Orosz lap: Magyarország úgy döntött, hogy harci felderítő műveletet indít

Dmitrij Labin, a nemzetközi jog professzora a moszkvai nemzetközi kapcsolatok egyetemén (MGIMO) a Kommerszant című tekintélyes napilap online változatának nyilatkozva nem zárta ki, hogy az ukrajnai magyar kisebbség autonómiát kapjon, „mivel ez a kérdés húsz éve vitatéma”. Emlékeztetett arra, hogy Viktor Juscsenko elnöksége idején Kijev megígérte a kulturális autonómia megadását. Hozzátette ugyanakkor, hogy szerinte Magyarország az Európai Unió tagjaként nem fogja összeütközésig vinni a vitát, ráadásul Budapest hangsúlyozta, hogy tiszteletben tartja az 1975-ben aláírt helsinki záróokmányt, amely a határok sérthetetlenségéről is szól – számolt be róla az MTI.

Alekszej Martinov, a Legújabb Államok Nemzetközi Intézete nevű intézmény igazgatója szintén a Kommerszantnak nyilatkozva úgy vélte, Magyarország példáját több ország is követheti, autonómiát követelve az Ukrajnában élő nemzetiségek számára.

Ukrajna ugyanis nem képes biztosítani a nemzeti kisebbségek jogait – tette hozzá.

A Gazeta.ru internetes újság kommentárja szerint bár Moszkva a jelek szerint mégsem vágyik Ukrajna teljes feldarabolására és az ország felének Oroszországhoz csatolására, a precedenst már megteremtette egy szomszédos ország területi újrafelosztására.

„Oroszország után elsőként Magyarország döntött úgy, hogy harci felderítő műveletet indít a nemzeti autonómia ügyében” – írta a Gazeta.ru.

A Komszomolszkaja Pravda cikkírója megjegyzi: „A kijevi juntának felső szinten tettek megjegyzést.” Orbán Viktor kijelentését idézve a szerző úgy véli, hogy az esetleges népszavazásra számítva adnak magyar útlevelet és biztosítanak magyar állampolgárságot a Kárpátalján élőknek. A lap felidézi a Jobbik egyik parlamenti képviselőjének az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének áprilisi ülésszakán elhangzott kijelentését is, amely szerint „a Krím orosz, Kárpátalja magyar”.

A Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap kijevi tudósítója azt írta, hogy az ukrajnai nemzetiségi közösségeknek nem célja a függetlenség kikiáltása azon a területen, ahol élnek, sem más országhoz való csatlakozás. Volodimir Horbacs, az Euroatlanti Együttműködési Intézet szakértője a lapnak azt mondta, szerinte nem sérülnek az ukrajnai magyarok jogai.

„A nemzetiségi-kulturális autonómia de facto érvényesül, iskoláik, egyetemük, színházuk van, de a hangulatot a magyar nacionalizmus szítja” – állította Horbacs az orosz lapnak nyilatkozva.

Konsztantyin Bondarenko, az Ukrán Politikai Intézet vezetője a Nyezaviszimaja Gazetának nyilatkozva úgy vélte, hogy „Magyarországon a jobboldaliak és a szélsőségesen jobboldaliak versengenek egymással. A radikálisok Orbán sarkára lépnek, és ő kénytelen reagálni. Emellett a magyar kormányfőnek kiválóak a kapcsolatai az orosz vezetéssel, nagyszabású közös programok valósulnak meg.”