Svájci tolonc-törvény: automatikusan kiutasítják az elítélt külföldieket

A svájciak többsége, 53 százalék döntött a vasárnapi népszavazáson úgy, hogy vezessék be országukban Európa legszigorúbb idegenrendészeti törvényét. Az eredmény meglepő, hiszen az alpesi országot világszerte mint a türelem, a befogadás szigetét tartják számon. Nálunk is: Svájc 1956-ban kereken 25.000 magyar menekültet fogadott be, arányosan jóval többet, mint más, sokkal nagyobb országok. És azóta is: a világ közeli és legtávolabbi tájairól idemenekült üldözöttek tömegének nyújtottak menedéket, sőt, oktatást, tisztes megélhetést.

Lehet, hogy túl nagyvonalúak voltak? Erre utalnak a rendőrségi jelentések, a bűnözési statisztikák. Balkáni bűnbandák működnek a svájci városokban, többnyire ezek állnak a prostitúció, a kábítószer-kereskedelem, sok erőszakos bűncselekmény mögött. Ez, párosulva a világgazdasági válságnak még a gazdag Svájcot is elérő kihatásaival hasonló hatást váltott ki, mint Európa-szerte: rendre erősödik a populista szélsőjobb. Képviselője a Svájci Néppárt, (SVP), amelynek sikere egy dúsgazdag zürichi üzletember, Christoph Blocher nevéhez fűződik. Blocher 1993-ban sikeres népszavazást kezdeményezett a terv ellen, hogy az ország csatlakozzék az az Európai Gazdasági Térséghez, majd kivívta, hogy pártja 2003 óta a legerősebb frakció a berni parlamentben. A SVP kezdettől fellépett a külföldiek bevándorlása, az országban élők integrálása, jogaik kiterjesztése ellen. Világszerte megütközést keltett, amikor a párt – éppen egy éve – az általa kezdeményezett népszavazáson elérte, hogy ne legyen többé szabad muszlim imaházakat építeni Svájcban.

Az SVP most, felhasználva a bűnözési statisztikákat, egyúttal erősen felnagyítva a veszélyt, eltorzítva a képet szállt síkra azért, hogy az elítélt külföldieket minden további eljárás nélkül, automatikusan utasítsák is ki az országból. Költséges, hatékony propaganda-kampányuknak is szerepe volt abban, hogy az európai viszonylatban példátlanul szigorú rendszabály nem csak a hagyományosan konzervatív németajkú kantonokban, de az általában liberálisabb francia területeken is erős támogatásra talált.

Míg szociáldemokraták és a Zöldek határozottan elutasították a tolonc-törvényt, a polgári középpártok – a közhangulat ismeretében – arra szorítkoztak, hogy mentsék a menthetőt: az ő javaslatuk szerint az elítéltek kiutasításáról egyéni megítélés alapján és csak súlyos esetekben lehetett volna csak dönteni. Annál is inkább, mivel a most tervezett rendszabály ellentétben áll a nemzetközi joggal: a Svájc által is aláírt emberjogi egyezményekkel csakúgy, mint az EU-nak az emberek szabad mozgásáról szóló rendelkezéseivel, amelyekhez az alpesi ország (akárcsak az Unió szinte minden döntéséhez) ugyancsak csatlakozott.

Az Unióban csak Nagy Britannia és Németország hozott eddig hasonló jogszabályt. A britek legalább 1 évre ítélt külföldieket utasíthatnak ki – ám a szocialista Tony Blair alatt hozott törvényt eddig nem alkalmazták. A németeknél 3 éves szabadságvesztéstől utasítható ki a külföldi – de minden egyes esetben bíró dönt. Azaz nem fordulhat elő, amit most a svájci döntés elvben lehetővé tesz: hogy egy évtizedek óta Svájcban élő család egy tagját viszonylag csekély veszélyességű cselekmény, például táppénzcsalás miatt minden tovább nélkül kitoloncolják szülőföldjére, ahonnan politikai okokból menekült el. A szigorú franciáknál, vagy a belgáknál sincs lehetőség arra, hogy olyanokat, akik a bevándorlók második nemzedékéhez tartoznak, az országban születtek és nőttek fel, kidobjanak.

Bernben, Zürichben vasárnap este a rendőrség könnygázzal oszlatta fel az SVP rendszabályai ellen tiltakozó tüntetőket. Simonetta Sommaruga, az ország igazságügyi minisztere szociáldemokrata. Csalódottan nyilatkozott a népszavazás kimeneteléről is bejelentette: munkabizottságot állít fel a pártok képviselőiből, hogy megállapodjanak a jövendő gyakorlati törvényi előírásokról. Miután a szavazás kimenetele kötelező, csak annyit tudott ígérni: el kívánja érni, hogy jelentéktelen ügyek miatt ne toloncolják ki az érintetteket. S többet tesznek majd azért, hogy a menekültek beilleszkedjenek.