Sepp Blatter öröksége

Csaknem félévszázada mindenki tud arról, hogy a FIFA és elnökei, vezető beosztottjai korruptak, adócsalók, pénzmosók, milliókat tesznek zsebre. Mégis hallgatott mindenki. Néha ugyan volt egy ejnye-bejnye, de a világ akkor is félrefordította a fejét, amikor egy svájci bíróság Jo?o Havelange korábbi elnök bizonyított korrupció miatti börtönbüntetésétől is eltekintett 2,5 millió sikkasztott frank ellenében.

Ám most jött az USA igazságügy-miniszter asszonya, Loretta Lynch, és kimondta mindazt, amit eddig is tudtunk: a FIFA korrupt bűnszövetkezet. Nem csak kimondta. Tett is ellene: letartóztattatta a vezetőség hét tagját, köztük két alelnököt, kezdeményezte kiadatásukat az Egyesült Államoknak, és vádat emelt további hét FIFA-vezető ellen. Bejelentette: „Ez még csak a bemelegítő további akciókhoz világszerte.”

Nos, újraválasztása után két nappal lemondásra kényszerült Sepp Blatter, a FIFA elnöke, és nem meri kitenni a lábát Svájcból, mert fél a letartóztatástól. (Svájc nem adja ki saját állampolgárait.) Nem mert elmenni szombaton Berlinbe a BL-döntőre, sem előtte pénteken Kanadába a női vb megnyitójára. Kénytelen volt képernyőn, Zürichből végignézni, hogy esküdt ellensége, Michel Platini adja át a kupát a nyertes Barcelonának, az arany- és ezüstérmeket a játékosoknak. És nem ő végezhette el a kezdőrúgást a női vb-n, holott „a női labdarúgás nekem köszönheti létét”. (Ez egyébként még igaz is.) Ott ül egy tóra néző zürichi szobában az örökmozgó Blatter, aki korábban évi 221 napot volt úton szerte a világban, luxusszállókban lakott és milliókat osztott szét hívei között.

Volt miből. A FIFA tavaly csaknem háromezermillió dolláros forgalmat bonyolított le. Bevételei világcégekkel kötött szponzori szerződésekből, tévéközvetítések jogának eladásából származnak. Blatter és csapata ezzel a pénzzel gazdálkodott. Az évek során kiépítették az úgynevezett FIFA-demokráciát. Ennek alapja, hogy függetlenül taglétszámtól, labdarúgói teljesítménytől mind a 209 tagállamnak nemzetközi fórumokon egyformán egy szavazata van. Blatter módszere: lehetőleg minél több tagállamot beszervezni, Afrikában, Ázsiában, Dél-Amerikában, bőkezűen támogatni őket, vezetőiket anyagilag lekötelezni maga mellett. Ennek értelmében minden tagállam szövetsége 250 ezer dollárt kap évente a FIFA-tól. A szegény országoknak ez nagy pénz, a gazdag szövetségek esetében jelentéktelen. De mivel a felhasználás a tagállamokra van bízva, lehetőséget ad a vezetők korrumpálására, Blatter melletti elkötelezésükre. Most, a választások előtt a FIFA-elnök megtoldotta adományát szövetségenként egymillió dollárral. Megokolás: a brazíliai vb közvetítési díjai nagy többletbevételt hoztak.

De persze amíg a „FIFA-demokrácia” tagállamai között szétosztott dollárok játékpénznek számítanak, addig a vezetők – Blatter környezete – milliókkal dobálóznak. Az amerikai FBI és a svájci államügyészség akciói óta naponta olvashatunk arról, hogy FIFA-vezetők hogyan adtak el milliókért vb-rendezési jogokat Dél-Afrikának, Oroszországnak, Katarnak.

Sőt felröppent hírek szerint a németek is „besegítettek” a 2006-os vb rendezési jogának megszerzésébe. Igaz, itt a módszerek „árnyaltabbak” voltak, de az eredmény hasonló volt: az FC Bayern barátságos, bemutató mérkőzéseket játszott Máltán és Thaiföldön. Az persze véletlen volt, hogy mindkét ország szövetségének megbízottja szavazati joggal rendelkezett a vb rendezési jogát meghozó bizottságban. A szavazás előtti héten a Bundestag illetékes bizottsága 1200 páncélos eladását engedélyezte Szaúd-Arábiának, amelynek képviselője ugyancsak véletlenül bizottsági tag volt. És a véletlenek sorába tartozik az is, hogy az új zélandi Charles Demseynek pont a szavazás előtt kellett a mosdóba mennie, és mire visszajött, megvolt az eredmény, 12:11 arányban Németország nyerte el Dél-Afrika előtt a rendezés jogát...

Egy újságíró megkérdezte Blatter bizalmasát, szóvivőjét, Walter de Gregoriót: most mivel foglalkozik a FIFA lemondott, de még mindig hivatalban lévő elnöke? A válasz: „Sepp Blatter régóta tervezett, de idő hiányában be nem fejezett reformterveinek megvalósításán dolgozik. Ezek: az elnöki mandátum korlátozása két periódusra; az elnök és a Végrehajtó Bizottság (VB) tagjai tiszteletdíjának nyilvánosságra hozatala; a FIFA vezető szervei munkájának transzparenssé tétele; a FIFA vb-tevékenységének áttekinthetővé tétele; a struktúra átdolgozása, a merev egy tag, egy szavazat árnyalása.” Csupa olyan kívánság, amelyről Blatter hallani sem akart évtizedek óta.

Blatter persze nem azonnali hatállyal mondott le, csak azt jelentette be, hogy nem pályázik az elnöki posztra a FIFA rendkívüli közgyűlésén, amelyre az év végén kerül sor. Addig lesz ideje eltakarítani a terhelő adatokat, egyeztetni társaival, hogy ki mit mond a bíróság előtt és a sajtónak.

Aktuális téma természetesen az utódlás kérdése. Korábban Michel Platini volt a fő esélyes, de azzal, hogy korábbi bejelentése ellenére nem mert indulni Blatter ellen, és három elnökválasztáson sem volt képes hiteles ellenjelöltet állítani a svájcival szemben, eljátszotta hitelét. No meg: annak idején lelkesen támogatta Katar nevezését, minek következtében – persze ez is csak véletlen – a fia vezető állást kapott a Katar Befektetési Társaságnál. Így az utódkeresés elhúzódik. De abban dönteni kell, hogy az UEFA beváltja-e Platini fenyegetését, miszerint az európai kontinens 53 tagja bojkottálja a moszkvai vb-t. Kétségtelen, hogy egy olyan vb, amelyen nem vesznek részt mások mellett az angolok, németek, spanyolok, hollandok, olaszok, meggondolásra késztetné a FIFA szponzorait és a tévéállomások vezetőit: érdemes-e milliókat fizetni olyan mérkőzésekért, amelyekre senki sem kíváncsi?

Ötlet tehát van, de egyelőre Blatter is van, nagy összefogás ellene pedig nincs. Ha valaki nagyon szabadjára engedi a fantáziáját, még azt is elképzelheti, hogy a minden idők Blattere decemberben kiáll a közgyűlés elé: „Mindent meggondoltam, mindent megfontoltam, nem mondok le.” A küldöttek felállva, hosszan tapsolnak. Az ajtóban pedig miniszoknyás, oroszul beszélő csinos lányok osztogatják a következő labdarúgó-vb prospektusát: „Látogasson a Novoszibirszkbe, ahol nyáron sincs 35 fokos meleg.”