Standard: Magyarország stratégiai befolyáshoz segíti Putyint az EU-ban

Oroszország és Magyarország megállapodott arról, hogy együttműködik két új reaktor építésében a Paksi Atomerőműben, amely Budapesttől 100 kilométerre délre, a Duna mellett áll. A memorandumot Moszkvában írták alá Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő találkozóján.

A tervek szerint a VVER 1200 típusú reaktorokat 2023-ban helyezik üzembe, és kapacitásuk egyenként 1,2 gigawatt lesz. Ezzel Magyarország megduplázza nukleáris kapacitását. A kormány azt reméli, hogy ezzel hosszú távon csökkentheti az energiaárakat. Az ország már ma is szükséglete 40 százalékát fedezi nukleáris áramból.

A Paksi Atomerőművet a nyolcvanas években építették szovjet technológiával. A magyar parlament által már 2009-ben elhatározott bővítéshez az eredeti tervek szerint tendert kellett volna kiírni. De az orosz ajánlat végül is túlságosan csábítónak bizonyult. Moszkva annak érdekében, hogy a megrendelést saját állami konszernje, a Roszatom kapja meg, kész a beruházást 80 százalékban saját, hosszú lejáratú hitelekkel finanszírozni. A költségeket jelenleg 10-12 milliárd euróra becsülik. A hitel legfeljebb 10 milliárd euró lehet, de „kevesebb lesz” – hangsúlyozta Szergej Kirijenko volt orosz miniszterelnök, a Roszatom elnöke.

„Az új reaktorok üzembe helyezése növeli Magyarország energiafüggetlenségét és elősegíti a biztonsági vonatkozások javítását” – mondta Putyin az aláírás után.

Annyira független Magyarország nem lesz, gyanítja Vlagyimir Szlivjak orosz ökológus. „Többnyire az az állam szállítja a fűtőrudakat is, amelyik a reaktort építi” – mondta a Der Standardnak. Tény, hogy a szovjet-orosz VVER-technológiát képviselő összes reaktor az egész világon – 15 országban – a Roszatom dúsított uránt termelő leányvállalatára, a TWEL-re van utalva. Ezért ezek az országok bizonyos mértékig függnek az energia területén Oroszországtól – mondja Szlivjak.

Az Európai Unióban ez lenne az első reaktor, amelyet Oroszország épít. Azok a reaktorok, amelyek Pakson és más kelet-európai országokban működnek, mind a szovjet időkből származnak; a bulgáriai Belenben építendő atomerőmű terve tavaly fulladt kudarcba. Ezért is fontos Moszkva számára, hogy Magyarországon hídfőállást biztosítson magának az EU-ban.

Oroszország az utóbbi időben egyre inkább bevetette energiagazdagságát politikai célokra. Erről tanúskodnak a gázviszályok a szomszédos országokkal, Ukrajnával, Fehéroroszországgal és a Baltikumban. Kijev kurzusváltását, az uniós társulási szerződéstől való elfordulását sok politikai megfigyelő azzal hozza összefüggésbe, hogy Moszkva szankciókkal fenyegetőzött és kedvezményeket ígért a gázárakban. Az EU számára is Oroszország a legfontosabb energiaszállító. Brüsszelben azonban egyre gyakoribbak azok a hangok, amelyek a Moszkvától való túlságos függőségtől tartanak.

Magyarországon a sajtó hevesen spekulál arról, hogy miért éppen egy orosz céget bíztak meg az atomerőmű bővítésével, és nem például a francia Areva-csoportot. Egyik lehetséges magyarázat: az Oroszország és Magyarország közötti gázszállítási szerződés 2015-ben lejár, ezért Budapest számára nem lenne hátrányos jó viszonyban lenni az orosz energiaóriással. A magyar kormány emellett igyekszik diverzifikálni az ország gazdaságát, más szóval bevonni az Európai Unión kívüli befektetőket is.

Tény azonban, hogy még az atommegállapodás sem változtat azon, hogy az EU marad Magyarország legfontosabb partnere. A Kereskedelmi Világszervezet szerint Magyarország exportjának 70 százaléka az Európai Unióba irányul, és csak a kivitel 3,3 százaléka megy Oroszországba.