Prőhle Gergely válasza a Die Presse cikkére
A magyar kormány képviselőinek válaszlevele és kommentárja az osztrák sajtóban az ott megjelent cikkek nyomán nem újdonság. Ezúttal Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára válaszol a Die Pressében címen megjelent cikkre. A romák sorsának Európa-szerte jelentős történelmi jelentősége van. Budapest számos intézkedést hozott – írja Prőhle a Die Presse vendégkommentár rovatában. A cikket az alábbiakban közöljük.
Tiszteletreméltó, amikor egy író történelmi, politikai vonatkozású kérdésekkel foglalkozik, mert az irodalmi eszközök számos esetben elősegíthetik a jobb megértést. Azonban – még a legjobb szándék esetén is – megtörténhet, hogy a szabad, művészi megközelítés még nagyobb zavart kelt, sőt az igazság meghamisításához vezet. És sajnos pontosan ez történt Erich Hackl
Hogyan szántjuk fel a tengert?címen, a Die Pressében megjelent cikkében is. Az ausztriai és magyarországi romák helyzetét személyes sorsokon és aktuálpolitikai eseményeken keresztül bemutató rövid esszéje bár rendkívül hatásos, számos durva túlzást, féligazságot és feltételezéseket tartalmaz. Ezek olyan stíluseszközök, amelyek ilyen kényes társadalompolitikai témák esetében egyáltalán nem szolgálják a megoldást.Közismert, hogy az Európában élő romák sorsa korunk egyik legkényesebb témája, egy történelmi jelentőségű közös ügy. Az egyébként oly gyakran bírált magyar kormány a 2011-es EU-elnökségének idején tudatosan vette fel a napirendbe az európai romastratégiát, amivel számos elismerést aratott. Akkoriban az e kérdéssel foglalkozó államtitkárt Balog Zoltánnak hívták, aki a polgári életben református lelkész. Balog Zoltán elsősorban személyes életútja következtében és nem az aktuálpolitikai kötelezettségei okán foglalkozott azzal a feladattal, hogy segítsen a lakosság hét-kilenc százalékát kitevő magyar romákon.
Vissza a munka világába
Az országhatáron kívül is közismertek egyértelmű állásfoglalásai a rasszizmus minden fajtájával szemben és tevékenysége a romák jobb társadalmi integrációjának érdekében. Ennek eredményeként került be a tantervbe a romák története vagy történt számos intézkedés a generációk óta munkanélküli roma visszavezetésére a munka világába, illetve egy országszerte hatékonyan működő szociális ellátás megszervezésére.
Nem fér kétség ahhoz, hogy Balog, aki időközben az emberi erőforrások minisztere lett, egyik rádióinterjúban félreértelmezhetően nyilatkozott a roma holokausztról, amikor azt akarta mondani, hogy a deportálásokra nem olyan formában került sor, mint ahogyan az a zsidó közösségek esetében történt.
A politikai adok-kapok közepette megtörténhet, hogy neki sem sikerül minden mondata. De emiatt őt és tevékenységét olyan módon pellengérre állítani, ahogyan ezt Erich Hackl tette, csak tévedésnek vagy még inkább politikai ártó szándéknak lehet tekinteni.
Az írók a mondanivaló megfogalmazásában természetesen nagy szabadsággal rendelkeznek, de a romák sorsát és azok becsületét, akik ezzel lelkiismeretesen szembenéznek, nem lehet kockáztatni. A költészet és az igazság ebben az esetben nagyon messze jár egymástól.
(Forrás:
Szervuszausztria.hu)E-mail cím: debatte@diepresse.com.
Fordította: dr. Gonda László
