Szlovákia választott

- Bár Fico győzött, valószínűleg mégsem tud kormányt alakítani. Egyszerre nyertese és vesztese a választásoknak?

– Egyértelmű Fico sikere: pártja, a Smer öt százalékkal többet ért el, mint 2006-ban. Elsősorban nacionalizmusa, populizmusa miatt. De ez a politizálás lett a veszte is. Az utóbbi hónapokban Robert Fico egyre radikálisabb magyarellenes hangot ütött meg, átvette koalíciós társainak vad, agresszív retorikáját. Ám ezzel épp őket gyengítette. Mečiarék kiestek a parlamentből, a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) pedig épphogy átvitte a lécet. Slota meg is vádolta Ficót: szándékosan „elszipkázta” az SNS szavazóit.

- Pedig úgy tűnt, a „magyar kártya” nyerő lapja lesz a szlovák kormánypártoknak. Miután a magyarországi parlament elfogadta a kettős állampolgárságról szóló törvényt, Szlovákiában fokozódott a magyarellenesség, és ugrásszerűen megnőtt Fico és Slota támogatottsága.

– Ez igaz. Csakhogy a riogatás a magyar veszéllyel nem vált akkora mozgósító erővé, mint Ficóék gondolták. Pedig Slota azzal is rémisztgetett, hogy Magyarország fegyveres revízióra készül, a magyar hadsereg már sorakozik a határnál. Szerencsére ezt sem a felvidéki magyarság, sem a szlovákok többsége nem vette túl komolyan.

- A szlovák parlament mégis visszavágott a magyar külpolitikának, amikor úgy döntött: megfosztják a szlovák állampolgárságtól azokat, akik más ország állampolgárságát felveszik. Bugár Béla ennek kapcsán nyilatkozta: „Aki nem számított a szlovák retorzióra, az nem való politikusnak.” Netán Orbán Viktor politikai alkalmatlanságára célzott?

– Bugár Béla sokszor hangsúlyozta: nem a szlovákokkal szemben, nem ellenük harcolva kell kivívni a magyar kisebbségi jogokat. Bugárék azért is léptek ki tavaly a Csáky Pál-féle Magyar Koalíció Pártjából (MKP), mert úgy gondolták: az etnikai elkülönülés nem megoldás. Ám a Fidesz nyilvánvalóvá tette: egyedül az MKP-t tekinti szövetségesének. Ezzel azt is jelezték, számukra a Híd-Most nem legitim képviselője a felvidéki magyarságnak. Amikor Martonyi János még külügyminiszter-jelöltként Szlovákiába látogatott, a Híd vezetőivel nem is volt hajlandó találkozni. Csakis Csákyval egyeztetett. És Orbán Viktor miniszterelnök is csak az MKP vezetőjével tárgyalt a szlovákiai választások előtt. Ez egyértelmű üzenet volt a Fidesztől, kire kellene szavazniuk a felvidéki magyaroknak. Megdöbbentő volt az is, mennyire szervilisen szolgálták ki egyes magyarországi médiumok ezt a koncepciót. Csákyt többször is meghívták különféle televíziókba, a köztévébe is, ahol ellenvetés nélkül hagyták, hogy kijelentse: az MKP az egyetlen szlovákiai magyar párt, a Híd-Most pedig az árulók gyülekezete.

- Ezek után még meglepőbb, hogy Csákyék kiestek a parlamentből, a Híd-Most viszont nyolc százalékkal bekerült.

– Bevallom, én sem számítottam arra, hogy az MKP még az öt százalékot sem éri el. Hatalmas kampányrendezvényeket szerveztek, látványosan végigvonultak a magyar településeken. Mindenütt azt szajkózták: áruló, aki Bugár pártját támogatja. Meg voltam győződve arról, hogy a dél-szlovákiai magyarok az MKP-ra szavaznak. Ehhez képest Komáromban meg Dunaszerdahelyen több mint hatvan százalékot kapott a Híd. A magyarok közül utólag sokan elmondták nekem: dacból szavaztak, így akartak tiltakozni az MKP nyomulós, kiszorító politikája ellen.

- Egyben leszavazták Orbán „nemzetegyesítő” szándékát is?

– Nem vagyok biztos abban, hogy Budapesten jól mérik fel a mi helyzetünket. Nem olyan rossz magyarnak lenni Szlovákiában, mint ahogy azt a magyarországi jobboldal és szélsőjobb sugallja. A magyar kormány úgy kezel minket, határon túliakat, mint ha egyforma világnézetűek lennénk. Holott köztünk is vannak liberálisok, baloldaliak, konzervatívok. Szeretnénk is megőrizni demokratikus sokszínűségünket. Az anyaország vezetői azonban arra akarnak kényszeríteni, hogy szerveződjünk egységbe, küzdjünk együtt az „elnyomó szlovákok” ellen. Sokszor próbáltuk már elmagyarázni: a szlovákok többsége európai szellemben, békésen akar velünk élni. A Fico-kormány leváltása ezt a vágyat is jelképezi.

- Ficónak viszont az az érdeke, hogy hatalmon maradjon. Miért ne találhatna koalíciós partnert a szlovák jobbközép pártok között is?

– A választások előtt ezek a pártok megállapodtak egymással: nem vállalnak kormányzást Ficóval. A Híd is erről nyilatkozott. Egyedül Csáky Pál nem zárta ki az együttműködést a Smerrel. Az MKP elnöke azt mondta: ha Slota nem lesz benne az új kormányban, ő hajlandó Ficóval koalícióra lépni. Az MKP kettős politikája is a párt ellen hangolhatta az itteni magyarokat. Sokan szemére is vetették Csákynak: miközben folyton támadta Ficót, a hatalom érdekében összeállt volna vele. De hangsúlyozom: a mostani választás eredménye többet jelent egy kormányváltásnál.

- Csak nem „forradalom” ez is?

– Dehogy! Inkább „földrengés”. Véget ért egy korszak azzal, hogy Vladimír Mečiar kikerült a parlamentből. Ő a politikai erőszak és a szélsőséges nacionalizmus szimbolikus alakja lett. Szellemi utóda, Ján Slota továbbra is bent van ugyan az országgyűlésben, de már csak ellenzékben. Többé nem politikai főszereplő, és ez óriási dolog. Az is nagy fordulat, hogy a kormányban újra helyet kaphat magyar párt. Méghozzá olyan, amelynek szlovák tagjai, szlovák szavazói is vannak. Ez voltaképpen visszatérés a rendszerváltás liberális szellemiségéhez, a szlovák–magyar szolidaritás eszményéhez. 1990-ben a szlovák Nyilvánosság az Erőszak Ellen és a Független Magyar Kezdeményezés közös listán indult, és kormányra is került. Egyébként akkor is az volt Pestről a reakció, hogy itt valami szörnyű nemzetárulás történt, mert tisztességes felvidéki magyar nem áll össze szlovákokkal.

- Visszatérve: Fico kijelentette, hogy a szlovák jobbközép pártokból „összeragasztgatott” koalíciónak egy évet sem ad. Tény: nehéz elképzelni – mondjuk – a kereszténydemokratákat és a liberálisokat egy platformon.

– Hogy az egyik itteni politikai elemzőt idézzem: „Egy ragasztvány is sokkal jobb, mint a Fico-kormány.” A volt miniszterelnök a csőd felé kormányozta az országot. Szociális államot akart megvalósítani, anyagi fedezet nélkül. Szakemberek kiszámolták: felelőtlen, osztogató gazdaságpolitikájával másfél év múlva a görögök sorsára juttatta volna Szlovákiát. Ehhez jött hozzá az elképesztő mértékű állami korrupció, az eurómilliárdos csalások. A szavazók Fico megbuktatásával azt is kifejezték: a politikai erkölcstelenséget sokkal nagyobb veszélynek tartják, mint a „magyarkérdést”.

- Mit gondol: az új szlovák koalíció visszavonja-e majd a nyelvtörvényt és a magyar kettős állampolgársággal kapcsolatos ellenintézkedéseket?

– Nem hinném, hogy az új parlament már az első ülésein újratárgyalná ezeket. Ám azt mindenképpen remélhetjük, hogy nyugodtabbá, higgadtabbá válhat a szlovák–magyar viszony. Ehhez persze az anyaország együttműködése is kell. Fontos, hogy a magyar kormány ne politizáljon a magyar kisebbséggel szemben. Ne akarjon helyettünk dönteni a sorsunkról. A történelmi konfliktusok kiélezése helyett a megbékélésnek kellene esélyt adni.