Rosta legkésőbb az első év végén
Októberig még szelídülhet a terv, ha azonban így marad, akkor az ausztriai egyetemek hallgatóival megtörténhet az elképzelhetetlen: visszasírják az előző minisztert, aki ellen pedig eleget tüntettek. Beatrix Karl, a Brüsszelbe távozott Johannes Hahn utóda ugyanis az egyetemek kétségbeejtő túlzsúfoltságán újabb felvételi korlátozással kíván segíteni.
Nem a felvehető hallgatók létszámát csökkentenék, hanem az első, illetve a második szemeszter után valamiféle rostavizsgát iktatnának be, s az eredménytől tennék függővé, folytathatja-e tanulmányait a delikvens. A részletes tervet októberben terjeszti elő a miniszter asszony, s az új rend 2011-től lép életbe. Ugyanakkor a kormány már döntött arról, hogy a bécsi, salzburgi és klagenfurti egyetemek általában megrohamozott publicisztika fakultásaira eleve kevesebb elsőéves vehető fel. Az érvágás nem csekély: 40 százalék a csökkentés. (Ez a szak igen népszerű a nyelvi problémákkal nem küzdő német diákok körében.)
Az új elképzelés egyben azt is jelenti, hogy a felsőoktatási tárca már nem kizárólag az osztrák egyetemeken tanuló német diákokat okolja egyes szakok zsúfoltságáért. Eddig a túljelentkezések visszaszorítására az volt a módszer, hogy ha egyik-másik fakultáson ilyesmit észleltek, határt szabtak a külföldi diákok felvételének. A szakértők szerint a rostavizsgák új rendje egyben alkalmas lenne az egyetemi oktatás színvonalának emelésére is.
A tervet támogatók fontos érve, hogy az egyetemisták így legkésőbb az első tanév után maguk is tisztán láthatják saját képességeiket. Másrészt az egyetem jobban tud tervezni.
Egyelőre nem tudni, melyek lesznek a vizsga kritériumai, s milyen előírásokat célszerű törvényben rögzíteni. A rostavizsgák általában átláthatatlanok, nem ilyesmire gondol a miniszter asszony, aki azt sem zárja ki, hogy lesznek egyéb korlátozások is. Vannak ugyanis olyan szakok, ahol a helyhiány az oktatás színvonalát befolyásolja, például, ha a hallgatónak laboratóriumi gyakorlatot kell biztosítani. Ilyen szakokon e lehetőséghez kell igazítani a felvehető diákok létszámát. Erről azonban még nincs döntés – teszik hozzá illetékes körökben.
Nem tudni, hogyan orvosolják azt a problémát, hogy a kieső diákok gyakorlatilag elveszítenek egy tanévet. Emiatt vannak, akik a felvételi vizsgát tartják korrektebb megoldásnak. Mások azzal érvelnek, hogy a teljes szemeszter, sőt akár két szemeszter alatt nyújtott teljesítmény pontosabb megítélésre ad lehetőséget.
Egy biztos: az érintetteknek ez sem fog tetszeni, szóval újabb tüntetések várhatók. Hacsak a fiatalok bele nem fáradtak a meglehetősen értelmetlen harcba. Ilyen jelek is vannak. Az új rendszerről kiszivárgott hírek nagyon lanyha tiltakozást váltottak ki: az első meghirdetett gyűlésen mindössze hetvenen voltak.
