Sokat ér a csernobili hamu
Több száz év helyett akár néhány évtized alatt földművelésre alkalmassá válhat az a terület, amelyet radioaktív hulladék borított be a csernobili atomerőmű 1986-os felrobbanásakor. Egy ír cég 500 milliós beruházással bioetanol előállításába kezd a legszennyezettebb helyek közelében.
A mai Ukrajna, Oroszország és Fehéroroszország területén hatalmas területek szennyeződtek radioaktív hulladékkal, amikor 1986. április 26-án robbanás történt az akkor még szovjet tagállam Ukrajnában, a Pripjaty és Csernobil városok melletti atomerőműben. Belorusszia területének csaknem egynegyedét érte el a radioaktív szennyeződés, több százezer embert kellett kitelepíteni. Becslések szerint a talaj még évszázadokig alkalmatlan lesz arra, hogy emberi fogyasztásra alkalmas növényeket termesszenek.
Mindez azonban megváltozhat, ha sikerrel járnak azok az ír befektetők, akik a héten a fehéroroszországi Minszkbe utaztak. Céljuk, hogy tető alá hozzanak egy egyezményt a hatóságokkal egy 40 ezer négyzetkilométeres terület hasznosításáról, ahol bioüzemanyag-növényeket termesztenének. Az elképzelés szerint a cukorrépa eltárolná magában a radioaktív cézium- és stroncium-izotópokat, felgyorsítva a talaj regenerálódását. A Greenfield Project Management a növényből kinyert bioüzemanyagot Európa-szerte értékesítené.
A cég részéről Basil Miller a New Scientistnek úgy nyilatkozott: az autósoknak nem kell attól tartaniuk, hogy sugárzó anyag kerül a tankba. Miller szerint az eljárás során ártalmatlan etanolt állítanak elő. A fennmaradó radioaktív anyag atomerőműben elégethető, aztán ugyanúgy kezelhető, mint az erőművi atomhulladék. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakértője azonban úgy látja, a helyzet korántsem ilyen egyszerű. Noha az alkohol kivonása desztillációval veszélytelen eljárás, Didier Louvat szerint a sugárzó anyag feldolgozására sem Fehéroroszországban, sem Írországban nincs meg a megfelelő háttér. A cégnek gondoskodnia kell a biztonságos tárolásról, amíg nem talál erre megoldást.
A Greenfield első üzeme a tervek szerint jövőre épül fel Mozir városában, 500 millió eurós beruházással. 2011-től évente félmillió köbméter termény feldolgozásával 700 millió liter bioüzemanyag állítható elő. Később akár további tíz üzem épülhet. Összehasonlításul: az EU bioüzemanyag-célkitűzései 25 milliárd literes rendelkezésre álló mennyiséggel számolnak 2020-ban. Andrej Savinkh, Fehéroroszország genfi ENSZ-nagykövete szerint 20-40 évre rövidülhet a talaj helyreállításának egyébként több száz éves folyamata.
Az érintett területeken a sugárzás ellenére ma is folyik földművelés. A gazdák a növények legártalmasabb részeit - a gyökeret és a szárat - komposztként hasznosítják. Egy felmérés szerint több ezren lehetnek azok, akik a magukhoz vett étellel sugárveszélynek vannak kitéve.
Fehéroroszország kormánya többször kinyilvánította: a talaj megtisztítása a legégetőbb feladat az ország számára. Csernobil ugyan Ukrajnában található, ám közel fekszik a belorusz határhoz. A szélirányban fekvő Fehéroroszország szenvedte el a legnagyobb károkat, a radioaktív szennyezés 80 százaléka itt hullott le.
