Öt vagy 11 euró helyett 8 - részletekben
A német politika már évekkel ezelőtt, a kereszténydemokrata-szociáldemokrata koalíció idején hozzálátott a szociális ellátások átszervezéséhez, egyben lefaragásához. Mennyire tarthatók még ezek a jóléti kiadások és mit szolgáljanak? Erről vitáztak most ritka hevességgel a kormányzó konzervatívok és liberálisok az ellenzékben lévő baloldallal.
Gerhard Schröder, az SPD hajdani kancellár már régen a Gazprom jól fizetett tanácsadója, de nevéhez fűződik a szociális ellátásoknak 2003-tól bevezetett átfogó reformja. Megszüntették a munkanélküli segélyt, pontosabban összevonták azt a szociális segéllyel. Egyúttal összeolvadtak a munkát keresők nyilvántartásával és elhelyezésével foglalkozó munkaügyi hivatalok a szociális ellátásokat utaló intézménnyel. A cél az igazgatási költségek jelentős csökkentésén túl: ha minimális színvonalon is, de emberhez méltó életkörülményeket biztosítani minden rászorulónak. Egyúttal pedig minél többüket munkához, keresethez juttatni - különös tekintettel azokra, akik már huzamos ideje szociális segélyből élnek, de munkaképesek.
A veszélyesen növekvő költségvetési hiány miatt hozott intézkedés jelenleg azt jelenti, hogy az ellátásra szoruló 4.7 millió felnőtt havi 359 eurót (azaz kereken 100.000 Ft-ot) kap az államkasszából. Házas –és élettárs, gyermek ill. gyermekek után, azok korától függően, további havi 200-300 euró jár. Tekintettel a németországi lakbérekre, a közüzemi díjakra, a gyermekellátási intézmények áraira és az árszínvonalra általában, ezek az összegek alkalmasint valóban csak létminimumnak tekinthetők. Legalábbis egy olyan társadalomban, ahol a jelentős többség életszínvonala ennél lényegesen magasabb.
Dolgozhat-e a segélyezett?
A reformról hozott törvény egyébként előírja, hogy az alapellátást (kidolgozója, Peter Hartz után a „Hartz IV.”) a nyugdíjakhoz hasonlóan, a drágulás arányában, évente emelni kell. Az Alkotmánybíróság pedig külön ítéletben mondta ki, hogy 2011 január 1-re „a tisztes élet minimumát” biztosító ellátást kell nyújtani a rászorulóknak – különös tekintettel a gyermekek helyzetére.
A vita akkor kezdődött, amikor a Merkel-kormány kereszténydemokrata szociális minisztere bejelentette: szakértőik számításai szerint idén a 359 eurós alapellátás 5 eurós, azaz kevesebb, mint másfél százalékos emelése indokolt. Ez persze az infláció alatt van, de a szakértők nem azt, hanem a „szokásos” kiadások alakulását vették alapul. Nem általában, hanem a társadalom legalacsonyabb jövedelmű 15 százalékánál. Ha – mint eddig – 20 százalékos réteget vennének alapul, már 394 euró jönne ki. Igaz, az emelési javaslatot kiegészítették azzal, hogy kapjanak a jövőben gyermekes családok további kiegészítő összeget, amit a kicsik iskolán kívüli oktatására, iskolai kirándulásaira, sportolására fordíthatnak – hiszen a létminimumból erre nem futja.
Kétmillió szegény gyerek gondja
Lévén, hogy a 4.7 felnőtt mellett 2 millió gyerek részesül e szociális támogatásban, csekély emelésnél is nagy összegekről van szó: csak a gyerekeket szolgáló új „képzési csomag” évi 800 milliót jelent. Míg az ellenzéki, baloldali pártok méltatlannak ítélték a parlament konzervatív-liberális többsége által támogatott 5 eurós emelést és 11 eurót javasoltak, vita folyik a „Hartz IV.” – reform egyéb vonatkozásairól is. A változások megengedték, hogy a segélyt kapók rész-munkaidőben, alacsony bérért dolgozzanak. A konzervatívok szerint ez az egyetlen lehetőség arra, hogy a tartósan munkanélküliek visszakerüljenek a munkaerő-piacra. A szociáldemokraták viszont - mögöttük a szakszervezetekkel – úgy vélik: a nyomott béren, rész-munkaidőben való foglalkoztatás veszélyezteti a dolgozó többség kiharcolt bérszínvonalát.
Tanulságos, hogy miközben a német gazdaság, minden várakozást felülmúlva, rendkívül gyors ütemben növekszik s ezzel a munkanélküliség csökken, a kormány kitart a szigorú takarékosság mellett. Miközben nem adja fel a szociális alapelveket: a támogatások kétség kívül szerények, de a létminimumot biztosítják. Egyébként a kiadások összeállításánál ezentúl nem veszik számításba a dohányzást és a szeszes italokat: e két tétel eddig havi 19 euróval szerepelt.
A két hónapos kötélhúzás után végül megszületett a kompromisszum: a Hartz-IV. jogosultak idén január 1.-ig visszamenően havi 5 eurós emelést kapnak - majd 2012 januárjában további havi 3 eurós többletet, függetlenül a jövőre esedékes emeléstől.
