészebb választása a „God Save the Queen” punk verziója, vagyis az angol himnusz (Isten, óvd a királynőt) a Sex Pistols feldolgozásában. Ez azért is pikáns, mert II. Erzsébet királynő részt vesz a megnyitó ceremónián, sőt, hivatalosan ő fogja megnyitni az olimpiát. A show-t végül Sir Paul McCartney zárja a "Hey Jude" c. dallal. „Sok zene lesz, de nincs szó popkoncertről” – nyilatkozta Boyle.
A megnyitó ünnepség videofelvételét bemutatták a miniszterelnöknek és más kormánytagoknak, valamint ellenzéki képviselőknek, Boris Johnsonnak, London jelenlegi és Ken Livingstone-nak, a város korábbi főpolgármesterének. „A műsor a ’britség’ és a brit történelem ünnepe, de a vendégek zömének nagy megkönnyebbülésére – írja a The Independent – nem az elmúlt ezer év rövid összefoglalója lesz. Inkább mindannak ünnepe, amit Britannia adott a világnak.”
Danny Boyle saját bevallása szerint, arra törekedett, hogy a műsor látványos legyen és egyben melegséget sugározzon. „A nagy kihívást a helyszínen lévő kilencvenezres közönség és a TV-nézők közötti harc jelenti” – tette hozzá.
A szerencsés próbanézők tartották magukat a titok megőrzéséhez, s nem igen nyilatkoztak a műsor megtekintése után. „Szürreális” – suttogta az egyik, „őrült” – vélte a másik. Többet nem lehetett megtudni tőlük.
Biztosak vagyunk benne, hogy írásunk ellenére is számos meglepetésben lesz részünk, ha július 27-én magyar idő szerint este 10-órakor a kb. 1 milliárd TV-nézővel együtt magunk is a képernyő elé ülünk és meggyőződünk arról, mi volt igaz a kiszivárgott hírekből és mi nem.
*Végül Kenneth Branagh tolmácsolta Caliban szavait Shakespeare; A vihar c. drámájából:
"Ne félj: e sziget telisteli hanggal,
mézes dallal, mulattat és nem árt.
Száz zengő szernek zug fülembe olykor
zenebonája; máskor ringató dal,
bár hosszu alvásból eszméltem éppen,
elaltat ujra: és álmomba megnyil
a felhő, látom kincsek záporát
leesni készen: és ébredve sírok
s megint álmodni vágyom."
(Babits Mihály fordítása.)
