Szürke Zóna: nem tudják pontosan, mi rejtőzik a jég alatt
Dmitrij Medvegyev orosz államfő április végi norvégiai villámlátogatásán egyezményt kötött Jens Stoltenberggel, Norvégia miniszterelnökével a két ország közti új tengeri határról. Éveken belül hozzákezdhetnek a Barents-tenger alatti, gáz - és olajmezők feltárásához, a globális felmelegedés pedig tovább segítheti a mezők kiaknázását. Egyik kormánynak sincs azonban fogalma arról, mennyi szénhidrogént rejt a tengerfenék - a legutolsó felmérések ugyanis még a szovjet időkből származnak.
"Ez egy történelmi nap. Áttörést értünk el országaink legsürgetőbb kérdésében" – kommentálta a megegyezést Jens Stoltenberg norvég miniszerelnök. Medvegyev nyilatkozatában kiemelte a Norvégiával fennálló, szerinte jó szomszédi viszonyt, amely jelentősen hozzájárult a kompromisszumhoz - írta a
Kitekintő.Erről az egyezményről azonban egyenlőre úgy tűnik, még az érintett felek sem tudnak mindent. Ami a most felosztott Barents-tenger kőolaj- és földgáztartalékait illeti, a szakértők egészen eltérő becslésekkel rendelkeznek. Mindkét ország számolhat a globális felmelegedés miatti könnyebb hozzáférhetőséggel, ahhoz azonban, hogy komoly kutatások folyhassanak a területen, előbb meg kellett állapítani a tulajdonviszonyokat. A feltételezett tudatlanság miatt így nem meglepő, hogy gyakorlatilag félbevágták a tengert, és később derül csak ki pontosan, ki mennyit is kapott.
"Mindkét fél úgy gondolja, hogy értékes energiahordozók terülnek el a tenger alatt. De nem tudják pontosan, így úgy tesznek, mintha az nagyon gazdag lenne ezekben a nyersanyagokban" – magyarázza Willy Ostreng, a Norvégiai Óceánkutató Intézet munkatársa a stratégiai erőforrásokért folyó küzdelmet.
Jonathan Stern az Oxford-i Energiakutató Intézet vezetője szerint nem várható gyorsan energiahordozó-többlet az egyezmény hatására, a feltérképezés nehézségére hivatkozva. A szakma többsége a nyolcvanas években elvégzett szovjet, szeizmikus kutatási eredményekre hivatkozik, de szinte egy emberként tartják szükségesnek ezek felfrissítését, más eszközökkel is.
Már 1978-ban létrejött az úgynevezett Szürke Zóna Egyezmény, amely azonban csupán a halászati jogokat tisztázta. Az Északi-sarkon 2001-ben, orosz kezdeményezésre indult el a területi vita és az idő múlásával csak fokozódott. Ennek egy fejezete a Barents-tengeren kijelölt határvonal.
Az ügyben megszólalt a Greenpeace, a nemzetközi környezetvédelmi szervezet is. Norvégiai szóvivőjük szerint riasztó volt az a kapzsiság, ahogy a kiegyezett felek azonnal a tenger alatt elterülő olajmezőkről beszéltek. Truls Gulowsen szerint a pont a globális felmelegedés miatt könnyebben hozzáférhetővé váló terület kapcsán kéne beszélni magáról a globális felmelegedésről. Hozzátette: "A Földnek ezen pontja kivételesen érzékeny. Gyakran fedi jég, és nincs technológiánk a jég olajtól való megtisztítására."
