Szputnyik V a szivárvány alatt – Az orosz vakcina uniós bejegyzése nincs napirenden
Sok tudós felhúzta a szemöldökét, mások nevetésben törtek ki, amikor az orosz Gamaleja Intézet két nappal a Pfizer-BioNTech 90 százalékos biztonságról szóló bejelentése után sajtóközleményben tudatta: a Szputnyik V az esetek 92 százalékában eredményes. A tekintélyes Science folyóirat információs portálja írt így az orosz híradás fogadtatásáról. Interjúkérésüket az orosz kutatóközpont elhárította. Szvetlana Zavidova, annak a moszkvai jogi irodának a vezetője, amely a klinikai tesztek eredményeinek hitelesítésével foglalkozik, az esetet szkeptikusan kommentálta. „Attól tartok, hogy ránéztek a Pfizer-BioNTech eredményeire, és egyszerűen hozzáadtak kettőt.”
Az amerikai–német konzorcium negyvenháromezer tesztalany vizsgálata után 94 covidos megbetegedést talált, túlnyomó többségüket abban a csoportban, akik placebót kaptak.
Az oroszok azt állítják, hogy negyvenezer vizsgálati alanyuk közül már tizenhatezren megkapták az oltás szükséges második részét, és közöttük csak húsz megbetegedést tapasztaltak,
szintén főleg a kontrollcsoportban, azok között, akik a hatástalan injekciót kapták. Az orosz gyártó azonban egyelőre nem közölt tudományosan értékelhető adatokat; Zavidova is megerősítette, hogy ő maga sokkal többet tud az amerikai kutatásról, mint a hazairól. Húsz eset akkor is kevés lenne, ha jól dokumentálnák, kommentálta a hírt John Moore, a Weill Cornell Medical College vakcinakutatója. „Ez egyszerűen putyinológia, és nem tudomány” – mondta Moore, igaz, azt is hozzátette: ettől persze a Szputnyik V akár jó is lehet.
Szputnyik VPersze, ha jónak bizonyul, esetleg érdemes lesz itthon is alkalmazni, amikor megkezdődhetnek a tömeges oltások. Azt viszont egyelőre csak remélhetjük, hogy a szervezés jobb lesz, mint az influenzaoltás esetében, amelyre sok százezren hiába várnak, pedig a szakértők és a politikusok egymással versengve magyarázták, milyen veszélyes a két járvány együttállása. Az influenza elleni háromkomponensű szérumból az idén éppúgy 1,3 millió dózist gyártottak, mint a korábbi években, amikor ez a mennyiség sem fogyott el. Most azonban igazi roham indult a vakcináért, így a körzeti orvosok készletei nem tartottak soká. Ráadásul
központi irányelv híján annak a felelőssége is rájuk zúdult, hogy érkezési sorrendben adják-e, vagy saját döntésük alapján várakozásra kérik azokat, akik nem tartoznak a kockázati csoportokba.
Korábban pénzért bárki vehetett a gyógyszertárakban a négykomponensű oltóanyagból, az idén a százezernyi dózist az állam felvásárolta; mint mondják, a gyerekek, terhes anyák, transzplantáltak vagy más kockázati csoportok tagjai részére.
– Az történhetett, hogy tavasszal, amikor az oltóanyagot meg szokták rendelni, automatikusan történt a rendelés, mert akkor még senkinek sem jutott eszébe, hogy ősszel a második hullám egyszerre jöhet az influenzával. Ez azért baj, mert az oltás legyártása több mint három hónapig tart – mondta a 168 Órának Pusztai Erzsébet infektológus, volt egészségügyi államtitkár.
A hivatalok rutinból az idén is megrendelték a tavalyi mennyiséget. Nyár végén aztán a szakembereknek végre eszükbe jutott, hogy vigyázni kellene, mert a kétféle vírus összeérhet. Üzenték is az országnak, hogy mindenki oltassa be magát, a kormány úgy döntött, hogy az injekció most ingyenes lesz, Orbán Viktor elöl járt a jó példával, beadatta magának az influenzaoltást. Második adagot azonban őszig nem rendeltek, pedig ha legalább nyár végén felébredtek volna, akkor decemberre lehetne oltóanyag. Így viszont maradt a maszkviselés, kézmosás, távolságtartás az influenza ellen is, ami ma a koronavírus ellen amúgy is fontos.
A Covid-fertőzött magyar külügyminiszter – aki bocsánatot kért kambodzsai kollégájától, mert a hírek szerint ő fertőzhette meg tárgyalópartnereit – a karanténból naponta tájékoztatja a hazai és a külföldi közvéleményt arról, hogyan is áll az orosz Szputnyik vakcina érkezésének ügye. Facebook-oldalán közölte, hogy jól állnak a tárgyalások az orosz hatóságokkal, és hamarosan megérkezik az oltóanyagminta – mintegy tíz adag, ami azért a tudományos kutatás céljaira is takarékos mennyiségnek látszik. Szijjártó Péter azt is tudatta, hogy készül az oltóanyag esetleges hazai gyártásának menetrendje. A nemzetközi közvéleményt a betegen is energikus külügyminiszter a Russia Today (RT) orosz hírtévén keresztül arról informálta, hogy Magyarország a lehető legtöbb forrásból kíván vakcinát venni, ezt a kérdést tilos átpolitizálni. Az orosz állami csatornának Szijjártó azt is elmondta: Magyarország nem hagyja, hogy nyomást gyakoroljanak rá a vakcina-gyártással kapcsolatban. Ezzel persze az esetleges uniós kényszer elutasítására utalt.
– Az állami kommunikációban két dolog zavarosan keveredik – állítja Pusztai Erzsébet. Az egyik, hogy Magyarország bekapcsolódik-e az adott vakcina vizsgálatába, részt vesz-e a tudományos kutatásban azzal, hogy itthon is teszteli az adott oltóanyagot. – Erről azonban nem szabadna olyan módon beszélni, hogy hamarosan érkezik Magyarországra az oltóanyag, hogy látjuk a fényt az alagút végén, hiszen még hosszú vizsgálatokra van szükség. Egyszerűen hitegetés, ha az emberekben azt a reményt keltik, hogy hamarosan jön a megoldás. Egyelőre nem jobb, hanem rosszabb lesz. Ezt kellene megértetni.
A Szputnyik vakcinával kapcsolatban az orosz sajtó egy része is fenntartásokat fogalmaz meg. A RIA Novosztyi hírügynökség például egy moszkvai innovációs központ vezetőjére, Dmitrij Kulis professzorra hivatkozva arra figyelmeztetett: a vakcina mellékhatásait csak jövő januárban ismerhetjük meg, amikor az első közlemények megjelennek a kutatás harmadik fázisáról. A klinikai vizsgálatok még javában folynak, miközben az Orosz Föderáció Egészségügyi Minisztériuma már augusztusban engedélyezte az oltások megkezdését.
– Oroszországnak még nincs vakcinája a koronavírus ellen
– nyilatkozott Szergej Nyetyeszov novoszibirszki akadémikus, az ottani egyetem tanszékvezető professzora a Moszkovszkij Komszomolec című lapnak adott terjedelmes interjúban. A tudós arra figyelmeztetett, hogy az egészségügyi minisztérium túl korán engedélyezte a vakcina felhasználását, a klinikai vizsgálatok első két fázisa után, amikor a szert még csak kisszámú önkéntesen vizsgálták meg. Ráadásul az első fázist követő dokumentációban hetvenhat önkéntes közül harmincnyolc esetében 141-féle mellékhatást jegyeztek fel. A résztvevők ekkor még 22 és 40 év közötti egészséges emberek voltak. A klinikai kutatás harmadik fázisa csak most zajlik, különféle életkorú önkénteseken, akik között krónikus betegségekkel küzdő idősebb emberek is vannak. A nemzetközi szabályok megsértése, hogy a harmadik fázis januárra várható tapasztalatainak publikálása előtt megkezdték a tömeges oltást.
Nyetyeszov akadémikus szerint az, hogy a kormányzati nyilatkozatok azt hirdetik, hogy Oroszországnak már van hatékony vakcinája, egy olyan sportoló hencegésére hasonlít, aki 1500 méteres síkfutásban indult, majd 400 méter után veri a mellét, hogy ő már győzött.
Egy gyógyszerkutatás nem ér véget, mielőtt az ellenőrzött statisztikákat nyilvánosságra hozzák. Egyelőre nincs alap sem optimista, sem pesszimista nyilatkozatokra – vallja a novoszibirszki tudós, cáfolva, hogy az oroszellenesség lenne, amikor a nemzetközi tudományos közösség szkeptikusan fogadja az idő előtti sajtóközleményeket.
Kemenesi Gábor, a pécsi egyetem kutatója Facebook-bejegyzésében a „vakcina-nacionalizmus” veszélyére figyelmeztet, amikor egy-egy nagyobb ország a szigorú nemzetközi előírásoknál lazább feltételekkel engedélyezi oltóanyagok alkalmazását. Ezzel alááshatja a védőoltások iránti bizalmat, és így megnehezíti a nemzetközi erőfeszítéséket a járvány visszaszorítására. Ebből a szempontból is figyelemre méltó a Napi.hu portál számára elvégzett közvélemény-kutatás eredménye. Abból nemcsak azt tudhatjuk meg, hogy a magyarok 53 százaléka csupán az EU-ban engedélyezett oltást adatna be magának, hanem az is kiderül, hogy száz magyar közül tizenhét semmilyen koronavírus elleni oltást sem venne igénybe. Pedig minél többen utasítják el a vakcinát, annál nehezebb védekezni a kórokozó ellen.
Az Európai Bizottság eddig négy gyártóval szerződött oltóanyag szállítására.
Az AstroZeneca brit–svéd céggel, amely már az engedélyeztetés előtt megkezdte a gyártást Indiában, hogy a zöld jelzésre több millió adagot azonnal szállíthasson. A Sanofi-GSK-val, a Johnson&Johnsonnal, illetve a Pfizer-BioNTech konzorciummal, amely világelsőként állított elő géntechnológiára épülő szérumot. Ebből az unió 200 millió védőoltást már megrendelt, és lekötött további százmillió adagot. A Bizottság tárgyal a Moderna és a CureVac márkákkal is. A közös beszerzésen alapuló tervezett szerződés lehetővé teszi, hogy az alacsonyabb és közepes jövedelmű országok a vakcinát adományként kaphassák meg.
Sztella Kiriakidész, az Európai Bizottság egészségügyi biztosa úgy nyilatkozott, hogy az uniós oltási stratégiát nem veszélyezteti, ha Magyarország Oroszországból és Kínából rendel vakcinát. Ezt megteheti az Európai Gyógyszerügynökség engedélye nélkül is, ám ebben az esetben a felelősséget is vállalnia kell. És nyilván az anyagi terheket is. A biztos ezt nem részletezte, de kézenfekvő, hogy a járványelhárításra dedikált Rescue-eszközöket ilyen különutas megoldásra aligha lehetne felhasználni. Nagy kérdés tehát, valójában milyen érdek fűződik ahhoz, hogy a magyar kormány láthatóan komolyan fontolgatja az orosz vakcina hazai gyártását.
Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház osztályvezető főorvosa az M1 tévének adott hosszú interjúban azt is megemlítette, hogy Magyarország nagy hagyományokkal rendelkezik a gyógyszerfejlesztésben és az oltóanyaggyártásban. Így logikusnak tartja, hogy a magyar embereknek magyar vakcinát próbálnak felépíteni. Ha a nemzeti büszkeség tétel ebben a történetben, ezen a ponton érdemes megjegyezni, hogy a Pfizer-BioNTech-termék alapja a Kisújszálláson született és Szegeden végzett Karikó Katalin módszere. Az úgynevezett hírvivő RNS alkalmazása új távlatokat ígér a rákkutatásban és az Alzheimer-kór elleni küzdelemben is. Egyes portálok már felvetették, hogy a kutató – akit a Szegedi Biológiai Központban 1985-ben egyszerűen „leépítettek” – esélyes lehet Nobel-díjra is.
Talán azonban mégsem a nemzeti érzés dominál a készülődésben. Senki sem vitatja, hogy a Szputnyik V oltás lehet hatékony. Miután januárban végre lezárják a klinikai tesztek harmadik fázisát, és publikálják a kutatási eredményeket, a nemzetközi tudományos közösség akár el is fogadhatja, sőt, az orosz vakcina esetleg megkaphatja az európai gyógyszerügynökségi bejegyzést is. Így a magyar gyártmányú termék teljesen egyenrangú lehet bármelyik másik befogadott vakcinával, azaz ugyanúgy lehet rá uniós forrásokat költeni, mint például a Pfizer-BioNTech-védőoltásra. Egyelőre nem tudjuk: nincs értékelhető dokumentáció. Az viszont nyilvánvaló, hogy
az oltóanyagra még éveken át lesz kereslet, hiszen a WHO is arra számít, hogy az egészséges fiatalok többségének a vakcinára legalább 2022-ig várnia kell.
A magyar gyógyszergyárak ismert szereplők a világpiacon, nevük számos országban jobban cseng, mint az orosz gyártóké. Üzletileg talán bejöhet.
Ám a fény még távol van az alagút végén. Hosszú és nehéz tél áll előttünk.
