Sáros ünnep a Dunaszigeten

A bécsi Dunasziget évente egyszer három napon át ünnepel. Az idén a szokatlanul heves júniusi esőzés kis híján elmosta a rendezvényt. Az utolsó pillanatban sokak örömére zöld jelzést kapott a fesztivál. A hétvégén egy másik kedvelt bécsi rendezvénysorozat is indul, az Operafilm fesztivál a Városháza előtt. Ha mégis esik, a múzeumok védelmet és megfelelő kikapcsolódást nyújtanak.

2009. június 26., 11:58

Negyedszázada az akkor éppen elkészült Dunaszigetre szervezett a Bécsi SPÖ örömünnepet, ismert együttesek fellépésével. Tizenötezer főnyi közönséget vártak – 160 ezren jöttek. Azóta a fesztivál hihetetlen méreteket öltött: a három nap alatt három millióan is megfordulnak itt. Az idén 2000 művész kémlelte az eget, vajon eláll-e az eső, sikerül-e megmenteni mind a 13 színpadot.
Egy nappal az ünnepélyes megnyitó előtt kitisztult az ég, bár aki zavartalanul élvezni akarja a programokat, nem árt, ha gumicsizmát húz.

A

programönmagáért beszél, ám a helyszínről nem árt néhány szót ejteni

A szigetet eredetileg a nyolcvanas évek elején a Nagy - és az ekkor kialakított Új Duna közé építették, a folyó fő áramlatának kettéosztása, s ezzel az árvizek fékezése miatt, tulajdonképpen folyamszabályozási okokból. Az már csak a ráadás, hogy a

Donauinselrengeteg szabadidős lehetőséget kínál. Sportolás, piknikezés, külön e célra kialakított helyeken grillezés, éjszakai bárok, mulatók, kisebb és nagyobb vendéglátóhelyek férnek meg egymás mellett Közép-Európa e legnagyobb, 22 kilométer hosszúságú, keskeny szabadidő-szigetén. Az átadás utáni első ünnep hagyománnyá vált, az ifjúság díjazza, hogy ilyenkor (tavaly kivételesen szeptemberben, az idén ismét június utolsó hétvégéjén) kivilágos kivirradtig biztosított az önfeledt tombolás sok tucat zenekar fellépésével.

Maga a sziget 3,9 millió négyzetméter területű, s 2,7 millió négyzetméter víz öleli körül. Egy-egy szép napon 200 ezren is megférnek rajta, s a nevezetes szórakozóhelyek, a Copa Cagrana, avagy a Sunken City nem panaszkodhat vendéghiányra. A Donaupark különleges növényzetével arat sikert, s az itt megépített Donauturm - már megint egy torony - nem csak a turisták kedvence. Tetejéről szép a panoráma, igaz, a toronyházak megépítése óta már nem akkora szenzáció. Tény, ez itt a legmagasabb, 252 méter, ennél alacsonyabban van az étterem, amely forog is, ahogyan az illik.
A fesztivál jelentős gazdasági vállalkozás is: a bécsi SPÖ nagyjából hatmillió eurót költ rá, a bevétel 40 millió körül van, pedig nincs belépődíj. Költeni azért van mire: a ráfordított összeg úgy ahogy van visszajut a bécsi gazdaságba. A péntek esti ünnepélyes megnyitó előtt mindenki bízik az égiekben; a meteorológiai intézetkülön előrejelzést készít.
Egy másik kedvelt nyári program is indul: a Filmfesztivála Városháza előtti téren.

Amikor 1991-ben először meghirdették, még kifejezetten a Herbert von Karajan által vezényelt operaelőadások, koncertek filmfelvételeinek vetítése volt a cél. Ehhez szerezte be Karajan özvegye és a Mester hátrahagyott birodalmát gondozó alapítvány a megfelelő támogatásokat, engedélyeket, emiatt állt csatasorba a Sony a legkorszerűbb technikával, és segített be a Városháza a szervezéssel, a karácsonyi vásárokon bevált nemzetközi étterem- bódévilág megteremtésével. Tíz évig kitartott az eredeti koncepció, s csak 2002-től változott a program súlypontja. A közönség szelíd nyomására ettől kezdve fokozatosan bekerült az operett, és más, könnyebbnek nevezett műfaj is. Ma már Lehár- avagy Kálmán Imre egyveleg, musical, sőt dzsesszkoncert is szerepel a műsorban, sőt, előfordult, hogy a Rathaus előtti tér ausztriai ősbemutató helyszíne volt: a Diótörő Maurice Béjart-féle feldolgozását itt láthatta először osztrák közönség.

A két nyári hónapban a sötétedés után kezdődő vetítésekre szezononként összesen öt-hatezren kíváncsiak, igaz, ez a zenehallgatás, filmnézés eltér a megszokottól. Van, aki tudatosan, kezében a programfüzettel, előre kiválasztott eseményre érkezik, párnával, pokróccal felszerelkezve. Mások éppen csak benéznek, s ha figyelmüket leköti a vetítés, akkor maradnak. Sokan inkább enni, ismerősökkel beszélgetni jönnek a térre, de ha már ott vannak, kezükben egy pohár sörrel beülnek a vetítésre is. Semmilyen szabály nincs, a jövés-menés valahogy nem zavarja a hatalmas téren azokat, akik figyelnek az előadásra. A zenébe beletanulás egyik remek módszere ez: akinek itt, egy-egy nyári éjszakán e varázslatos környezetben megtetszik például az éppen játszott opera, lehet, hogy télen bemerészkedik a Házba, és besorol a komolyzene rajongói közé.
Az idén Haydn, Händel és Mendelssohn művei alkotják a súlypontot; a program online és a helyszínen ingyen beszerezhető műsorból egyaránt jól követhető.

A hétvége – ahogyan erről a szervuszausztria.hu beszámolt – egy különleges

fraknói koncerttel indul, amelyet nem befolyásol az időjárás Ugyanígy a bécsi múzeumokis várják a látogatókat.