Oroszország 10 milliárd eurót kölcsönöz a magyaroknak
A mértékadó lengyel lapok és hírportálok mindegyike azonnal beszámolt Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin tárgyalásairól, amelynek eredményeként az oroszok 10 milliárd eurót kölcsönöznek a paksi atomerőmű bővítésére. A tények ismertetésén kívül számos lap értékelést is közölt, és kommentálták a lengyel olvasók is a hírt.
A Gazeta Wyborcza című liberális napilap a Reuters gyorshírére reagálva kiemelte, hogy a paksi erőmű a Magyarországon felhasznált energia 40 százalékát biztosítja. Az oroszok által kölcsönzött összegből két új reaktort épít a Rosatom nevű orosz cég, ezek valószínűleg megduplázzák a paksi erőmű teljesítményét. A lap kiemelte, hogy sem a magyar miniszterelnök, sem az orosz államfő nem hozták nyilvánosságra tárgyalásaik részleteit. Ez a beruházás valószínűleg a legnagyobb lesz a rendszerváltás óta.
A lap internetes kiadásának olvasói azonnal kommentárok özönével árasztották el a hírt. Az egyik olvasó egyenesen azt a kérdést tette fel, vajon ezek után Budapesten nem lett „Függetlenség tere”? (Hasonlóan az ukrán fővároshoz – a szerk.). Mások szerint most aztán Kaczynski (a legnagyobb ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság vezetője, Orbán Viktor egyik legnagyobb tisztelője) bajban lesz, hogyan magyarázza meg híveinek, hogy a testvéri Magyarország, élén a harmadik ikertestvérnek kikiáltott Orbánnal orosz gyarmattá lett.
Sokan tették fel az immár elhíresült kívánságot – „Varsóban legyen Budapest” – kérdésnek, vajon továbbra is így gondolják-e lengyelek ezrei? Mások azt tartják kérdésesnek, hogy egy nemzeti jobboldali folytathat-e ekkora nagyságú és olyan üzletet az oroszokkal, amelyre orosz pénzből, orosz kivitelezővel, orosz üzemanyaggal és bizonyára orosz tulajdonostárssal kerül sor. Volt olyan olvasó, aki „kollaboránsnak” nevezte a magyar miniszterelnököt, egy másik egyenesen orosz ügynöknek.
A Rzeczpospolita című jobboldali lap először a hírt közölte, majd Jaroslaw Gizinski kommentálta cikkében az orosz-magyar szerződést, „A magyarok a Rosatom és a Déli Áramlat között” címmel.
A szerző szerint a paksi atomerőmű két új blokkjának Rosatom általi megépítése Putyin elnök szerint a magyaroknak függetlenséget biztosít, de az energetikai szakemberek és a magyar ellenzék politikusai ellenkező véleménnyel vannak az ügyletről. Szerintük a Déli Áramlat építésének engedélye és egyben a paksi reaktorok felépítése teljes mértékben függővé teszi a magyarokat az energetika terén a Gazpromtól és a Rosatomtól – azoktól a cégektől, amelyeket Moszkva gazdasági befolyásának erősítésére használ Európában. Magyarország az általa felhasznált gáz 75, a kőolaj 80 százalékát Oroszországból importálja.
– Ebben az ügyben az átláthatóság legteljesebb hiánya a feltűnő – mondta a lapnak Krajczár Gyula a Népszabadságtól. – A közvéleménynek semmilyen szakvéleményt nem mutattak be, nem folytattak semmilyen tendert, dacára annak, hogy hatalmas pénzösszegről van szó, és tudni lehetett, hogy legalább öt konzorcium kész lett volna részt venni egy közbeszerzési eljárásban.
Úgy becsülik – írja a Rzeczpospolita –, hogy a paksi építés gigantikus összegbe, legalább 10, de lehet, hogy 15 milliárd dollárba fog kerülni, s akkor ez az ország történelmének legdrágább beruházása lesz. Az eladósodott magyar költségvetés ekkora összeget nem engedhet meg magának, ezért kell a hitel az oroszoktól – a kormányfő kabinetjének főnöke, Lázár János megerősítette, hogy a hitel eléri a 10 milliárd eurót.
A Rosatomnak ez remek üzlet, különösen ha sikerül megszereznie a cseh temelini atomerőmű újjáépítésének megrendelését (a csehek ugyan kiírták a közbeszerzést erre, de a színfalak mögötti információkból az derül ki, hogy az oroszok a favoritok) is.
– Nagyon érdekes, hogy menyire határozott az oroszokkal való együttműködésben az a kormány, amely 2008-ban még azzal vádolta az akkori miniszterelnököt, Gyurcsány Ferencet, hogy „alkotmányos puccsot hajt végre”, amikor az aláírta az első megállapodást a Déli Áramlat építésének ügyében – nyilatkozta a Rzeczpospolitának Sz. Bíró Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia magyar-orosz kapcsolatainak szakértője. Magyarország néhány éve fejleszti gazdasági kapcsolatait az EU-n kívüli országokkal (a „keleti nyitás stratégiája”), ebben fő szerepet Oroszország és Kína játszik. Sz. Bíró szerint ebben a szükségszerűség is szerepet játszik, mert az orosz kapcsolatok hatalmas deficitet mutatnak – 2012-ben a magyar export Oroszországba 3,3 milliárd dollárt ért el, az import 8,3 milliárdot. A szakértő ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy szükségtelen retorika a Budapest által kritizált Európai Unióval szembeállítani a keleti kapcsolatokat.
