Rendhagyó állatkerti séta
Tegye a kezét a szívére a kedves olvasó – hacsak nincs kisgyermeke: mikor járt utoljára állatkertben? Most jól alkalom nyílhat: Schönbrunnban, Közép-Európa e legrégebbi állatkertjében a bécsi Modern Múzeum közreműködésével kiállítás nyílt, amely külön ürügyet szolgáltat egy kellemes sétához a ketrecek között.
Trouble in Paradise – tudatosan hagyták meg a szervezők az angol címet, érzékeltetve, hogy a téma világméretű. Két, beltéri installációiról ismert osztrák alkotó, a Steinbrener/Dempf duó a természet rombolásának problémáját vette célba, éppen itt, a Schönbrunni Állatkertben (www.zoovienna.at), amely idillikus környezetben mutatja be az állatvilágot.
Olajkút a pingvinek medencéjének partján; autóroncs a rinocérosz fürdőhelyéül szolgáló mesterséges tóban; veszélyes hulladékot tartalmazó hordó az óriás akváriumban; egyáltalán nem odaillő alpesi kunyhó az elefántok birodalmának szélén; kidobott fürdőkád a krokodilok úsztatójában: a természetes környezetben az ilyesmi mindennapos.
Itt, az állatkert steril világában ez mindeddig elképzelhetetlen volt: pár évvel ezelőtt Dagmar Schratter még felháborodottan utasított volna vissza mindent, ami zavarhatná az állatok nyugalmát. Azóta azonban a természeti környezet, részben klimatikus okokból, de az emberek gátlástalan viselkedése miatt is egyre romlik. Ezért változott meg az igazgatónő véleménye, ezért engedte be Christoph Steinbrener és Rainer Dempf figyelemfelkeltő szobrait.
A közönséget meghökkenti a látvány. Az állatok azonban mintha észre sem vennék a nem odaillő tárgyakat. Sőt, a pingvinek boldogan másznak fel az olajkút vasállványzatára, a rinocérosz közönyösen kerülgeti a piros autót, a krokodil felfedezőútra indul a kád belsejébe.
Csak éppen a természet nem olyan, mint kellene, s ha az emberek nem vigyáznak, ha továbbra is rossz helyen próbálnak felesleges holmijuktól megszabadulni, a romlás visszafordíthatatlanná válik. Ez a gondolat vezérelte az Állatkert, no meg a Bécs és környéke erdőségeit gondozó hatóság, a Bundesforste AG /www.oebf.at/ vezetőit, amikor támogatták a kiállítást.
A látogató sokat nyer. Örömet okoznak az állatok, jóleső látvány a mindig jókedvű gyereksereg, és gyönyörködtetnek a császár-sárga épületek, amelyek kivétel nélkül műemlékek. A létesítmény szerves része a Schönbrunni Palotakertnek, 1997 óta a Világörökség része.
Mai formájában az állatkert 1752-ben jött létre – ehhez a dátumhoz mérik a hivatalos születésnapokat, amelyeket, különösen ha kerek a szám, a bécsiek kiadósan és sok ötlettel ünnepelnek. I. Ferenc István, Mária Terézia férje volt az, aki saját gyönyörűségére, unaloműzés és kutatás céljaira létrehozta a menazsériát, miután tíz évvel korábban a török követtől tevét kapott ajándékba. Ehhez újabb adomány jött a hollandoktól, egy orrszarvú.
Mivel a mégoly nagy Schönbrunnban sem találtak szakszerű elhelyezést számukra, a palotától kissé távolabb alakították ki a megfelelő helyet számukra. Ezen a parkosításból kimaradt területen már 1568-tól éltek szabadon vadállatok, kitéve a gyilkolásnak. I. Ferenc István nem sokáig őrizte meg saját magának a látványosságot: 1779-ben az akkor már Nicolas Jadot de Vill-Issey eredeti terve alapján megépített kertet megnyitották a nagyközönség előtt is. A középső körből sugarasan kialakított 12-es ketrec-elosztás máig magva az azóta alaposan kibővített Állatkertnek, s minden újdonság, bővítés ezt a szerkezetet követi.
Mária Terézia idejében 23 madár és 7 emlős (köztük a két ajándék állat) volt a Zoo lakója: a lotaringiai uralkodóházból származó alapító elsősorban a ritka vízimadarak, indiai fácánok, egzotikus szárnyasok iránt érdeklődött. A fenséges orrokat különben is irritálta volna a ragadozók, húsevők, majmok kellemetlen szaga, így minden ilyesmit eleve kizártak az állatkerti elhelyezésből.
Igazán akkor vált izgalmassá a létesítmény, amikor II. Ferenc császár 1828-ban afrikai zsiráfot importált, vállalva az elképesztő szervezést, költséget és kockázatot, amit a Szudánban befogott, majd Alexandriába szállított óriás állat Ausztriába költöztetése jelentett. Valóságos hisztéria tört ki Bécsben: tömegek zarándokoltak az állatkertbe megtekinteni a hosszúnyakú lényt. Zsiráftorta, zsiráf-frizura és zsiráfkalap, sőt, még a zsiráfról elnevezett kölni is kapható volt ebben az esztendőben Bécsben. Talán a szeretethullám is hozzájárult, hogy a szegény állat egy évvel később, megrendítően ifjan kimúlt.
A Schönbrunni Állatkert azonban ettől kezdve megállíthatatlan fejlődésnek indult, és innen kelteztethető a dilemma: mi legyen az intézmény célja, a tömegszórakoztatás, avagy a kutatás.
Ma e két cél tökéletes összhangban valósul meg, Schönbrunn a különleges szaporítás terén is sikeres, de a közönség körében is népszerű. Bár állami tulajdonban maradt, a magángazdaság szabályai érvényesülnek: az anyagi gondokat szponzorok, állatokat képletesen örökbefogadó keresztszülők enyhítik. No és izgalmas rendezvények, látványosságok, szórakozási lehetőség csábítja költekezésre a közönséget. A belépőjegy árát mostanában emelték. Felnőttektől 14 eurót, 18 éves korig 6 eurót kérnek.
