Orbán küldötte kudarcot vallott
A német közszolgálati csatornák sorában legutóbb a Deutschlandradio foglalközött Magyarországgal. Volker Finthammer kommentárjában megírta, hogy nemrég magyar vendég járt a szerkesztőségben, aki „egyenesen Orbán Viktor irodájából jött.” A nemzetközi kommunikációért felelős látogatónak azonban (Kumin Ferenc h. államtitkárról van szó – a szerk. megj.) „nem igazán sikerült eloszlatnia a magyar kormány politikájával kapcsolatos, meghatározó bírálatot.”
A kommentátor emlékeztetett, hogy a budapesti államtitkár az alkotmányreform megszavazását megelőző időszakban kereste a kapcsolatot a nemzetközi médiával és „különösen fontosak voltak számára a németországi szerkesztőségekben tett látogatások. Miután a német média belső elemzései alapján különösen kritikus a magyarországi fejleményeket illetően, a kiküldött és csapata megkísérelte kiigazítani ezt a képet. Kumin államtitkár sokat fáradozott, hogy statisztikai vizsgálatok, nemzetközi összehasonlítások és egyebek segítségével eloszlassa a magyar kormány politikájával kapcsolatban domináló bírálatot – ám ez nem igazán sikerült neki. Mellékszálról van ugyan szó, de mutatja, hogy a magyar kormány alkotmányreformjával, egyházi törvényével, a Nemzeti Bank reformjával, a médiatörvénnyel és egyebekkel elhagyta Európa demokratikus kánonját s most azt hiszi, hogy beható p.r. munkával ezt jóváteheti.”
„Orbán Viktor az európai pénzügyi válság árnyékában és kényelmes, kétharmados többséggel a háta mögött hozzálátott, hogy a maga képére alakítsa át a magyar államot s az európai partnerek ezt egész idő alatt tehetetlenül nézték. Mióta két éve felháborodtak a médiatörvény miatt s Brüsszel legalább néhány tiltakozó levelet küldött, csend lett. A legutóbbi EU-csúcs sem hozott többet, mint néhány megjegyzést a találkozó peremén és felhívást az ésszerűségre. Mindez szégyenteljes, hiszen azt mutatja, hogy az Uniót ilyen esetekben az orránál vezethetik. Berlusconi is használta a szuverenitás adta csapda-lehetőséget, hogy Olaszországot személyes haszna érdekében alakítsa. A világos hatalmi viszonyok közepette a magyarországi ellenzék túl gyenge ahhoz, hogy szembeszegüljön a jobb-konzervatív kormánnyal. Olyan kormánnyal, amely már nem fogadja el a bíróságok ítéleteit, nem, hogy végrehajtaná azokat. Minél tovább lesz hivatalban ez a kormány, minél hosszabb ideig sújtják a demokratikus alapjogokat az új törvények és korlátozások, annál nehezebb lesz az ellenzék számára, hogy akárcsak hallassa a hangját. A legutóbbi alkotmánymódosítást követően a bírálók már rámutattak, hogy a mai Magyarországnak nem lenne esélye felvételre az EU-ba, miután a jogállamiság jelentősen csorbult. Ezért az Unió kihívás előtt áll, de Brüsszel egyedül keveset tehet: világos, egyértelmű jelzésre van szüksége a 26 tagállamtól. A csak számokon, többségi viszonyokon nyugvó legitimáció nem lehet elegendő. Bár az összehasonlítás túlzó, de a számok, a többség alapján a német nemzeti-szocialisták is demokratikus partnerek voltak”.
„Ideje, hogy a többi tagállam megteremtse a szükséges politikai nyomást, amivel visszatérésre bírhatja a magyar kormányt. Aki olyan közös értékeket, mint a szabadság és a jogszerűség, nem fogad el tartósan és valamennyi polgárra érvényesen, azt politikailag el kell szigetelni. Sőt: az érvényes szerződések alapján felmerül a kérdés, megtarthatja-e Magyarország egyenlő jogait és kötelességeit? Erre bizonyára nincs egyértelmű válasz – de ideje megkezdeni a vitát, mégpedig offenzíven” – fejeződik be a közszolgálati adó kommentárja.
